Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-28 / 52. szám

i r,í59 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1070 szédet a 27. zsoltár 1—6. verse alapján: S A templom száz év múlva sem avul meg,1 8 ha benne 1) az igazság fénye világit, 2) a szeretet tüze melegit, 3) a bátorság lelke erősit. Közben a dalardanak összhangzatos éneke : „Ha Krisztus maga oltalma anyaszentegyházának4 emelte az ünnepi buzgóságot. Többen a nagy nap emlékére jó­tékony alapítványt tettek : Budapestről Keresztesi Et­vánné, magasi születésű Busznyák Ro/.ália egy aranynyal gazdagon himzett selyembársony kehelytakarót küldött s az egész gyülekezetnek kicsinye nagyja szívesen köz­reműködött, hogy az ünnepélyt a száz év előtti nagy nap dicső emlékéhez méltóvá tegye. * Békésén — irja a „Békésm. Közlöny* — a re­form. lelkész választás csütörtökön tartatott meg nagy érdeklődés mellett. A választás Papp Mihály gyulai lel­kész és Karassay István tanácsbiró vezették. A szavazás kezdetét vette 9 órakor, és tartott d. u. 2 óráig, az eredmény kihirdettetett 4 órakor. Mind az öt jelölt ka­pott szavazatot; de a legtöbbet Kecskeméti Ferenc seg. lelkész nyerte meg, s igy ő 56 szótöbbséggel békési lel­készszé választatott. Az eljárás a legszebb rendben, pon­tossággal tartatott meg, ez ellen semmi kifogásnak he­lye nem lehet. Csak az az egy hiba van, hogy a meg­választott egyén nem bir kellő képesítéssel ezen első osztályú papságra, ezen hibát most vették észre, hogy a kijelölő bizottság figyelmét miként kerülte ki, nem tud­ják ; de hogy ez igy van, az már bizonyos. Lesz-e ez ellen felszólalás vagy hivatalból fog ellene észrevétel té­tetni — azt majd a 14 nap lefolyása után Írhatjuk meg. Annyit azonban kijelenthetünk, hogy a választast nehe­zen fogja megerősíteni az esperesség. Özvegy Pap Lajosné született Fördös Etelka maga, ugy gyermekei : Sára férjezett Biróy Béláné, Mária, valamint az elhunyt testvérei és számos ro­konai nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti a forrón szeretett felejthetlen férjnek, szerető atyá­nak, hű testvér- és rokonnak billcei Pap Lajos szeg­szárdi kir. ügyésznek, a Ferenc József-rend lovag­jának, a tolnai ev. reform, egyházmegye és egy­házkerület tanácsbirájának f. évi december hó 17. esti 872 órakor életének 67-ik és boldog házassá­gának 27-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 19-én délután 2 órakor, fognak a szegszárdi sírkertben örök nyu­galomra tétetni. Kelt Szegszárdon, 1884. decem­ber hó 18. Áldás és béke legyen hamvai felett 1 *) — Papp László és neje Naményi Gizella gyerme­keivel László és Zsigmonddal ; Papp Rózsa férj. Piukovits Gyuláné, kis leánya Győzőkével ; Papp Dezső; valamint Papp Karolina, özv. Nyikos Pé­terné; Papp Károly és neje Török Ilka és Papp Emilia férjezett Bikády Lászlóné, megszomorodott szívvel jelentik felejthetetlen édes atyjuk és nagy­atyjuknak illetve szeretett testvérüknek Ch. Papp Zsigmond m. kir. államvasuti főmérnöknek f. évi dec. 2i-én esti 1 j2 6 órakor agyszélhüdés következ­tében történt gyászos kimultát. A boldogultnak hült tetemei f. hó 23-án d. u. 1 /2 3 órakor saját la kásáról Damjanics utca 119. szám alatt, a reform, egyház szertartásai szerint az úgynevezett bajai sírkertben fognak örök nyugalamra tétetni. Szabad­kán, 1884. december 22. Áldás és béke poraira !*) *) Necrologokat kérünk. Szerk. * Nyilatkozat. Ritter István ev. esperes ur azon gyanúsításával szemben, mintha a bonyhádi, hidasdi és mórágyi reformált egyházakban németül vezettetnének az anyakönyvek, kijelentem a következőket: 1. A bony­hádi vegyes ajkú (magyar és német) reformált egyházi anyakönyveit jelenleg én vezetem s kezeim között vágy­nák. Bizonyítom tehát, hogy ezen anyakönyvek soha sem voltak németül vezetve. 2. A hidasdi csupa német ajkú reformált egyház anyakönyveit is én vezetem s ke­zeim között vágynák. Bizonyítom tehát hogy ezen anya­könyvek soha sem voltak németül vezetve. 3. A mórágyi reformált német ajkú egyház lelkésze nt. Vámos Dániel ur írásbeli felhatalmazást adott által nekem annak kije­lentésére, hogy a mórágyi egyház anyakönyvei 1828. óta, tehát több mint félszázad óta magyarul vágynák ve­zetve. — Doczy József, váraljai reformalt lelkész. NECROLOG. Parragh Ferenc. Egy megfáradott szolgája az urnák tért ismét örök nyugalomra : néhai tiszt Parragh Ferenc, a sár-keresz­tesi ev. ref. egyház 32 éven keresztül buzgó lelkipásztora. Pladd álljon itt rövid életrajza, született Kenesén 1818. Elemi iskolái végeztével jó módú szülei Pápara küldötték, a hol gymnásiumi, majd a felsőbb tanfolya­mokat szép sikerrel bevégezve, B. f. Kajárra ment ki acad. rectornak. Itt 3 évet mindenek megelégedésére töltve, 1844. juniusban a mezőföldi egyházmegye köz­gyűlése előtt a kápláni vizsgát letevén, a nevezett egy­házmegyébe alkalmaztatott. 5 évi káplánkodás után 1849 tavaszan a sz. fejérvári gyülekezet rendes lelkészévé va­lasztá. Itt tartott hazafias s/.ónoklataiért sok zaklatást kellé kiállania, sok időre eltiltatott a szószékről Ily hely­zetet tűrhetetlennek találván, elfogadta a eposzi egyház meghívását, majd csak hamar ezt is 1852-ben S.-Keresz­tessel cserélte fel. E/. lett munkálkodásának színhelye. Ezen egyház rendezését és felvirágoztatásai tekintette élete feladataul. Működése nem is lett eredmenytelen, mert meg volt benne az erély, pontosság és buzgóság. Gyülekezete őszinte gyásza és mély fajdalma mutatják, hogy ők érzik legjobban, mily támaszt és gyámolitót vesztettek el ő benne. Munkássága nem szorítkozott csupán egyhaza szük határai közé — a hatvanas években felderengő alkot­mányos aera uj reményt öntött a honfi keblekbe, s ő sem késett részt venni azon idők mozga'maiban — mondhatjuk vidékén vezérszerepet játszott. A közéletben mindenek tisztelete és szeretete kör­nyezte. családi élete pedig, mintája volt a békés, egyet­értő házas életnek, melynek tiszta, derült egére, két kis gyermekének elhunyta vont felhőt, vigaszt az egy meg­maradottban talált, erre halmozta minden atyai szere­tetét^ erre hagytak ezt osztatlan örökségül kis testvé­rei. Ámde az ég nem akarta, hogy egyetlen fiához fű­zött reményeit beteljesedni lássa. Betegség támadta meg. Kínos volt látni a hű nőnek és szerető fiúnak látni, hogy mint törik meg napról-napra jobban az erőteljes test, s lett roncscsá az évekig tartó betegség terhe alatt, végre a hosszú áldásos 'élet bevégződött, f. dec. hó 7-én. Csendesen, halálvivódás nélkül hunyta le szemeit az örök álomra. Legyen á'dás emlékén !

Next

/
Oldalképek
Tartalom