Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-03-08 / 10. szám
I. Az Ekldésidk. Ezek a lelkek számára, tehettségekre és más relatioikra sokat kiilömböznek ugyan egymástol: mind az altal a megvizsgált három Tractusokban egynehányat kivévén, a többit vagy szenvedhető, vagy igen jó állapotban találtam Nem lehetett nagy öröm nélkül látnom, nem tsak a Vértesalljai és Tolnai, hanem a Somogyi Tractusban is, magokbani kissebb Ekklésiakban is azokat a szép kő templomokat, bádogos tetejű tornyokat, alkalmatos tsinos Parochialis házakat, a mitsodásokról azokonn a részekenn gondolkodni se mertem volna. Talaltam ugyan némelly, de kevés helyekenn, romladozott roskadt templomokat, parochialis házakat, mellyeket az együgyűséget szeretett régiség erőtlen materiákból öszve hányt vetett: de ezeken a helyekenn, mind már magoktól a hallgatók önként tzélba vették az uj templomoknak Parochialis házaknak épitését, mind én általam is serkentetvén, reménység vagyon ezeknek megépittetések iránt. A Somogyi Tractusban a Kazsoki és Bábonyi Ekklésiákat találtam, mellyekben az Elöljáróknak és azok utánn a többeknek is semmi gondjuk az Ekklesia épületeire nintsen. Ezeket megfenyegettem, hogy ha még tovább ls igy gondatlankodnak, Mater Ekklesiák lenni megszűnnek és másokhoz affiliáltatnak. Háládatlanságnak tartanám azt itt elhallgatni, hogy épiteni igyekező Ekklesiáinkat némely Katholikus Földes Urak reménység felett segítik. P. o. Az Ádándonn építendő Reformatum Templom építésére Mlgos Consiliarius Csapodi Gábor ur 72,000 égetett téglát és 100 Pozsonyi mérő meszet igért, és ezeknek teljesítésére magát írása által obligalta, azomban nekem in privato még más ere a végre való nevezetes segedelméről ígéretet tett. Nágotsonn Mlgos Consiliarius és Camerarius Zichy Jósef ur a Prédikátor számára egy szobának tulajdon költségén lejendő felépítésére magát előttem és az Ekklesia Elöljárói előtt kötelezte, igért ajándékban annyi téglát, a mennyi a Templom romladozott alljának reparatiojára elégséges. II. Az Ekklesia helybeli igazgatása. A Külső Somogyi Ekklesiákban egyet sem, a Vértesalljai és To'nai Tractusokban három Ekklesiákat találtam, melyekben mind eddig organizalt Presbyterium nem volt. A többiekben már ez felállíttatott, ellenben — Mórágyon — Német Ekklesia ez a Tolnai Tractusban — ennek jelenlétemben való felállítására idő nem volt, azonban az onnét jött relatio szerént, a Presbyterium ott mind eddig is fel nem állíttatott. Tapasztaltam, hogy némelly Locale Presbyteriumok a magok activitasok határán túl mennek, a botránkoztató bűnösöket az Ur asztalához való járulástol eltiltják. Ezeket megintettem, hogy az Ekklesia Disciplinanak ezt a legkeményebb büntetését, á Tractuale Consistorium hire és megegyezése nélkül soha elő ne vegyék. Azomban közönségesen tapasztaltam, hogy a locale Pres byteriumoknak többnyire nagy gondjuk vagyon az immoralitas és vallástalanság zabolázasára, mellynek édes gyümöltse az, hogy azokonn a részekenn a Vallás iránt való buzgóság és a moralitás sokkal szembetűnőbb, mint a eulturájokkal ditsekedő más részekenn. A Curatorok számadásaik a K. Somogyi Tractusban azzal az accuratioval mennek, melyet kívánni lehet, és a mellyet más Tractusoknak is követni kell. III. A Charitativum0k. Ezekre nézve meg volt még mind eddig némelly Ekklesiákban az a Consistorialis Végzés által rég-enn megtiltatott igasságtalan rosz szokás, hogy az Agentiale publikáltatása alkalmatosságával vagy a Prédikátor számára is persely tétetett ki, vagy az esztendőt által gyűlt Agentiale öszve számláltatván, a Prédikátor annak felét elvette. Ez a nem tsak illetlen, roszsz, hanem egyszersmind bűnös szokás egyáltaljában eltöröltetett, a Prédikátoroknak, noha ez Salariumokban felírva nem volt, indemnisatio rendeltetett. A Charitativumok administratiojára nézve mindenütt meghagytam, hogy azoknak administratiója és általvétele Ouietantia és Contra-Ouietantia mellett legyen. IV. A Lelki Pásztorok. Ezek között még több a különbség, mint a Lelki Pásztorságok alá bízatott Ekklesiák között. Nagy, sőt megsirathatatlan kár az, hogy sokakat a szerencsétlenségünkre megszaporodott Postillák az olvasástol és munkától elszoktattak. Külömben, a kitöl-kitöl telik, hivatalok ban eljárni igyekeznek : immoralitas miatt szenvedhetetlen lelki Pásztort egyet sem találtam. Illendő betsületek, tiszteletek hallgatóiktól megadatik: a hol pedig ez hibázik, által láttam, hogy ennek okát nem annyira a hallgatókban, mint magokban a Lelki Pásztorokban, vagy sokkal gyakrabban ezeknek Feleségeikben lehet feltalálni. Ige n közönséges az emberekben, még a legszegényebben is az uralkodásra való kívánság. A hol illyet találtam, nem voltam fösvény az intésben. Fizetések az Evangélium szolgáinak — talán valami tsekélység a mostoha idők miatt itt ott elmarad — közönségesen beadódik. Ezt a K. Somogyi Tractusban annyival inkább kellett betsülnöm, mivel ott egy pár ember két, három annyit fizet Lelki Pásztorának, mint a Dunánn innen lévő részenn ; a To'erantia utánn felszabadult Ekklesiákban — igen keveset kivévén — Parochialis földek nem lévén, a Földes Uraságoktól censualt földekért a hallgatók robotolnak, a Prédikátor fö'djeire minden marhával bírók tulajdon trágyájokból esztendőnként két két szekér trágyát visznek, a földnek minden munkáját megadják, betakarítják. Ez annak a Tractusnak, minden más Tractusaink felett megkíilömböztető ditsérete. V. Az Oskolák. Ezekre nézve — egynehány oskolákat kivévén — azt a nagy hibát talaltam, hogy a gyermekek tavasz kezdetétől fogva késő őszig oskolába nem járnak. Látván egyrészről, melly nagyon akadályoztassák ez által a gyermekek tudományokban való előmenetelek — elfelejtvén egész nyáronn azt, a mit télenn tanultak — de más részről meggyőzettetvén arról is, hogy Urbarialís helyekenn lehetetlen legyen a szüléknek gyermekeik segítsége nélkül ellenni, mindenütt azt rendeltem, hogy tavaszszal és nyárbann is, minden gyermekek külömbség nélkül idejénn reggel az oskolába felmenjenek, ott egy óráig szorgalmatosann taníttassanak, azutánn azok, kiknek segítiségek nélkül szüléik szűkölködnek, haza botsátassanak, a szülőiken nem segithetők az oskolában maradjanak. Ez eránt a rendelésem eránt az Elöljárók mindenütt kész engedelmességeket mutattak. Az oskolákrol való Relatiomban kötelességemnek tartom említeni, hogy a. Gyönki Centralis oskolában többet találtam, mint reménylettem. Mind a Deák mind a Német nyelvet szép előmenetellel tanulják, mind a kettőt igen jól pronuntialják. A külföldi tanulók száma 81. A Tettes. Földes Uraság ennek az oskolának valamint fundálására mindent tett, úgy el nem mulat semmit annak fenntartására. De hogy mindent maga tselekedjen, PÁPA
