Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-21 / 51. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1070 i r,í59 Mindamellett egyelőre az adott válaszban — megnyugszom. Es kijelentem, hogy a részemre utalványzott tanácsokat kész pénz gyanánt elfogadom s szivem erszényébe zárom. De kívánom, hogy esperes ur is fogadja el az én tanácsomat, mely ez: ne mondja a magyarosítás ügyét „odiózus tárgynak4

1 Sőt költse fel mélyen alvó géniuszát s vegye kezébe a magyarosítás ügyét egyházmegyéje területén apostoli tűzzel és erélylyel. Hasson, lelkesítsen, buzdítson, mint egy piinkösti szent lélek. Vagy ha kell : büntessen, mint egy istenostora 1 Iszonytató még csak elgondolni is azt, hogy e haza kellő közepén, legáldottabb földén, e haza nyelvével éhen léhetne halni 1 E haza istenének nevében kérem, fogadja meg tanácsomat 1 Ha megfogadja, én leszek az első, a ki önnek szobrot emelni megkezdem a gyűjtést. Ha meg nem fogadja, én leszek az első, de nem az utolsó, a ki önt üldözni fogom, ha összetett kezekkel rimánkodik is, hogy „tegyem le a tollat.8

Üldözni fogom élete utolsó pillanatáig. Még sírjában sem hagyok nyugalmat. Sőt még az örökkévalóságban is fölemelem vádoló szavam, mert tudom, hiszem és vallom azt, hogy a felséges atya istennek ezen Ítéletét nyeremdem : „Jól vagyon, jó és hív szolgám !4 Csepeli Pál, ref. lelkész. * Csepeli t. munkatársunk, kinek eddigelé leginkább Játszi elmeszikráiban gyönyörködtünk, kinek mindég e volt a jelszava : ridendo dicere verum, most az egyszer nagyon is komoly hangot váltott és hazafiúi elbusulá. saban ellenese szavait fekete szemüvegen át nézve menykoveket szór a fejére. Olvasva e heves philippikát, az ember nem egyszer jő kísértetbe rákiáltani az íróra, hogy „lassan a testtel!4

mert igaz ugyan, hogy Ritter esperes ur sem igen csinján bánt ugy Csepelivel, mint velünk általában, kik ellen keményen sújtó tényeket registrált; de valljuk meg: Ritter sem valótlanságokat nem állított, sem káröröm nem nyilatkozik szavaiban, s ha itt-ott ő is vagdalkozik, vagdalkozását, mint megtámadott félét, a moderamen inculpatae tutelae enyhíti. Más részről Csepeli mellett viszont hatalmasan szól az, hogy, a mint Kölcsey oly szépen mondja : „Az elkeserített hazafiság érzelmei nagy jogokat adnak.4

Mindezeket gondolóra véve, azt hiszem, ideje végét szakitanunk e polémiának, mely a történt nyilatkozatok után, lényegileg ugy is tárgytalanná vált. A békesség Istene legyen veletek mindnyájatokkal. SzerJc. KÖNYVISMERTETÉS. Kis világ. Legújabb Flóri könyve, Irta Eötvös Károly Lajos, Gyulay László és Tahy Antal rajzaival. Budapest. Szerző sajátja. 1884. Szász Károlynak mély tisztelettel ajánlja a szerző. Epp most jelent meg diszes kiadásban az érdemes mű. Az előfizetések és megrendelések szerzőhöz (Budapest, vámház-körut io. sz.) intézendők ; fűzött példány ára 50 kr, selyem diszkötésben 2 frt. Még visszhangzik fülemben a szegszárdi Bartina hegy ormán folyó hó 10-ikén elsütögetett tarackok zúgása, a mint üdvözli a Nagy-Dorogról megérkező uj főispánt; még visszhangzik az eskü a megye termében, a mint férfias erélylyel zengi azt „a leynagyobb magyar4

családfáján sarjadt Széchenyi Sándor gróf, Tolnavármegye főispánja, ki igazán nemcsak nagyoktól, hanem nagyra is született. S ime az ős Bartina újra zeng, nem ugyan a nagyok, hanem a kicsinyek üdvözletére, mint Éötvös mondja: »Mikor még nagyapám volt ilyen kis gyermek, Bartina hegy ormán angyali kar zengett, Jézust köszönteni szép karácsonyestve, Kis angyalok szálltak a három keresztre »Ma születelt Jézus, hálásan köszöntünk, Légy áldva a földön, légy áldva közöttünk, Hogy igy tanítottad a jó embereket : Engedjétek hozzám a kis gyermekeket!* A Bartina hegyről a hidjai síkon és hidjai szívben visszhangzott az angyalok éneke s megszületett ott a fennkölt lelkű Bezerédj Amália »Flóri könyve« s fölépült a belaci és szegszárdi óvó, „elsők az országban, a legrégiebbek.1 Van-e műveltebb szülő, ki nem ismerné >Flóri könyvét4

, melyet a nemes irónő kora hálála után 1844-ben adott ki Heckenast Gusztáv s később 1872-ben Rajka Teréz dolgozott át alaposan. Még most is visszacseng ama boldog korból ezer meg ezer szívben a gyermekszívbe fúródó sok elmés, tanulságos, kedves versike, mese és ének, melyek e könyvből zendültek felénk ; még most is valódi lelki öröme sok igazi szülőnek, mikor e könyvből tanítgatja a szépre, jóra fogékony lelkű kis gyermekét. Minden gyermek fogékony a nemesre, ha a családi körben nemes sziv az első nevelője. Eötvös K. L. jelen műve, legújabb Flóri könyve mintegy folytatása, kiegészítése a Bezerédj-Rajka-féle Flóri könyvnek. Ott a Bartina ölében, leánykájával játszadozva, leánykáját nevelve a nemes, szép lelkű iró, a gyermekszobának nem hervadó virágaiul nyíltak ki e kedves versek. Alapos paedagogusra vall Eötvös felhívása is, mely Így szól : „Manapság kelletén tul ki van szakítva a gyermek a családi körből, sajat bájos kis világából és a szabad természet éltető öléből. Visszavezetni őt oda, a családi nevelés természetes módszerének varázsát éreztetni, a gyermek kedélyvilágában keresni fel a jellemfejtés legbiztosabb eszközeit, a vallás-erkölcsi nevelést a szabad térmészet szeretetére alapítani, a játékot a nemesítő munkásság alapvetőjévé tenni, és mind e természetszerű nevelési eszközt a gyermeknek istenfélelemhez, emberszeretethez szoktatására használni föl : céliránya, törekvése a Kis Világnak.4 Sikerült-e a szép törekvést szerzőnek megközelítenie? Mondjuk ki: igen. Nagy és sok dicséretet involvál itt ez az igen szó ; mert tudjuk, mily nehéz a kicsinyek nyelvén, a kicsinyek gondolat- és érzelemvilágához mérten, nekik kedves, érett s általok élvezhető szellemi gyümölcsöt nyújtani. Istenről és Istenhez szólni, ki magas csilag-székén ül, s a porban játszó ártatlan gyermekekhez beszélni talán a legnehezebb. Nehéz jó imát írni, még akkor is, ha telve a sziv vallásos buzgósággal s fel tud emelkedni a lélek Istenhez; nem kevésbé nehéz gyermekek számára valókat írni, még akkor is, ha telve van szivünk igaz szeretettel a kicsinyek iránt s le tudunk hozzájuk, kis világukhoz ereszkedni. Bezerédj Amáliának sikerült ez s művé, a Flóri könyve becses, klassikus mű a maga nemében. Eötvösnek is sikerült ez s műve min