Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-03-15 / 11. szám
vét ünnepén újból szerencséltet minket. Uten hozza 1 Vajha addig sikerülne istentiszteletünk helyiségének ügyét a minisztériumnál sikerei elintézni! — F. * Iskola látogatás. Mészáros Nándor pécsi főigazgató, mint miniszteri megbizott f. hó 8—io-én látogatta meg a csurgói ref. főgymnásiumot, az „Utasítások( < sze rint részletesen megnézte a gymn. épületét, kertjét, a termek felszerelését, a muzeumok berendezését ; meghallgatta a tanárok magyarázatait s a tanulók feleleteit, megtekintette a tanulók Írásbeli dolgozatait s a gymn. convictusát stb. Megjelent a tanári, conferentián, hol tapintatosan adta elő észrevételeit, s többször adott kifejezést megelégedésének ugy a tanárok eljárásáról, mint a tanulók előmeneteléről. A miniszteri biztos urat a tanári kar igen szívélyesen fogadta, mit méltán meg is érdemelt megnyerő és tapintatos fellépéséért. * XIII. Leó pápa azon válaszában, melyet közelebb az őt megkoronáztatása hetedik évfordulója alkalmával üdvözlő bíbornoki karhoz intézett, keserűen panaszkodik a reá nehezedett sok mindenféle bajról. Nem | ugyan a mindennapi gondok és a szakadatlan elfoglaltság rémítenek bennünket — mondja — hanem szomorít az, hogy a félreismert egyház legszentebb, legjóltevőbb intézményeit sok királyság és nemzet körében rágalmazzák, az egyház hatalmát korlátozzák. Ezen felül keserűségünket még tetézi az a helyzet, melyet itt Rómában Jézus Krisztus helytartójának teremtettek, s mely annál nehezebb s annál súlyosabb, mennél tovább tart. — Nincs hiány olyanokban, kik azt állítják, hogy a római j pápa jószántából alkalmazkodhatnék, alkalmazkodnia kellene eme helyzethez, s elégnek kellene tartania a számára meghagyott szabadságot. Ez által csak gúnynyal és inzultussal tetézik az ártalmat ; mert szembeötlő tény, hogy a jelen viszonyok közt nem vagyunk urai a saját hatalmunknak, hanem mások kényére vagyunk bízva, kik hatalmukban tartván bennünket, minden percben súlyosabbá tehetik ellenünk való ellenségeskedéseiket, keresett ürügyek alatt megakadályozhatják minden tettünket, s az emberek és dolgok különféle lehetséges változékaiban saját személyünk ellen megújíthatják amaz ellenségeskedéseket, melyeknek több elődünk ki volt téve más ko rokban. Talán nem teszik meg ? Azok, kik minden jog ellenére nem féltek megrohanni az egyházi államokat, erőszakkal elfoglalni Rómát, sőt pápai lakásunk kapujáig is hatolni, micsoda biztosítékot nyújtanak, hogy ezt is nem fogjak megsérteni. Vájjon a közelmúlt alkalmakkor nem nyilvánitották-e vakmerő szándékukat, nem intéztek-e vad fenyegetéseket békés hajlékunk ellen ? De ha mindez nem történnék is, hol van a pápának teljes szabadsága az egyház kormányzatában ? Még Rómánkban sincs hatalmunkban ajtót csukni a betörő eretnekség előtt; nincs hatalmunkban megakadályozni a felforgató és gonosz doktrínák elterjedését, sem a hit igazságaival s az egyház tanaival nyiltan ellenkező törvényeket. Vájjon a becsületes emberek ítélete szerint eme helyzet tartós és megillető helyzete-e az egész katholikus világ legfőbb pásztorának ama magas hivatalban, melyet Jézus Krisztustól kapott, megfelel-e ez az apo.stoli szék méltóságának? Bizonyara nem.... Szegény öreg! Megkönnyebűl a lelke, ha időnkint kizsémbeli magát. De hat mégis csak jobb dolog az mikor egy öreg ember zsémbel, mint mikor milliók jajgattak. * Simor-alapitvány. Simor János bibomok hercegprímás e hó 8-án kétszázezer forintot telt le az esztergomi főkáptalannal alapítványul a jövő évben megnyitandó érseki árvaházra, melynek számára külön házat is vásárol és azonkívül azt sajátjából teljesen felszereli. Az árvaházban a főegyházmegye szegény híveinek és tanítóinak árvái ingyen fognak neveltetni. Az árvaház magyar apácákra fog bízatni, kik a nem magyarajku gyermekekkel el fogják sajátíttatni a magyar nyelvet. Azonkívül azt közli a hercegprímás a főkáptalannal, hogy húsvét után megkezdeti a bazilika kupolájának javitásat és díszítését, s erre sajátjából egyszáz hetvenötezer frtot utalványozott. Nem hivatásunk dicsőíteni azokat, kiknek nélkülünk is bőven kijut a tömjénfüstből; de másrészt szívesen kalapot emelünk a valódi érdem e'őtt, ha e célból mindjárt Esztergom felé kell is fordulnunk. Valóban szép cselekedet kétszázezer forintnyi áldozatot hozni részint a legnemesebb emberbaráti, részint magyar nemzeti célra, kivált ha ezen rengeteg összeggel párhuzamba tesszük a mi protestáns lelkészeink által ilyesféle célokra nyújtott adományokat. Ha a kétszáz ezer forintra gondolunk, elakad tollúnk, megdicsérni akarván a felső-baranyai ref esperestet s papságot, kiknek protestáns árvaházunkra küldött adományait éppen a mai lapunk adakozási rovata közli. Egy egész egyházmegye esperesestől együtt 117 frtot küld; mig itt egyetlen főpap, 200,000 forinttal áll elő. Hogy ne méltányolnók az esztergomi főpap bőkezűségét, mind ezt teszik a többi hazai lapok is. Csak hogy nekünk eszünkbe jut az. evangeliomi özvegy asszonynak az Idvezitő által kedvesen fogadott fillére is ; s e mellett azt sem feledjük, hogy annak, a ki azt a 200,000 frtot alapítványt tette, ennek dacára is nagyobb évi jövedelme marad, mint egy egész tractus protestáns papságának s ezek családjainak. Az a gondolat is felfelébred lelkünkben : hogy ha a magyar kathol. papság, melyről egykor a nemzet és királyai oly bőkezüleg gondoskodtak, hivatását minden időben megértette volna, ha a hazának, a magyar nemzetnek, s magyar nemzetiségnek, a tudományoknak és a művészeteknek érdekeit mindenkor szeme előtt tartotta volna: mily sokat tehetett volna a birtokában levő nagy anyagi erővel a/ok felvirágoztatására. De ne bolygassuk a multat, örüljünk hogy megváltoztak az idők, s hogy ma mar a magyar nemzetiség s a népműveltség fejlesztésében, a keresztyéni felebaráti intézetek segélyezésében ily hatalmas versenytársai, jobban mondva szövetségesei vannak a szegény, de hivatását negyedfél száz éven at hiven betöltő protestáns papságnak. * Method halála ezeréves fordulójának ünnepe. A szentpétervári szláv jótékony társulat »Method bizottsága« következő ünnepi programmot dolgozott ki, melyet a társulat és a szent synodus is elfogadtak. Április 17-én vagyis pénteken este a főváros összes egyházaiban ünnepélyes istentisztelet tartatik. Április 18-án az Izsákszékesegyházban a szent synodus tagjai tartják a misét, a többi templomokban az illető parochusok, Cyrillt és Methodot dicsőitvén. Az istenitisztelet alatt a szószékről az ünnephez mért szónoklatok fognak tartatni. Április 17-én és i8-án az Izsák-székesgyházban az isteni tisztelet végeztével röpiratokat fognak osztogatni, még ped;g ingyen, a szláv jótékony társulat tagjai. A röpirat Cyrill és Method életirását tartalmazza, s a nevezett társulat adta ki azt. Április 18-án a székvárosi fiu és leányiskolák tanulói felmentetnek az iskolai foglalkozástól. A főváros valamennyi iskolájában ünnepélyes gyűléseket, ünnepélyes beszédeket fognak tartani és Cyrill és Method életraj/át olvasni. Április 19-én a Mihály-féle manegeben ingyen hangversenyt rendez a szláv jótékony társulat. Ugyanezen estén ünnepélyes iilést tart a nevezett társulat. Ugyané napon felolvasások lesznek a nép számára a város különböző pontjain Április 20-án nagy hangverseny a nemesi gyülekezetben.
