Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-28 / 39. szám

I 635 PROTESTÁNS EGYHÁZI lástani kézikönyvek folyó évi október hó elején Debrebenből könyvárusi uton megszerezhetők lesznek. Kéri azért a fenntnevezett tanügyi bizottság a t. iskolaszékeket és tanitó urakat, hogy ha iskoláikat vallástani kézikönyvekkel még nem látták el, a kitett időig várakozzanak s más vallástani kézikönyveket bevenni, illetőleg bevétetni ne méltóztassanak. Némethi Lajos m. k., a népiskolai tanügyi bizottság alelnöke. * A szatmár-németii ev. ref. gymnázium VII dik és VlII-dik osztálylyal való kiegészítésére ujabban adakoztak : Az előbbi közlemény összege 6816 frt 77 kr., Czimmer Mór szatmári kereskedő 5 frt, Weisz S. A. szatm. kereskedő 10 frt, Böszörményi József gyógyszerész 50 frt, Cseke Bálint simái ref. lelkész élethosszig évenként egy köböl buza, Kubinyi Károly börvelyi ref. lelkész 5 frt, dr. Bákcsy Domokos orvos 25 frt, Czelder Márton elválasztott kecskeméti ref. lelkész az általa kiadott .Vasárnap® című heti folyóirat példányaiból IOO frt, Stern Jakab szatmári birtokos 50 frt, Győri József szatm. kereskedő 50 frt, Kiss Kálmán nagykőrösi igazg. tanár 5 frt, Szilágyi Sándor óvárii birtokos 50 frt, Halmi János szatm. birtokos 100 frt, Kolonay Soma szatm. ügyvéd 30 frt, Bakó Lajos ügyvéd 4 frt, Fésős András szatmárnémetii ref. lelkész 50 frt, Barcsai Tamás szatmár-németii ref. tanitó 20 frt, Cseh Lajos szatmár-németii ref. tanitó 10 frt, Varga Benő szatmár-németii ref. tanitó 20 frt, az előbbiekkel együtt 7300 forint 77 krajcár és egy köböl buza. * Bikafalvi Mathé Domokos udvari fogorvos úr ismert jótékonyságának ismét szép jelét adta, a menynyiben a budapesti theologiai akadémia igazgatóságánál azt az ajanlatot tette, hogy az intézet tanitó és tanuló személyzetét fogbajaikban ingyen fogja gyógykezelni. Az egyház iránti szeretet és buzgóság e tényét örömmel hozza nyilvánosságra és érette az intézet nevében nyilvános köszönetet mondani kedves kötelességének tartja. Budapesten, 1884. szept. 26-án. — Szőts Farkas, ref. theol. tanár. * Föpásztori látogatás. Korponáról irják a .Budapesti Hírlapnak.4

A Békés-Csabán székelő bányakerületi ág. ev. szuperintendens most Hontmegyében utazik, hogy a honti esperességben fekvő egyházak közül tizenhármat részesítsen föpásztori látogatásában. A bozóki fennsíkon fekvő egyházakat már meglátogatván, tegnap a devicsei evang. egyházat látogatta meg. Ez az alig 500 lelket számláló egyház, mely már az i6i6ik évben keletkezett, valóban megérdemli a , minta-egyház« nevet. Hivei igen szorgalmasak, munkaszeretők. Egymás között a legnagyobb egyetértésben élnek. Példás erkölcsüek. Az egyház keletkezése óta, hivei közül egy sem követett el valami bűntényt, vagy vétséget. Törvénytelen gyermek ott sohasem született még. — A szuperintendens ur az egyházat minden tekintetben a legkitűnőbb állapotban találta s ezt ki is fejezte, ő maga nevezvén ez egyházat valódi „minta egyháznak4

. És hogy ilyenné lett, az egyedül Masztics Ádám kiérdemült főesperes és lelkész érdeme, ki ezen egyházban már 49 esztendő óta tanitja, neveli hiveit s plántálja sziveikbe a magyar haza iránti szeretet magasztos érzetét. Az Ur Isten éltesse még soká e derék papot! * Révész Kálmán a debreceni főiskola széniori hivatalába f. hó 20-án több tanár és az akadémiai ifjú ság egy részének jetenlétében beiktattatván, székfoglaló értekezése tárgyául Debreczeni Ember Pál egyháztörténelmét választotta. Rövid bevezető szavak után — melyekben az Ember Pál életében nyilvánult tragikumot rajzolta ÉS ISKOLAI LAP. 1200 — áttért értekező az Ágoston ur birtokában levő eredeti szerkezetű kéziratos példány tüzetes ismertetésére s kimutatta, hogy ezt Sinai Miklós megbízásából debreceni tanulók másolták e század első éveiben. Majd előadta készen levő munkája tartalmát, mely Ember Pál művének 1. történetét, 2. tartalmát és beosztását, 3. bírálati méltatását tárgyalja s az i-ső részt egészen, a másodikat kivonatban olvasta föl. Ember Pált a Rudus Redivivum nagynevű szerzőjének, Páriz Pápainak lelkes szavai buzdították először felekezetünk hazai történetének mivelésére, 1685 táján. Majd hányattatásai közben sok helyt megfordulván, mindenütt gyűjtötte az adatokat, melyeket évrendben a Rudus Redivivum pótlékaként szedett egybe. Azután összeköttetésbe lépett Jahlonski Dániellel, ki az összes prot. egyházak történelmét akarta egybegyűjtve kiadni. 1703. március 19-én levelet kapott tőle Ember, mely levél utasításokat ad a történelmi munka szerkesztésére nézve; s ezeket Ember hiven követte is, ugy hogy munkájának rendszere nem annyira Övé, mint a Jablonskié. (E levél Ember művének terjedelmes ösmertetésével együtt olvasható a .Debreceni prot. lap4

1882-dik évi folyamának 13. 14, 15. számaiban.) Majd liszkai papsága alatt a Szilágyi Beniámin István nagybecsű kéziratai jutottak Ember birtokába, ki ezek felhasználása után 1706-ban befejezte művét s Csécsi pataki tanár és Zádorfalvi Márton esperes magasztaló bírálatai után 1708. március végén előszóval is ellátta, melyet azonban Lampe egészen kihagyott. Ember 1710 közepén meghalt, művét veje, Paksi Szathmári István küldte ki Lampe Adolf utrehc i tanarhoz, ki Van Poolsum nyomdász kedvező feltételeinek megnyerése után 1728-ban nagymértékű csonkitá sokkal és változtatásokkal, s a szerző nevét a címlapon elhallgatva, a maga neve alatt kiadta a munkát. Ezután az eredeti szerkezetű egyháztörténelem tartalmának és beosztásának kivonatos előadása után végeredményül kimondta értekező, hogy a Lampe beosztása sokkal inkább kifogásolható, mint az Ember Pál által, Jablonski tanácsára megalkotott szerkezet. A fiatal tudós, kinek nyomon járó kutató szellemével olvasóinknak többször volt alkalma e lapok hasábjain találkozni, levélben ígéri, hogy uj adatokban gazdag kis művét vagy egész terjedelmében vagy bő kivonatban lapunkban közlendő. * Gyászhír. Csák János, ifjabb papságunk egyik jelese, kit nem rég a békési fényes ref. egyház megválasztott volt lelkészeül, f. hó 20-án Vésztőn, édes apja házánál, hosszas betegség után elhunyt. Béke hamvaira.*) NECROLOG. Nagy Péter temetése. Eltemettük a szép szavú és szép lelkű püspökét Erdélynek. A tiszteletnek, szeretetnek, igaz részvétnek oly mérvű kifejezésével ritkán találkozhatni, mint az ő temetésén talalkozánk. De hát hogy is ne ? Ha arra gondoltunk, hogy a boldogult mily kedves, mily szeretetre méltó ember, mily szelidlelkü kormányzó volt: elborult a lélek. Ha elképzeltük azt az erős fájdalmat, melyet az utóbbi időkben elviselnie, s mely miatt végre megtörnie kellett: köny tolult szemünkbe. Ha kérdeztük magunktól, hogy az erdélyi ref. egyházban az ő elhunyta után *) Necrologot kérünk. Szerk.