Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-08 / 10. szám

gyakorlatnál« s csak azt igazolók, hogy a milyen ve­hemens ellenfele ő, a nagy-bajomi jó tanügynek s amiatt, hogy érdekében mint Cs. tudhatja, minden ex­pediensre is késznek ajánlkozott szegény esperesnek, épen olyan rossz prókátora annak a szent ügynek, melyet annyi erélylyel, mint Kolumbus tojását, föllehetne állí­tani, ha kényelmesebb nem volna, a nagy-bajomi egy­ház olcsó népszerűségének, az esperesi főjegyzői és püs­pöki, egyházmegyei és kerületi tekintélynek sárbarántani akarásával is, keresése . . . minek ily utoti azonban nehe­zebb a megtalálása 1 S ezzel végezhetném, ha Cs. urnák azon állításával szemben, mely szerint a harmadik pontban »valótlannak mondja, »mintha a II. tanítóság rendszeresítésére nézve az egyházmegyének és kerületnek összhangzó határozata volna« : rámutatnom nem kellenne az 1881. októberi ke­rületi gyűlés jegyzőkönyve 323. pontjára, mely szó sze­rint így szól: »az egyházmegye javaslata elfogadtatik s annak értelmében a nagy-bajomi tandijlap szerinti járan­dóság, a két tanitó közt felosztatik, a II. tanitólakástól a törvény kellékeinek megfelelően gondoskodás a gyüle­kezet kötelességeül kimondatilc « Majd a 1882. november kerületi gyiilés jegyzőkönyve 33. pontjára, mely szerint »a nagy bajomi ref. egyház elöljáróságának a belső-so­mogyi egyházmegye 82. aug. közgyűlés 143. p. a. ho­zott határozata elleni fölebbezése elutasittatik s az egy­házmegye e tárgyban hozott határozata helyben ha­gyatik. * Ime ilyen alaposak és megbízhatók Cs. ur állításai! Es be fogja látni az olvasó, hogy nem szabad ki­térnem Cs. urnák 4. p. a. »megoko, ása« elől sem. Ott Cs. u. i. azt állítja, hogy mennyire »ügyet len« a 84. kerületi gyűlés jegyző önyve 218. pontja, mely szerint : »mivel a konvent csak a kerület által fölter­jesztett közigazgatási ügyeket tárgyalhat, a n.-bajomi II. tanitóügy pedig, fölterjesztve nem lett, ujabb intéz­kedés tárgyát nem képezheti.« Nevezi ezt a határozatot aztán jogfog/aldsnak s címezi ,, otrombanak«, amennyiben az alattas hatóság által szándékszik a konvent hatás­körét praecisiroztatni. Boldog Isten 1 mennyi eszmezavar vagy insinuatió, avagy mindkettő e néhány sorban Hát olvassa el Cs. ur a zsinati törvénynek »az egyetemes konvent hatás- és jogkörét« szabályozó 61. § e) pontját, mely szerint a konvent : »intézkedik minden o'y közigazgatási vagy fölmerülhető viszályos ügyben, melyet valamely egyházkerület közgyűlése hozzá fol­terjeszt. 4 Es hogy megértse Cs. ur, hogy menuyire nem ^otromba* a kerületi gyiilés 218. p. a. határozata, ol­vassa el figyelemmel a zsinati törvény egész 61. §-a in­tézkedését, és látni fogja, hogy nem a kei iilet, mint alan­tas hatóság, akarja szabályozni a konvent jogkörét, ha­nem a zsinat nem akarta, a konvent által absorbeáltatni, az egyházmegyék és kerületek jog és hatáskörét; nem akarta azok autonómiáját kockáztató oly centrális ható­ságot állítani fel a konventben, amit én is, kit még a zsinati ügyeket előkészítő egyházmegyei közgyűlésünkön tanúsított eme felfogásomért Cs. ur most szinte bevádol a konvent előtt, perhorreskáltam; hanem akart egyT oly egyetemes konventet létesíteni, amely nem ily kis nap­számos dolgokkal, hanem az egész magyar ev. ref. egy­ház egyetemét érdeklő, emelni, felvirágoztatni hivatott vezéreszmékkel, közügyek kivívásával foglalkozzék, s ál­tala igy a magyar ev. ref. egyház egysége megterem­tessék, mint azt 78-ki székfoglalómban én is hangsúlyoz­tam, mondván: »arra kell törekedni, hogy a legköze­lebbi zsinaton az egyházkerületek szükséges autonómiá­ját nem kockáztató solidaritás az egyházkerületek közt, s ez által maga a magyar ev. ref. egyházegyetem létre jöjjön, c S a zsinati törvény által igazolt ezen autonomikus felfogásommal szemben, az autonomikus Cs. ur áll be ime centralistának, hogy az ügyetlenség és otrombaság vádja a kerületről saját fejére hul'jon vissza. S ezek után érzem, hogy tartozom még az olva­sónak is azzal, hogy bocsánatát kérjem oly kifejezések alkalmazásaélt, melyek az irodalmi illem által csak ugy, mint az evang. állal Maté V. 22. tiltva vannak: de a figyelmes olvasó bocsánatát reménylem is, mert hisz az, » — « jelek igazolnak, hogy azok egytől-egyig Cs. ur fegyvertárából származtak s csak mint igaz tulajdonai adattak nekie vissza, nehogy még azok elsajátításának bunvádjával is terheljen. Körmendy S. IRODALOM A Deutsch IV! -fele miiv. intézet Tisza Kálmán belügy minisztersége 10 éves jubileuma alkalmából annak nagy műgonddal készült arcképét adta ki. Egy kép ára 1 frt. A jövedelem fele a >szeretetház* javára fog for­dittatni. Megjelent a »Kereszteny Magvető* XX-ik évfo­lyamának január — februári első füzete, szokott érdekes tar­talommal, mely is a következő: A Pentateuch. Bibliai tanulmány. Boros György. Pályám emlékezete. Egyházi beszéd és ima. Albeit János. Egyháztörténe'mi adatok: XCIV. A kolozsvári magyai ok panasza a kolozsvári szá­szok ellen 1568-ban Közli: Benczédi Gergely. Bölöni Farkas Sándor leveleiből (VI VIII.) Közli: Gr. Kuun Géza. A vallás- és közoktatási miniszter jelentése a köz­oktatásnak 188%—188: í 4 -ik tanévben való állapotáról. Kovácsi Antal. Bixby Jakab amerikai tanár hazánkról. Kovács János. Unitárius egyház és szervezkedés. Sz. Pá­risi levél. Ch irruaud. Az elhunytak emlékezete : Koronka Antal. Csegezy László. Gyöngyin mdatok. (Újkori írók­tól.) Közli: Kiss Mihály. Irodalmi értesítő. Különfélék : Főt. Ferencz József püspök ur körlevele a konfirmálás ügyében. 65. Észrevételek »az állami tisztu'selők nyug­díjazásáról szóló törvényjavaslatra.* —ó. Nagybecsű alapítványok. Örömünnepély. Kisgyörgy J. A kolozs­vári unitárius anyaegyház. A »Keresztyén Magvető* pártolói. Gyászhirek. A szerkesztőség postája. Arany könyv: Nagyajtai Ngs. Incze Mihály i.y. m. kir. minis­teri titkár adománya. Nyilv. köszönet. Budapesti tem­plomra. Magyar Paedagogiai Szemle, tanügyi havi köz­löny, szerkeszti és kiadja Bili József. Hatodik kötet III. füzet. Egy évi folyamnak vagyis 12 füzetnek előfizetesi ára 2 frt 50 kr. A kiadó hivatal Budapest stáció-utca 9. sz. A most megjelent füzet tartalma : A népiskolai olvasás-tanitas Magyarországon. I. és II. írták: Sebestyén József és a szerkesztő (Itidali Péter fénynyomatu arcképé­vel és neve sajátkezű alairásának lenyomatával.) Az or­szág házából Irta Rill József. Alapszó-tanmódszeres ábé­céskönyv tükre. Irta Winkler Sándor. Közművelodes csa­tornái. Irta Marcsa György. Tanítói tekintely. Irta Czehc Győző. Tanügytörténeti adalék. (Az iskolai mulasztasok rendezése Pest-Kiskun-Vármegyében). Vallásos nevelés-e ? Vagy más cél r Irta Göndocs István. Irodalmi Kalauz : a) Könyvek és taneszközök, (4 bírálat 7 ismertetés.) b) Tanitóegyletek irodalmi működése. (10 mozzanat.) c)

Next

/
Oldalképek
Tartalom