Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-23 / 47. szám

i r,í59 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1070 hatván. Minthogy a javaslatban kifejtett nézeteinek kifejezését látja, azt elfogadja, s csupán annak kijelentését szeretné még a feliratba fölvétetni, hogy a felekezet azzal, hogy a 83-diki törvény alapján az államsegélyt igénybe veszi, az 1848. XX. t.-cz.-ben kimondott elvet megoldottnak nem tekinti. Szilagyi Dezső senkiről sem teszi fel, hogy a 83 ki középiskolai törvényben a 48-ki törvény által lefektetett elv megoldását keresné. Ennek előrebocsátása után kijelenti, hogy a biz. javaslat konklúzióját elfogadja. O helyes közoktatási politikának azt tartja, mely a közép-és felső-oktatást az állam kötelességei közé sorozza, de nem teszi állami monopoliummá Nálunk azonban nem ez a politika érvényesül s a feladat oroszlán-része a felekezetekre bárul. Ámde egy felekezet régebben gazdag dotációkban részesülvén, a felekezetek eszközei nem egyenlők. Ezt az egyenlőtlenséget, a mennyire lehet, szükséges kiegyenlíteni, s épen azért — n int már ernlité, — a javaslat konklúzióját elfogadja. Teljesitheti-e a miniszter az ott kifejezett kívánságokat, azon ne vitatkozzunk, azt megítélni a miniszter dolga. A javaslat szövegezését azonban nem tartja helyesnek, ugy, hogy többet ne emlitsen, a kivánt összegek kikeritése balmagyarázatokra adhatna alkalmat. Indítványozza tehát, hogy a miniszterhez intézendő feliratnak — a javaslat konklúziója szellemében való szövegezésére bizottság küldessék ki. Kerlcápoly Károly hozzájárul Szilágyi indítványához s különösen kiemeli, hogy a feliratban kerülendő minden olyan kifejezés, mel/ arra engedne közvetkeztetést, mintha az egyház a közoktatás ügyében hozott áldozatainak sorát berekesztettnek tekintené. Figyelmeztet továbbá a'ra, hogy ama dotációk fejében, melyeket a kath. egyház az állam részéről élvez, a kormány viszont a kath iskolák rendelkező hatósága, ily viszonyba lépni pedig a kormánynyal egy református ember sem óhajt. Degenfeld József gróf nem fogadja el a bizottság javaslatát, mert a jelentésből nem tűnik ki eléggé, hogy az államsegélyt csakugyan szükséges igénybe venni. Ajanlja, hogy a jelentés e részben való kiegészítés végett adassék vissza a bizottságnak. Ezután a konvent a bi/ottság javaslatát^ Szi'ágyi Dezső indítványa értelmében, elfogadta s a feliratot szövegező bizottság tagjaivá Szilágyi Dezsőt, Kerkápoly Károlyt, Mocsáry Lajost, Filó Lajost, Szász Károlyt és Tóth Sámuelt választotta. Következett a tiszántúli kerület előterjesztése, mely mellett a márviarosszigeti gimnáziumot fentartó pártfogóság és a kormány közt államsegély iránt kötött szerződést jóváhagyás végett bemut itja. Tóth Sámuel jelenti, hogy a kerület a jóváhagyást javasolja, oly föltétellel, hogy a szerződésből a miniszter fegyelmi főhatóságára vonatkozó passzus kihagyassék. Mocsáry Lajos azon a véleményen van, hogy az előbbi határozattal ez az ügy is eldöntetett, s a szerződésre vonatkozó intézkedés függőben tartandó addig, mig az államsegély kérdése — az imént hozott határozat folytán — általában eldől. Degenfeld József gróf ellenkező nézetben van. Körmendy Sándor Mocsáry nézetét tartja helyesnek, Szilágyi Dezső és LüJcő Géza szintén. György Endre az elvek olyatén feszegétésében szőrszálhasogatást Ját. A szigeti iskolára nézve az államsegély kérdése létkérdés, ez az iskola pedig ott a végeken nagy nemzeti és felekezeti missziót teljesít, azért ő a szerződés jóváhagyására szavaz. Filó L^ajos visszautasítja a szőrszálhasogatás vádját ; a logikai konzekvenczia nem szőrszálhasogatás. A szerződés jóváhagyása csakugyan ellenmondásban állana az iménti határozattal. Másrészről azonban ő is ösmeri s méltányolja a szigeti gimnázium szomorú helyzetét, s szeretné módját ejteni, hogy az elv is megmentessék s a gimnázium is hozzájusson a segélyhez. Ez talan ugy volna lehetséges, ha a szerződést a konvent jóváhagyná ugyan, de oly kijelentéssel, hogy később ez intézetbe is az államsegélynek ez iménti határozattal sürgetett rendszere ki fog terjesztetni. Molnár Béla, Báday Gedeon gróf, Szász Károly a szerződés feltétlen jóváhagyása mellett szóllalnak föl, Kerlcápoly Károly pedig Filó javaslatát kiegészíti olykép, hogy a jóváhagyás azzal a feltétellel történjék, ha a kinevezett tanárok fölötti fegyelmi hatóságra vonatkozó megállapodás a szerződésből kihagyatik. Mocsáry Lajos zárszavával élve, igen sajátságosnak találja annak a próbálgatását, miként bújhatna ki a konvent saját határozatának konzekvenciái alól. Ez nem méltó a konvent komolyságahoz, ily eljárás ellen ő tiltakozik. A konvent kijelentette a maga álláspontját, nevetséges lenne s az iménti határozatot jelentőségétől fosztaná meg, most oportunitási okokból ezt az álláspontot feladni. Egyébként a felhozott opportunitási okok sem bírnak sulylyal. Azt mondják, a szigeti iskola létele függ attól, hogy az államsegélyt minélhamarább megnyerje. O viszont azt állítja, akkor lesz tönkre téve a szigeti gimnázium, legalább mint protestáns iskola, ha az államsegélyt elfogadja. Ott van a losonci gimnázium példája, mely régebben virágzó ref. tanintézet volt ; mig a yo-es években államsegélyt nem kapott s ma már teljesen elvesztette protestáns jellegét. Áz államsegély mindenütt ugyanezt a hatást fogja gyakorolni s a kormány, mely ezt tudja, valóságos hajtóvadászatot tart a prot. iskolákra, hogy azokból a szabad protestáns szellemet kiszorítva átalakítsa hivatalnok-idomitó intézetekké. Eltekintve egyébként mindezektől, még egyszer ismétli, hogy a konvent iménti határozatának logikai konzekvenciái elől ki nem térhet. Indítványát tehát fenntartja s ezt elfogadni kéri. Szavazás kéretvén, Mocsáry indítványa 17 szóval 7 ellen elfogadtatott, vagyis a szerződés ügye — a közoktatási miniszterhez intézendő felirat eldöltéig — függőben marad. A mai ülés utolsó tárgya volt a tiszántúli kerület javaslata, mely szerint a belügyminiszter megkeresendő, hogy a nazarénus rajongók faluzását rendőri beavatkozással akadályozza meg ; egyben az angol biblia-terjesztő társulat is fölkérendő, hogy ügynökéül csak a törvényesen bevett vallásfelekezetekhez tartozó egyéneket bizzon meg. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. (Vége kov.) IRODALOM. Olvasókönyv ág. hitv. evang. elemi népiskolák III. és IV. osztályai számára szerkesztette Németh Lajos és Linder Károly. A bányai ág. hitv. evang. egyházkerület által valamennyi elemi népiskolája számára kötelezőleg elfogadott palyamű. Budapest 1885. 194. lap. Ára kötve 36 kr. Az olvasmánj^ok nagyobb fele — igen helyesen — a vállás-erkölcsi élet köréből van véve; a másik kisebb felére esik 32 lap a természet-, egészség- és gazdaságtanra, 61 lap pedig a hazai föld ismeretére, történelmére és alkotmányára. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. A szatmárnémetii ref. gymnáziumban a Rácz István halálával megürült mennyiségtani tanszékre ideiglenesen Fábián Károly kitűnő képzettségű szatmárnémetii ref. segédlelkész választatott meg. — Udvarnokon néhai Wengeric/ky András helyébe f. hó 2 án