Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-30 / 48. szám

782 A konvent Szász Károly püspök felszólalása után, ki figyelmeztetett arra, hogy az anyakönyvezés mai rend­szerének megváltoztatása elől kitérni nem lehet, a felve­tett kérdéseket a közigazgatási bizottsághoz tette át. Filó Lajos előterjesztette ezután annak a kérvény­nek a szövegét, melyet az államsegély ügyében e kon­vent által kiküldött bizottság megbízásából kidolgozott s melyet a közoktatásügy miniszterhez .fognak főlterjeszteni. A fölterjesztést a konvent egyhangúlag elfogadta s az elnökséget kérte föl, hogy azt a közoktatásügyi mi­niszternek átnyújtsa. Es ezzel a konvent befejezte tárgyalásait ; csupán azt határozták még el, hogy a legközelebbi konvent a jövő évi október elején Papán fog megtartatni. Vay Miklós báró hálás köszönetét nyilvánítja a konvent tagjainak támogatásukért s az elnézésért, melylyel hajlott kora gyöngéi iránt viseltettek. Köszönetét fejezi ki a jegyzőknek és Filó Lajosnak, ki az államsegély ügyében a kormányhoz intézendő fölirat megírásával az egyház javára jeles szolgálatot teljesített. Beöthy Zsigmond a konvent minden tagja nevében mond köszönetet az elnöknek, az isteni gondviselés kü­lönös kedvezését látván abban, hogy Vay Miklós báró­ban az egyház még mindig birja egyik legfőbb táma­szát ; kívánja, hogy az isteni kegyelem még sokáig tartsa meg az ő erejét a nemes munkára. A konventet Kun Bertalan püspök, egyházi elnök, szép imával rekesztette be. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. A békési lelkészi hivatalra, a f. év nov. 12 én H.-M.-Vásárhelyen tartott lelkészjelölő bi­zotts. ülésen kijelöltettek, 21 minősített pályázó közül : I. Gulyás Lajos nagy-bányai, 2. Benkö Lajos hadadi, 3. Tabajdi Lajos szatmári lelkész, 4. Kecskeméty Ferenc makói s. lelkész, 5. Nagy Imre ugrai lelkész. A lelkész­választás dec. k-i-én lesz. — F. hó 23-án Benkő István, püspöki káplán rákospalotai rendes lelkészül lett egy­hangúlag megválasztva. * Missziói és Gusztáv-Adolf egyleti gyűlés Buda­pesten. Nov. 20. esti 7 órakor tartotta meg a budapesti ev. ref. német egyház »Missziói és Gusztáv-Adolf egyleti gyűlését.« A gyűlés az iskola nagy termében énekkel kezdődött és végződött. Koenig Rudolf lelkész buzgó ima után bevezető beszédet mondott, melyben a bei­misszióra és a berlini városi misszióra kiterjeszkedett. Biberauer Tivadar főgondnok megtartotta bejelentett fel­olvasását a berlini városi misszióról, melyet lapunk jövő számában egész terjedelmében fogunk közölni. Egyleti értesítések után Láng Adolf pestm. ev. főesperes rövid közlést tett Stöckerről, a berlini városi misszió vezéréről. Moody lelkész pedig az egylethez csatlakozásra hiván fel a hallgatókat, imát mondott, mire a gyűlés Láng Adolf áldas-mondása után eloszlott. * Szerkesztői mondanivaló. Jogakadémiáink. Sá­rospatak. Hogy aprót, jogakadémiának fenntartása luxus-e vagy sem, erre ön előtt már mások kimerítőbben megfe­leltek. A viszonyok kényszerítő hatalma alól mi protes­tánsok se vonhatjuk ki magunkat; most a kérdés gyakor­lati megoldására kerül majd a sor; de ez nem oly könnyű, mint némelyek gondoljak. * Gyászhír. A mult héten a halál angyala gazdag aratást tartott sorainkban, kiragadván kö­zülünk csak nem egyszerre egyházi életünk három kiváló alakját. Meghalt ugyanis Gsuthy Zsigmond, kajdácsi ref. lelkész és tolnai egyházmegyei tanács­biró, ki egyházirodalmi téren is működött, 71 dik évében. Elhunyt továbbá gróf Vay László ezredes dunamelléki egyházkerületi világi aljegyző Berke­szen testvéröcscsénél. S végre Jordán István, egy­házmegyei és egyházkerületi tanácsbiró s a magyar közmívelődés egyik legmelegebb ápolója Pomázon. Mind a háromról bővebb necrologokat kérünk. Addig is az utóbbiról átvesszük a napi lapokból a következő röviden jellemző sorokat: Jordán Ist­ván meghalt, Ismét egy oszlopa dölt ki a régi gárdának. Ifjúsága abba a korba esik, mely látta még felkelni s tündökölni az „uj Magyaror­szág® s lehányatlani a régi világ napját. Jellemé­ben mindig is volt valami, mely a régi jó táblabí­rák kötelességérzetére, önkéntes, és díjtalan szol­gálatára emlékeztetett. Hangya szorgalommal lát­juk őt, a gazdasági, egyházi, politikai téren fel­váltva működni, s a közigazgatás ügyeiben a leg­lelkiismeretesebben folyvást részt venni. Példány gazdasággá emelé pomázi birtokát, mely saját ve­rejtékének gyümölcse. Mint a reform, egyház duna­mélléki kerületének tanácsbirája, buzgó vallásos ér­zülettel volt eltelve, hitfelekezetének legapróléko­sabb érdekei iránt. Az országgyűlésen, hét év előtt, a ráckevei kerületet képviselte. Pártékezlet, bizott­ság, a ház egyik leghasznosabb tagjául ismerte őt. Mégis Pestmegyé-é volt ő legkiváltképen. Rossz idő, jó idő, gazdasági, vagy másnemű elfoglaltatása nem gátolá, mihelyt közgyűlés, közigazgatási bizott­sági ülés, választmány és bárminemű bizottság volt napirenden, hogy ő jelen ne legyen. Gazdag könyv­tárt állított, s buzgó pártfogója volt minden köz­mivelődési vállalatnak, a hazai és külföldi irodalom jelesebb termékeit birta, és ismerte. Fiatalabb évei­ben, mint ügyvéd szerzett jó hírnevet, s csak ké­sőbb lépett Pestmegye szolgálatába, mint a pilisi járás főszolgabirája. Bernáthfalvi Fóldváry Lídia urnő Földváry Mihály alispán leánya, mint özve­gye, az alispáni család, és az elhunyt nővére, özv. Szabó Györgyné szül. Jordán Borbála, siratják az elköltözöttet. Közrészvét kiséri az örök nyugalomra. Pomázon, f. hő 30-án d. e. 10 órakor lesz teme­tése, a gyászbeszédet felette, az elhunytnak barátja, Szász Károly püspök tartja. PÁLYÁZAT a nagybányai ev. ref. egyházmegyébe kebelezett felsőbányái lll-ad osztályú lelkészi állomásra. Készpénzfizetés 450 frt, hat katastrális hold területü rész évi haszonbére 80 frt, palládi alapítvány kamatja 11 frt, 72 köbméter tűzifa 72 frt, illendő lakás két holdnyi házi kerttel és a stóla. Pályázati kérvények 1885. évi január hó 10-ik nap­jáig Nagy-Paládra, Bencsik István espereshez küldendők. Debrecen, 1884. nov. 26. Révész Bálint, püspök. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos : ZDr. Ba.lla.g-i I^Tór. DEUTSCH M.-féle művészeti intézet Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom