Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-07 / 49. szám

i r,í59 gyenes munkájokat a templomépitéseknél. Örvendetes jelenség még az is, hogy vasárnapi napon, mikor tem­plomba harangoznak, egyik másik bérkocsis, vagy hor­dár, az utcák sarkain állva, kihúzza zsebéből a nyom­tatott prédikációi lapot és áhítatosan olvassa azt. Ily eredményeket tud a berlini városi misszió fel­mutatni, önérzetesen mutatva be magát, mint a nagy belmisszió egyik fontos ágát. E missziónak lelke azon­ban StöcJcer udvari lelkész, kiről valaki igy nyilatkozott : Nincs a történelemben ember, kihez Stöckert inkább le­het hasonlítani, mint az olasz Savonarola. Berlinhen a forradalom megelőzésére többet tett egy hadtestnél, de nem is bir minden lelkész oly munkaerővel és szellemi tehetséggel, mint Stöcker, ki napközben lelkészi gond­viselést folytat, estve népszerű beszédeket mond és éjjel nagy utakat tesz meg vasúton, hogy másnap ismét pré dikáljon és szónokoljon. Szemére vetik Stöckernek, hogy pártember és jö­vendőigetik neki hirtelen bekövetkezendő bukását. Ez megeshetik raíta, de ránk nézve nem abban áll Stöcker­nek jelentősége, hogy pártot tud alkotni, hanem abban, hogy nem tekintve magas állását, le tudott szállni a néphez, hogy megvigye annak az attól elrabolt keresz­tyénséget. Jelszavát : keressétek a városnak közjavát! te­gye a mi egyletünk is mindinkább sajátjává. Felszólittatik az érdeklődő közönség, hogy hasonló belmissziói intézkedéseknek, közelebb a német ref. buda­pesti egyház ,Misszió- és Gusztáv-Adolf-egylete"- utján való létesítése végett, adakozni szíveskedjék. Bármely csekély adományt kész e lapok szerkesztősége nyilváno­san nyugtázni és nevezett egylet is kész értesítőit az adakozókkal közölni. »Addig mig időnk vagyon, tegyünk jót mindenkivel, kiváltképen a mi hitünknek cselédivei 1(< A német eredeti után átdolgozta. Láng Adolf, pestm. ev. főesperes. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hir. A felső baranyai ref. egyházme gyéhez tartozó okorág-monosokori ref. egyház november 30-án rendes lelkészévé öt jelölt közül az ottani helyet­tes lelkészt Fejér Ambrust választotta meg egyhangúlag. * A budapesti ref. főgimnásium ifjúsága f. hó 22-én a ,Hungária* dísztermében hangversenyt rendez, a dunamelléki ref. egyházkerület tanári gyámegylete és a gimnásiumi ifjúság segélyegylete javára. Közreműköd­nek Rotter Gizella k. a. és Petyko Imre hegedűművész, a királyi opera tagjai s továbbá Nagy Ida k. a. * A dunamelléki ref. egyházkerület Révész Bá­lint püspöknek, ki Szász Károlyt püspökké avatta, mű­vészi kivitelű ezüst serleget küldött emlékül. * Távoli viszhang Nagy Ignác freskójához. Egy öreg, kinek a 80 évből már csak kurta négy hónap hi­ányzik, fájdalom, öröm és a legédesb irigylet érzetével, örömkönyek, magasztos bánat, és áldásos irigység vál­tozatai közt törülgette szemeit, mindannyiszor, valahány­szor a »Prot. egyh. és isk. lap® ez évi 45-ik számából a püspök szentelési freskót olvasá. És hányszor olvasá 1 ? hányszor sírt fájdalmában s örömében!? A freskó fölé röviden ezt irta az én öregem »Remek4 ; de hármas ér-1070 zelmének hullámzása magyarázatot kiván. Ezt adom rö­viden. A legmélyebb fájdalom fakasztotta könnyek po­tyogtak szemeiből, a derék Török Pál elhunytán. Nem azért, hogy a két öreg szívélyes baráti viszonyban volt egy­mással, s az életben maradt fél, elvesztette a boldogult nagy férfiúban lelke felét; hanem azért a nagy szeren, csétlenségért, mely Török Pal elhunytával, magyar prot. egyházunkat érte. A legőszintébb öröm harmatcsepjei áztatták agg orcáját, azon teljes és kétségtelen meggyő. ződés következtében, hogy helyébe a közbizadalom Szász Károlyt emelte. Ezek az üdítő harmatcseppek, ismét nem azért peregtek alá az ősz pillák alól; mert az ünnepelt férfiúnak szinte barátságát birni szerencsés; hanem a sorsnak azon kedvező jóakaratáért, melylyel prot. egyhá­zunkat, az elhunyt jelesek miatti méltó szomorúságában, Szász Károlylyal, kiben csüggeteg reményünk biztos révpartra talált, megvigasztalni kegyeskedett. Irigység 1 ? ne ütközzék meg e szóban, tisztelt olvasói Az öreg em­ber második gyermek. Irigysége is ártatlan, mint a gyer­meké. Irigylette azok szerencséjét, kik ezen megható kálomista ünnepélyen jelen lehettek, magasztos látvány­ban, még magasztosb szónoklatok hallásában részesülhet­tek. Végre édes örömmel irigyli Baranyának a jeles férfi­akat, mint Hetesi Viktor, Kálmán Farkas, Nagy Ignác és a többit. — É. A. * Előfizetési határidő meghosszabbítás. Egyházi beszédeink nyomdai nehézségek miatt a kitűzött időben, folyó hó 20-án, szétküldhetők nem lévén — a szétkül­dést csak a következő január hava első felében eszkö­zölhetjük. Ugyanazért a már lejárt előfizetési határidőt december 31-ig meghosszabitjuk. Sz.-Somlyó, 1884, de­cember 1. — Kiss Albzrt, ilyefalvi ref. pap. Nagy László, sz.-somlyói ref. pap és esperes. Viski Pál, zoványi ref. pap. * Iskola felavatás B.-Sámsonban. Nov. 30. A mai na­pot emlékezetes napjai közé számithatja a b.-simsoni ref. egyház. Ma avattatott fel s adatott át rendeltetésének uj iskola helyisége. Régóta érzett hiányt oszlatott el egy­házunk e művel, a mennyiben előbbi tanhelyisége szűk, egészségtelen, s a célnak egyátalában nem megfelelő vala. De bár általánosan érzett szükség volt is egy uj iskola helyiség létesítése, mindazonáltal az egyház anyagi te • hetetlensége miatt aligha lett volna kivihető ez időre, s alig virradt volna fel a mai örömnap, ha a polgári köz­ség elöljárósága az 1883-ik év elején bizonyos gazda­közönséget illető alapból 250 frtot meg nem szavaz, s ezzel a kezdeményezést meg nem teszi, mely segítség által egyházunk felbátorítva oly intézkedést tőn, hogy a nemes szándék létesülhetett, egyházunk hő vágya telje­sülhetett, s most már van egy tágas, célszerű, a felül­vizsgálatott teljesített bizottság által is elfogadhatónak itélt tanterme, mely a mostani tanoncok kétszeres szá­mát is képes lesz befogadni. A felavatási ünnepély éneklés, ima s beszédből állott, s az iskolai tanszerekre tett adakozással végződött, melyből 5 frt 36 kr folyt be. Vajha az uj iskola helyiség látása felbuzditaná a hanyag szülőket, hogy gyermekeiket önként s ne kényszerítés­ből járatnák fel, és pedig nem egy vagy két évig, ha­nem a törvényszabta időig. Ekkor lenne értéke a buz­góságnak, erőfeszítésnek, mely az uj helyiséget emelé és létesité. Somogyi Lajos, leik PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP.

Next

/
Oldalképek
Tartalom