Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-10 / 6. szám

180 merőben felfoghatatlanok. Sok szektának erkölcstana igen magasan áll; mások azonban durva érzéki hajlamoknak köszönik keletkezésüket. Legtöbbnyire idegen, a Brahma­nismussal ellentétes vallásokból veszik eredetöket. Igy ke­letkezett korunkban a Brahmo-Somaj, mely sok tekintet­ben megegyezik a keresztyénséggel ; vagy a Djaind-k régibb S2ektája, melyben azonban helytelenül vélik né­melyek a Buddhismus maradványait felfedezhetni. A Sikhek vallása, mely az Izlam befolyása alatt jött létre, de csak hamar annak leghatalmasabb cáfolója lett, alkalmas arra, hogy a szó valódi értelmében egy népet hivjon életre: mig India többi vallásos társulatai, még azok is, melyek a kasztrendszert megtámadják, csak egy kasztot tudtak formálni. Már a Brahmanismus kebelében, hihetőleg a Mu­zulmannok befolyása következtében, állottak elő egyes monotheisticus mozgalmak. Igy különösen a XIV. század végén s a XV-ik elején bizonyos Kabir nevű egyén állott egy reformtörekvés élére ; a kinek tanítványai aztán Kö­zép-Indiaban gyülekezetet alkottak, anélkül azonban, hogy a Brahmanismussal egészen szakítottak volna. *) Nem úgy a Sikhek, mint mindjárt látni fogjuk. A Sikhismus alapitója, a szent Nának 1469 ben, Lahore közelében, alacsony származású csaladból szár­mazott. Ifjú korában bivalyoknak pásztora volt, de nem sokára a brahmin koldulóbarátoknak, — kik a mezőkön szerte bolyongottak, — társaságát kereste. Családja mys­tikus hajlamaiért eszelősnek tartotta őt. Azon remény­ben, hogy talán még practikus embert csinálhatnak be­lőle, atyja elküldötte Sultánpan-ba egy vérrokonához, ki ott administrativ hivatalt viselt. Itt megházasodott és két gyermek atyjává lett. Azonban korábbi szeretete a mys­tica és legyőzhetlen szenvedélye a vallásos költészet és zene iránt újra hatalmokba keriték egész lényét. Egy­szer fürdés közben visiója volt. Az égbe ragadtatott, az istenség trónja elé, s felavattatásának jeleiil egy arany kelyhet kapott, mely habzó amrilával (halhatatlansági itallal) színültig volt töltve. Ekkor azt a megbízást nyerte, hogy hirdesse az embereknek Hari nevét. Hozzátartozói azt hitték, hogy a vízbe fuladt, s mindenfelé kerestették. O pedig hazament azzal a szán­dékkal, hogy prófétai hivatását követni fogja. Mindenét a mivel csak birt, a szegényeknek ajándékozta ; elhagyta fiatal nejét s két fiacskájat; — s kolduló baráttá lett. Predikálásának alapjául kezdettől togva ezt az elvet vette föl: ,nincs sem indus, sem Muzulmann*, azaz a hitvallás különbségéből előállott szakadás helyébe egységnek kell jönni; egységnek, melynek alapja egy tökéletesebb vallás. Nának a legenda szerint mérges gyümölcsöket evett, s nem ártottak neki; feltámasztott egy holt ele­fántot; el-ellátogatott a Meru hegyre Siva istenséghez, s beszédei által többször még őt is meggyőzte. A ha­gyomány nagy utazásokat tétet vele Mekkába, sőt olyan országokba is, a melyeknek nevét a világ semmiféle tér­képén föl nem találhatni. Valószínű, hogy Nának, bolyongó élete alatt, érint­kezésbe jött Kabir tanítványaival is, kiknek tanok az övével sokban megegyezett. Innen van, hogy a Sikhek között nagy tisztelettel említtetik Kabir neve, noha nem számithatják övéik közé. — Kabir tanítványai monotheis­musának symboluma Hari tisztelete, a kit mint Minden­*) Kabir szerint csak egy Isten van, ki a világ teremtője, kez­det és vég nélkül. A »tiszta« ember Istennek képmása, s haiá a után vele közösségben él. Hinduknak lígy, mint Muzulmannoknak a követ­kező parancsokat adta : egyetlen élő lelket sem sérteni meg, mert min­den élet Istenből vau; igazságot szólani és a világról lemondani. V. ö. Max Müller >Essays« IV. 270. lap. Fordító. i ható, Segitő és Halhatatlan istenséget imádnak. Hari egyike Vishnu mellékneveinek. Tulajdonképen tehát Ná­nak, épúgy mint Kabir, Vishnu tisztelője, az általános testvériség szellemétől lelkesítve. Lassanként talált né­hány követőre, főleg Pendjab-ban, mely aztán a Sikhis­mus középpontja lőn s mindvégig az is maradt. Nánaknak jóakaró szelid jelleme, életének tiszta­saga, őszintesége, s gyakran csaknem csodával határos eredetisége: mindez tanítványainak szenvedélyes ragasz­kodását és példátlan szeretetét biztositá számára. O volt a „guru®, azaz a ,mester* par excellence, akinek min­denben alázattal engedelmeskedtek. Igy lassanként egy kicsiny, ismeretlen gyülekezet keletkezett körülötte, a mely csaknem egészen szűkölködő, szegény tagokból ál­latt, de hatalmasan működött részint azon szoros kapocs­nál fogva, mely a tagokat összetartá, részint a guru iránt táplált lángoló szeretet által, a mely csaknem bál­vány ozásba ment által. Nának meghalt 1539 ben, 70 éves korában. Tanit­ványai halálában mindent veszve látták; de ő hű szol­gáját és tanítványát Angadot utódjául jelölé ki. Halálakor Muzulmannok és Hinduk versengettek, hogy melyiknek van joga az elhunyt szentnek az utolsó tiszteletet meg­adni. Holt teste helyén azonban csak néhány virágot találtak, a melyen a két párt egyenlőn megosztozott. Ez a legenda mintegy ajánló levél a Sikhek azon allitása mellett, hogy ők vallásukban a magasabb és valóban isteni elemeket birják, a melyek az Izlamban és Hindu­izmusban elszórva találhatók. Angad Guru (1539— 1552) igen kegyes, nagyrabe­csült, egyszerű ember volt a ki alatt a szekta szélesebbre nem terjeszkedett. Utódja Armandas, a harmadik guru (15.52—1574) bár kevéssé képzett, de nagy talentomu férfiú volt. O költő és szónok vala, s a parasztokat, kikkel igen familiariter tarsalgott, a gyülekezetbe nagy számmal hódította. Különösen feltünőleg terjeszkedett a gyülekezet veje és utódja Bramdas guru alatt (1574 —1581), a ki igen buzgó, serény és tevékeny ember volt, de nézeteiben sokat engedett az első guruk idea­lismusaból. Egy paradicsomi szépségű vidéken, egy bá­jos sziget közepén templomot építtetett, a »Hari Man­dar€ -1. A templom körül rövid idő alatt pompás varos emelkedett, mely már a szekta politikai és vallásos köz­pontja lőn. Brámdás guru volt az első, ki e méltoságot csalad­jaban örökklővé tette. Fia Arjun guru (1581 —1616) jeles nevelésben részesült, s mint anyai nagyatyja, ugy ő is költő volt, s a Sikkeknek szent könyvet akart adni. Ösz­szegyüjtötte tehát elődeinek költeményeit, Kabirnak s a többi reformátornak jeles mondásait, s ezekhez még saját készitményii darabokat is csatolt. Igy állott elő a iGranth« azaz a „könyv« a „Biblia*. O ezt a szent-Írást szembe merte állítani a Vedákkal, melyeknek mo­nopoliuma a Brahmánok kezében volt, s szanszkritúl vannak írva, mely nyelvet a nép már századok óta nem értett; ellenben a Granth a pendjabi nép dialectusan volt írva. A gyülekezetet organizálta, ugy hogy e békés álmodozók csakhamar theokratikus szervezetet nyertek. A Sikhek önkénytes adományai helyett megszabott adót vetett ki, melyet külön, e célra kinevezett hivatal­nokok szedtek be ; mig az önkénytes adomanyok a sze­gények és szentek támogatására, főleg pedig a guruk — (kiket ez időtől fogva mar fejedelmeknek lehet tekin­teni) — i atalmának növelésére szolgálták. Valószínű, hogy ez bizalmatlanságot keltett a mongol kormanyban, a mely eddig közönyös néző volt. Nem ok nélkül attól féitek, hogy állam keletkezik az allamban, Arjun guru

Next

/
Oldalképek
Tartalom