Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-03-08 / 10. szám
gyakorlatnál« s csak azt igazolók, hogy a milyen vehemens ellenfele ő, a nagy-bajomi jó tanügynek s amiatt, hogy érdekében mint Cs. tudhatja, minden expediensre is késznek ajánlkozott szegény esperesnek, épen olyan rossz prókátora annak a szent ügynek, melyet annyi erélylyel, mint Kolumbus tojását, föllehetne állítani, ha kényelmesebb nem volna, a nagy-bajomi egyház olcsó népszerűségének, az esperesi főjegyzői és püspöki, egyházmegyei és kerületi tekintélynek sárbarántani akarásával is, keresése . . . minek ily utoti azonban nehezebb a megtalálása 1 S ezzel végezhetném, ha Cs. urnák azon állításával szemben, mely szerint a harmadik pontban »valótlannak mondja, »mintha a II. tanítóság rendszeresítésére nézve az egyházmegyének és kerületnek összhangzó határozata volna« : rámutatnom nem kellenne az 1881. októberi kerületi gyűlés jegyzőkönyve 323. pontjára, mely szó szerint így szól: »az egyházmegye javaslata elfogadtatik s annak értelmében a nagy-bajomi tandijlap szerinti járandóság, a két tanitó közt felosztatik, a II. tanitólakástól a törvény kellékeinek megfelelően gondoskodás a gyülekezet kötelességeül kimondatilc « Majd a 1882. november kerületi gyiilés jegyzőkönyve 33. pontjára, mely szerint »a nagy bajomi ref. egyház elöljáróságának a belső-somogyi egyházmegye 82. aug. közgyűlés 143. p. a. hozott határozata elleni fölebbezése elutasittatik s az egyházmegye e tárgyban hozott határozata helyben hagyatik. * Ime ilyen alaposak és megbízhatók Cs. ur állításai! Es be fogja látni az olvasó, hogy nem szabad kitérnem Cs. urnák 4. p. a. »megoko, ása« elől sem. Ott Cs. u. i. azt állítja, hogy mennyire »ügyet len« a 84. kerületi gyűlés jegyző önyve 218. pontja, mely szerint : »mivel a konvent csak a kerület által fölterjesztett közigazgatási ügyeket tárgyalhat, a n.-bajomi II. tanitóügy pedig, fölterjesztve nem lett, ujabb intézkedés tárgyát nem képezheti.« Nevezi ezt a határozatot aztán jogfog/aldsnak s címezi ,, otrombanak«, amennyiben az alattas hatóság által szándékszik a konvent hatáskörét praecisiroztatni. Boldog Isten 1 mennyi eszmezavar vagy insinuatió, avagy mindkettő e néhány sorban Hát olvassa el Cs. ur a zsinati törvénynek »az egyetemes konvent hatás- és jogkörét« szabályozó 61. § e) pontját, mely szerint a konvent : »intézkedik minden o'y közigazgatási vagy fölmerülhető viszályos ügyben, melyet valamely egyházkerület közgyűlése hozzá folterjeszt. 4 Es hogy megértse Cs. ur, hogy menuyire nem ^otromba* a kerületi gyiilés 218. p. a. határozata, olvassa el figyelemmel a zsinati törvény egész 61. §-a intézkedését, és látni fogja, hogy nem a kei iilet, mint alantas hatóság, akarja szabályozni a konvent jogkörét, hanem a zsinat nem akarta, a konvent által absorbeáltatni, az egyházmegyék és kerületek jog és hatáskörét; nem akarta azok autonómiáját kockáztató oly centrális hatóságot állítani fel a konventben, amit én is, kit még a zsinati ügyeket előkészítő egyházmegyei közgyűlésünkön tanúsított eme felfogásomért Cs. ur most szinte bevádol a konvent előtt, perhorreskáltam; hanem akart egyT oly egyetemes konventet létesíteni, amely nem ily kis napszámos dolgokkal, hanem az egész magyar ev. ref. egyház egyetemét érdeklő, emelni, felvirágoztatni hivatott vezéreszmékkel, közügyek kivívásával foglalkozzék, s általa igy a magyar ev. ref. egyház egysége megteremtessék, mint azt 78-ki székfoglalómban én is hangsúlyoztam, mondván: »arra kell törekedni, hogy a legközelebbi zsinaton az egyházkerületek szükséges autonómiáját nem kockáztató solidaritás az egyházkerületek közt, s ez által maga a magyar ev. ref. egyházegyetem létre jöjjön, c S a zsinati törvény által igazolt ezen autonomikus felfogásommal szemben, az autonomikus Cs. ur áll be ime centralistának, hogy az ügyetlenség és otrombaság vádja a kerületről saját fejére hul'jon vissza. S ezek után érzem, hogy tartozom még az olvasónak is azzal, hogy bocsánatát kérjem oly kifejezések alkalmazásaélt, melyek az irodalmi illem által csak ugy, mint az evang. állal Maté V. 22. tiltva vannak: de a figyelmes olvasó bocsánatát reménylem is, mert hisz az, » — « jelek igazolnak, hogy azok egytől-egyig Cs. ur fegyvertárából származtak s csak mint igaz tulajdonai adattak nekie vissza, nehogy még azok elsajátításának bunvádjával is terheljen. Körmendy S. IRODALOM A Deutsch IV! -fele miiv. intézet Tisza Kálmán belügy minisztersége 10 éves jubileuma alkalmából annak nagy műgonddal készült arcképét adta ki. Egy kép ára 1 frt. A jövedelem fele a >szeretetház* javára fog fordittatni. Megjelent a »Kereszteny Magvető* XX-ik évfolyamának január — februári első füzete, szokott érdekes tartalommal, mely is a következő: A Pentateuch. Bibliai tanulmány. Boros György. Pályám emlékezete. Egyházi beszéd és ima. Albeit János. Egyháztörténe'mi adatok: XCIV. A kolozsvári magyai ok panasza a kolozsvári szászok ellen 1568-ban Közli: Benczédi Gergely. Bölöni Farkas Sándor leveleiből (VI VIII.) Közli: Gr. Kuun Géza. A vallás- és közoktatási miniszter jelentése a közoktatásnak 188%—188: í 4 -ik tanévben való állapotáról. Kovácsi Antal. Bixby Jakab amerikai tanár hazánkról. Kovács János. Unitárius egyház és szervezkedés. Sz. Párisi levél. Ch irruaud. Az elhunytak emlékezete : Koronka Antal. Csegezy László. Gyöngyin mdatok. (Újkori íróktól.) Közli: Kiss Mihály. Irodalmi értesítő. Különfélék : Főt. Ferencz József püspök ur körlevele a konfirmálás ügyében. 65. Észrevételek »az állami tisztu'selők nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatra.* —ó. Nagybecsű alapítványok. Örömünnepély. Kisgyörgy J. A kolozsvári unitárius anyaegyház. A »Keresztyén Magvető* pártolói. Gyászhirek. A szerkesztőség postája. Arany könyv: Nagyajtai Ngs. Incze Mihály i.y. m. kir. ministeri titkár adománya. Nyilv. köszönet. Budapesti templomra. Magyar Paedagogiai Szemle, tanügyi havi közlöny, szerkeszti és kiadja Bili József. Hatodik kötet III. füzet. Egy évi folyamnak vagyis 12 füzetnek előfizetesi ára 2 frt 50 kr. A kiadó hivatal Budapest stáció-utca 9. sz. A most megjelent füzet tartalma : A népiskolai olvasás-tanitas Magyarországon. I. és II. írták: Sebestyén József és a szerkesztő (Itidali Péter fénynyomatu arcképével és neve sajátkezű alairásának lenyomatával.) Az ország házából Irta Rill József. Alapszó-tanmódszeres ábécéskönyv tükre. Irta Winkler Sándor. Közművelodes csatornái. Irta Marcsa György. Tanítói tekintely. Irta Czehc Győző. Tanügytörténeti adalék. (Az iskolai mulasztasok rendezése Pest-Kiskun-Vármegyében). Vallásos nevelés-e ? Vagy más cél r Irta Göndocs István. Irodalmi Kalauz : a) Könyvek és taneszközök, (4 bírálat 7 ismertetés.) b) Tanitóegyletek irodalmi működése. (10 mozzanat.) c)
