Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-02-17 / 7. szám
209 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP 210 csapongó felekezeti pártok, elvi nézetek örökös harca között a gyakorlati vallásos életet tekintjük, a krisztusi szeretet elvének tettekben nyilatkozó megtestesülését vizsgáljuk, bátran elmondhatjuk miszerint: Hollandia mint nemes példánykép egyedül áll azon magaslaton, melyre az igazi keresztyénség célját félre nem ismert összes keresztyén államoknak törekedniök kell, t. i. teljes lelki szabadság, tisztult vallásos-tudományos műveltséggel párosult anyagi jóllét, társadalmi rend s béke után. Hogy e nemes célok elérésére, az általános felvilágosodás szellemi s anyagi jólét emelésére, fejlesztésére mit tesz e maroknyi nép, melynek mint egyik jelesünk mondá:»a természet nem adott kellemesebb lakot mint azon békáknak, melyek tiszai mocsárainkban kuruttyolva dicsérik az ázsiai napok nyugalmát* ; nem is emlitve jótékony hatását azon széleskörű, tudományos egyházirodalmi mozgalmaknak, melyek különösen a leydeni iskola feltűnése óta a Scholten és Kuenen kezdeményezésére igazi forradalmat hoztak létre a vallásos eszmék terén s rövid idő alatt lázas munkára keltették a többnemű theologiai irányzatokat s számos nagybecsű művekkel gazdagiták a theologiai irodalmat, (mely harcok ha nem oly epésen is mint a 60—70-es években, de napjainkban is folynak s mondhatni átmentek a nép köztudatába) legyen elég pusztán ama számnélküli vallásos, humánus képző- gyám- nevelő- intézetekre belső s külső missióval foglalkozó, biblia, népszerű vallásos iratokat terjesztő társulatokra mutatnunk, melyek aránylag sehol sincsenek oly nagy számmal mint Hollandiában. A holland jóllehet épen vérmérsékleténél, a clima s életmódjánál fogva inkább conservativ, hanem azért egyáltalában nem zárkózik el az uj kor tisítult szellemének hatása elől, sőt mondhatni mohó érdeklődéssel nyit utat számukra s azok saját nemzeti érzelmeihez, viszonyaihoz alkalmazva, átszűrve mintegy nemzeti egyéniségén, teszi sajátjává s fejleszti tovább, reányomva a holland jelleget. Mikor pedig a krisztusi szeretet gyakorlásáról, a vallás-erkölcsi célok megvalósításáról, a humanitás s felvilágosodás terjesztéséről van szó: akkor a holland nem ismer versengő, ellenséges pártokat, akkor elhallgatnak az egyéni vélemények felekezeti civódások s csak az egy krisztusi elv megvalósítása képezi a nagy tömeg célját, mely azt parancsolja, hogy terjeszszétek istennek országát, mely itt van e földön az emberek szivében, s a nemes erkölcsi életben s áldásos tettek gyakorlásában áll. Jelen soroknak nem célja a holland egyház-társadalmi életről egy teljes képet, a vallasos s egyházi élet minden körét felölelő, kimerítő ismertetést nyújtani, még kevésbé akar szoros értelemben vett tudományos elvont elmélkedés lenni, hanem mint a cím is mutatja, közelebbről csupán a szorosan vett egyházi, űgy nevezett templomi élettel kiván foglalkozni, rámutatni akarva azon alapokra, mely legjelentékenyebb, csaknem egyedüli tényező a holland templomi élet páratlan élénkségénél, igazi bensőségénél, s egyszersmind rövid összehasonlítást akar tenni az itteni s hazai egyházi viszonyaink közt felmutatván egyszersmind az okot, mely miatt talán legnagyobb részben panaszkodunk „egyháziatlanság s üres templomok*-ról. Lehetetlen, hogy annak ki csak rövid átutazást tett is e kis országon, melynek jellemző jelszava, „luctor sed emergo* fel ne tünt volna az a páratlan érdeklődés, mely a vallás ügyei iránt a társadalom minden rétegét oly erősen áthatja, s a családi élettől a legmagasabb állami intézményekig mindenütt ott hagyja nyomát. Ki aztán ha puszta curiosumból is ugy vasárnapokon be nézett egy-két, bármely felekezethez tartozó egyház templomába : mindenec etre meglepetéssel tapasztalhatta (különösen ki csak a mi üres templomainkat látta) azt a zsúfoltságot, mely e templomokat teljesen megtölti. Igaz, hogy századunk scepticus szelleme s túlságosan anyagiak után való törekvésének nyomai itt is meglátszanak a legnépesebb protestáns városokon is, a menynyiben az ős dómok bűvös homályú hajóit itt se tölti be már a XlX-ik század vallásos szelleme, s a miért a rég porladozó építőmesterek, ha feltámadnának sírjaikból bizonyosan meglapitgatnák kalapácsaikkal az újkori van dalok fejét: a magasba törő, merészen karcsú oszlopok itt is be vannak már faragva s páholyszerü karzatokat emelnek párkányaikon, melyek alig V,-ét kerítik be a hatalmas dómok hajójának, a többi rész ugymarad kívül e körön, minthacsak templomi kufárok s galambárusok számára készült volna, vagy hogy befogadja azt a néhány barna siremléket, melyek alatt a régmúlt sötét századok apostolai aluszszák örök álmukat. E templomok láttára (utrechti- arnheimi- rotterdámi- goudai s leydeni) igazán egész önkéntelenül eszünkbe jutnak Ilugo Victor »Századc < ának ama jellemző szavai: »E század nagy és erős. Nemes vágy vonja őt, Apostol-eszme jár legyőzhetetlenül, A munkazaj nemes emberhanggal tele, Az alkotás örök zajától lelkesül, stb stb stb De mind e haladás közt, melyre büszke vagy, De mind e fényben egy fáj csak nekem : Hogy napról-napra mind halkabban szól neved, Mely nincs e zaj közt, — óh édes Istenem* ! — Szalay Károly. (Folyt, köv.) BELFOLD. Pár szó a ,12 év után* cimü közleményhez. Szőllősi Antal lelkésztársam szívbeli belső örömmel kiált fel a Családkönyv általa lett bevégzése után. Valóban nagy oka van örülnie, mert igen nagy, igen nehéz, és igen hasznos munkát végezett. Örömében azért én is szivesen osztozom. Mindazaltal azt hiszem, semmit nem vonok le érdeméből, ha kijelentem, hogy családkönyve nem »az első országunkban4 , mert én Tisza-Tarjánban 10 évvel előbb készítettem egyet s azt folytonosan vezetem. Sőt az ujabb bejegyzések szükséglete szerint általam szerkesztett rovatos iveket is nyomattam s köttettem be, s hogy a családkönyv készítésének módjával alsóborsodi lelkésztársaimat is megismertessem, egy-egy nyomatott ivet betöltve küldöttem, az esperesi hivatalhoz szétosztás végett. A család-lapok régi számának kettős rovatával s a párosult gyermekek számára kijelölt család-lap száma rovatával az egyes családok származása megszámlálhatlan időkig fel- és levezethető. Továbbá a családkönyv által a legkisebb részletekre kiterjedő statisztikai adatok állíthatók egybe, a nélkül, hogy a lelkész íróasztalát egy percre is elhagyná. Kikerültetik általa a névcsere s minden bemondás következtében előfordulható tévedés. A betüsoros névtár utmutatása szerint rögtön felüthető a családkönyv kivánt lapja. Ott feltalálható a család minden tagja születési stb. éveivel. Ezekután az anyakönyvekben azonnal rányithatunk a kijegyzés végett keresett személyre. A családi értesitő, melynek összeállítása órákat, sőt sokszor napokat vett igénybe, — a családkönyv mellett 5 perc alatt elkészíthető. S a mi szintén fontos, a büntető-könyvvel szemben, biztos oltalom. 14