Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-03-09 / 10. szám

316 lat indokolása, melyből legyen szabad csak a végső pontot idéznem. Előre bocsátom, hogy az indokolás 20 évre ád (elemi iskolai, s nem tudományos számítással) egy tervezetet, melynek végső sora szerint : »20-ik év tőke: 11,749 frt. segélyzendő 20 özvegy p. 50 frt segélyösszeg 1000 frt.* „Ezen 11,749 frtnak évi 6 os kamatja: 704 frt, ehhez hozzá számitva az évenkint befizetendő 690 frtot — az évenkénti segély osztalék 1394 frt. — Minthogy pedig a 25 Özvegynek — mint maximumnak — évenkénti segélyosztaléka 1250 frt, tehát a további számítás felesleges, annyival is inkább, mert 20 éven tul az osztalék emelése is lehetővé válik.* „Ezen számítást megszilárdítják a következők: stb.* a többek közül álljon itt : „5. Ezen I. 2. 3. 4. pont alattiak tehát azon előjöhető eshetőségre is biztosítják a segélyt, ha egy vagy több évben az özvegyek száma' nem egygyel, de többel növekednék*. (1877. nov. kgy. jkve 23 lap.) És most, emelt fővel bátorkodom kérdeni: nem minden kétséget kizáró-e annak a bizottságnak indoko'ása, melyben a nyilatkozó ur egyik legjelentékenyebb tag vala ? Hiszen ez indokolásban implicite benne foglaltatik az, hogy amaz eshetőség, miszerint a segélyösszeg lejebb szállíttassák, nemcsak soha be nem következik, sőt ellenben az osztalék emelése is lehetővé válik. Nem folytatom. Minden további reflexió nélkül a közönségre bizom — nyugodt lélekkel — az Ítéletet a nt. pénztárnok ur nyilatkozatának személyi része fölött. Azt azonban nem hallgathatom el, hogy a közügyre felette veszedelmesnek tartom, ha annak vitatása közben a személyes rokon- vagy ellenszenv által ragadtatjuk magunkat, s az előbbit az utóbbinak vagyunk készek alárendelni. — Erre a térre én — már csak eddig való nyilvános szereplésem után is — a nt. pénztárnok urat nem követhetem. Mégsem hallgathatok el annyit, hogy most, miután a nt. pénztárnok ur igazságszeretetét, s a közügy vitatása körül tanúsított modorát ismerni tanul- , tam : a közügy érdekében örvendenem kell, hogy nem sikerült az, a minek sikerüléseért — még a személyes ellenszenvet megtagadva is — annyit fáradoztam. Béke velünk ! A közjón Isten áldása ! Morvay Ferencz, reform, lelkész. A legelső családkönyv. Nagytiszt. Szőllősi Antal úrral s e lapok tisztelt olvasóival van szerencsém tudatni, hogy a Tolnamegyében lévő nagy-székelyi német ajkú reform, egyháznak már 120 év óta van rendesen vezetett csaladkönyve. Ennek szerkesztését megkezdette Keck Jákob, Németországból ide költözött lelkész, 1764-ben. Családkönyvének rovatai a következők: Házszám. Atya, anya s gyermekek nevei. A születésnek-, az iskolába föladásnak-, az első gyónásnak-, párosodásnak-, meghalásnak-, bejövetel és elköltözésnek éve és napja. Gazda, zsellér, szolga, férfi, nő. Accrescentia : születés és bejövetel által. Decrescentia: halál és elköltözés által. — Azóta ezen családkönyv, némely rovat kihagyásával, folyvást vezetettik. Ha valakinek régebbi csaladkönyvről is volna tudomása: legyen szives erről — a dolog tisztázása végett — bennünket e lapok hasábjain értesíteni. Mindenesetre érdekes volna tudni a legelső családkönyv készítőjének nevét. Thury Károly, n.-székelyi német káplán. Nyilatkozat. A »Prot. egyházi és iskolai lap* 8-dik — a „Sárospataki lapok* ugyancsak 8-dik. — a „debreceni prot. lap* 6-dik számában „Nyilt levél az uj magyar Athenás szerkesztőségéhez* cim alatti közleményhez, annak teljesebbé tételére, Nagy Lajos atyánkfia érdemét méltatólag, kívánjuk megjegyezni, mikép a debreceni ref. egyházmegye lelkészi gyámintézetére vonatkozólag azon eszme, hogy az illető özvegyek és árvák nagyobb mérvben s specifice 300 lorint évi segélyezésben részesüljenek, a derecskei lelkészi kör egyik értekezletén, egyenesen s épen ő általa vettetett fel legelőször, s igy lett, hogy épen ö, mint a ki e tárgygyal már tüzetesen foglalkozott, kéretett föl az egyetemes lelkészi értekezletre ily értelemben készítendő terv beadására. Már, az eszme ily concrét alakban lett fölvetéséből s annak mas alapokon lett megvalósításából, megtestesitéséből, hogy mi érdem jut az illető tényezőknek, az szabad megítélés dolga. Ezek kijelentése mellett teljesen osztjuk minden pontjában a közlemény tartalmát. H.-Bagos, 1884. Eebr. 27-én. Basa Bálint, m. k., mint a derecskei kör lelkészi értekezlet elnöke. Bíró Antal, s. k., az értekezleti kör jegyzője. Domby László, s. k., sárándi ref. lelkész. KÜLFÖLD. Apróságok. Az angol példabeszéd szerint az idő: pénz. Ha ez igaz volna; de sok ember meggazdagodnék. Sok el tudna adni egy jó csomót, a minek semmi hasznát sem veszi; a mi neki felesleges; a mit aztán nagyon hiábavaló dolgokra elfecsérel. Van ilyen az angolok között is elég. Ilyen a többek között az is, a ki azt a kérdést vetette fel, hogy a Háromságnak melyik a főszemélye? Hivatalosan, — mondja — az Atya isten; de a kétszer kettő szerint a fiu. — O ugyanis a megyéjebeli orthodoxok által használt énekeskönyveket átvizsgálván, ugy talalta, hogy az 504 énekből csaknem fele, 240, a fiúnak van szentelve; csak 140 az Atyának; 14 a szentléleknek, és 101 a Háromságnak. E szerint a Fiu cultusa levén többségben a Háromságból; ő a legfőbb személy. * •x-Tönkre van téve Török József fogszivarkaja !!! Egy csalhatatlan szer találtatott fel a fogfájás ellen. A föltaláló olyan személy, a kinek már állásánál fogva is hitelt lehet adni; nevezetesen a Seychelleri szigeteken lakó apostoli vicarius (Madagascártól északra); a ki közelebb 400 darab szentelt viaszgyertyát adott el hallgatóinak, darabját 2 frt 50-től 12 frt 50 krig, mint csalhatatlan szert a fogfájás ellen. Ez az árkülönbség valószínűleg azt teszi, hogy a kinek csak kicsit szokott a foga fájni, annak jó az olcsóbb is; a kinek nagyon, annak a drágább . .. azaz a fájdalom arányához lehetett vásárolni. Sajnálom, hogy a használati utasítást nem olvashattam ; de azt az orvosság qualitásából okos ember ugy is kikalkulálhatja; én igy kalkulálom: a viaszgyertya meggyujtatik; ekkor az égő fele a száj azon részébe dugatik, a merről a fájós fog van, s mindaddig benne tartatik, míg a gyertya el nem ég; mikorra elég... a fogfájás csalhatatlanul megszűnik. A vicarius praktikus ember lehet... és apostoli...! -5f * *