Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-17 / 33. szám

1063 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. * 1064 musának fordítása, melyet Luther 1524-ben írt tehát akkor midó'n még János Zsigmond meg se született! Az eredeti német szöveg közölve van, ugy szinte a magyar fordítás is az 1579-ki ref. énekes könyv szövege szerint, melyet Kálmán barátunk Szegedi Gergelyéül jelez ! Ezt a magyar fordítást aláhuzák — mint K. mondja — az unitárius atyafiak a maguk álláspontjához. Az érdekes cikk Jakab Elek köztiszteletü tudósunknak van ajánlva. Valóban nagy érdeklődéssel várjuk, mit szóllanak unitárius atyánkfiai e 300 esztendős históriához ? 1 KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Gr. Lónyay Menyhért egyházkerületünk főgondnoka f. hó 10-ikén teljesen felüdülve érkezett vissza Radagundból Szt.-Lőrinci nyaralójába. Néhány napi itt időzés után erdélyi birtokára Farkadinba utazott. — Örömmel értesültünk, hogy a békési ág. h. evangel. esperesség a héten megejtett választás alkalmával esperessé egyhangúlag újból Áchim Ádám urat, felügyelővé 31 szavazattal — I szavazat ellenében Zsilinszky Mihály urat választotta meg. * A beregi reform, egyházmegye gondnokául Horthy Gyula ur 22 szavazata ellenében Uray Imre ur választatott meg 34 szavazattal, a ki ezen alkalommal a papi és tanitói gyámpénztárnak IOOO forintot adott. * Ifjabb b. Vay Miklós — mint a „Sárosp. L.* írja — a sárospataki ref. főiskola nemeskeblü uj algondnoka, a gazdasági választmány elnökéhez 100 frtot küldött oly célból, hogy a régibb épületnek a könyvtárszoba melletti végét — mely 1810 óta áll befejezetlenül — vakoltassa be és csinosítássá ki. — A s.-pataki főiskolában az 1884/5-ik iskolai évre dékánokká a vallás- és egyháztudományi szakban Nagy Gusztáv, a jog- és államtudományi szakban dr. Ballagi Géza választattak. * A rimaszombati egyesült protesí. gymáziumhoz Marossy Sándor és Kerekes Dezső okleveles tanár jelöltek rendes tanárokká neveztettek ki. * A kecskeméti reform, egyház lelkészi állomására a mult szombaton Cegléden összeült kijelölő bizottság által Czelder Márton n.-bányai lelkész, dr. Öreg János n.-körösi tanár és Tóth Sándor gombai lelkész jelöltettek ki. * A papai reform, főgymnáziumban a javitó- és pót-érettségi vizsgálat szeptember 1 — 5 napjain fog megtartatni ; az első öt napon az írásbeli, a hatodikon a szóbeli. * A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceumban a beíratások az 1884 5 tanévre szeptember hó i-től kezdve szeptember hó 4-én történnek, és pedig az első osztályba való felvételt illetőleg az első 2 nap alatt mindkét protestáns hitfelekezetü és általában helybeli tanulók, a többi napokon vidéki más vallású tanulók számára. A felvételi- javitó- pótló- és magánvizsgálatok augusztus hó 30. és 31-én tartatnak, a tanév ünnepélyes megnyitác

a szeptember hó 5-én lesz, az előadások szeptember hó 6-án kezdődnek. A tápintézet szeptember hó i-én nyittatik meg. — Az igazgatóság. * A szarvasi evang. gymnásium tanári nyugdíjintézete részére özv. Lustig Sámuelné bold. férje iránti kegyeletből 200 frt. alapítványt tett. * A papai evangelikus templom díszes tornya — mint a „Pápai lap® közli — rövid idő múlva készen lesz ; az imaház pedig a jövő hó vége felé fog a hívek számára ünnepélyesen megnyittatni- — Ugyancsak a „Pápai l.« szerint az ottani reform, főiskola közelebb egy érdekes ajándékra számíthat. Ugyanis Markstein Károly pápai születésű, kairói nagykereskedő néhai Váli Ferenc tanárnak tett igéretét beváltandó, közelebb egy múmiát kiildend ez iskola számára. * A »Szarvasi lapok« szerint a szarvasi ág, hitv. ev. tanitók önmaguk megadóztatásával e hó 6-án tanitói nyugdij-egyesületet alakitoltak. Igaz hogy az országos tanitói nyugdij-intézet — melynek a hazai összes tanitók tagjai — segélyezi a munka-képtelenné lett tanítókat: mindazáltal csak örömmel üdvözölhetünk egy oly egyesületet, melynek célja a munkaképtelenné lett tanítónak hátralevő életét lehetőleg kényelmessé, vagy legalább az anyagi gondoktól mentté tenni. Az egyesület keletkezésének indító oka leginkább az, hogy az országos nyugdíj-intézet anyagi körülményei nem engedik meg azt, hogy minden tanítónak —- nem tekintve a hivatalában töltött évek számát — oly nyugdijt adjon, melyből családjával együtt megélhet, s nem egyszer láttunk tanítókat, kik évi 100 forinttal leltek nyugdíjba helyezve. A helybeli egyesület ezen kíván segíteni az altal, hogy az illetőnek nyugdijához bizonyos összeggel ő is hozzájárulni fog. Az első tiz évben — mely idő alatt az egyesület tőkéjének gyarapítása a fő cél — csak mintegy 40 frtot adhatna az egyesület netán nyugdíjazott valame'y tagjának; tiz év múlva azonban, midőn a már meglevő tőke kamatjainak s a rendes évi tagdijaknak is legnagyobb ré«ze mint nyugdíj-illeték kiadható lészen : a rendes évi illeték rehiénylhetőleg 100—200 forint között fog váltakozni. — Adja az ég Ura, hogy az ember-baráti szeretet és a ko'legiális eg) iittérzés eme uj csemetéje felvirágozzék, s méltó testvér-intézete legyen a szintén ily uton megalapított sőt az egyház által ís segélyzett szarvasi ev. egyh. hivatalnokok takarékmagtárának.Tisztviselőkül egy évre választattak : elnök : Krajcsovics Pál, pénztárnok: Opauszki Gábor, jegyző: Molnár János tanitók. * Az ág. hitv. erdélyi egyházkerület tanárjelöltjei. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, az 1884. évi XXX. t.-cz. 70. §-ában nyert felhatalma/ás alapján és az erdélyi ágost. hitv. egyházkerületi főconsisztorium indokolt előterjesztése megengedte, hogy az ág. hitv. erdélyi egyházkerület középiskolai tanáijelöttjei, kik az emiitett középiskolákon kívánnak alkalmaztatni, az emiitett törvény hatályba léptét, vagyis az 1883/4. tanév kezdetét követő tiz évig, az általuk az állami tanárvizsgáló bizottságok előtt leteendő képesítési vizsgálatokat az idézett törvény 63. § ánalc 3. pontja és 65. §. I pontja épségben tartásával német nyelven tehessék le. * Svéd iskolaügy. E szegénynek tartott állam 11V4

millió markot költ a népoktatásra, 12 tanítóképző intézetben képezi tanítóit, 13 úgynevezett kis-szemináriumban gondoskodik az alsóbb osztályok tanítóinak kiképzéséről. Az állam és a városok az iskolákért a legnagyobb áldozatokat hozzák. A nagyvárosok egyetemeket is iparkodnak állítani. Stockholnban még 1869-ben keletkezett egylet, mely egyetem alapítását tűzte ki céljául. Az e célra kibocsátott felhívásban arra utalnak, hogy kisebb államok csak a szellemi munka nagyobb megfeszítésével pótolhatják a nagy nemzetek nagyobb anyagi erejének hiányát. Ámult év végéig 1 millió 350,000 márkát gyűjtöttek. A vám 40,0000 márka segítséget ígért legalább hat évre. Könyvtár adományokból gyűlt össze, eddig 15,000 kötete van. 1878-ban megnyilt a természettudományi kar s a filozófiának egyik része. A cél teljes elérésére még sok pénzre lesz szükség, mert sok uj épület emelését is szándékba vették.