Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-16 / 46. szám

1474 felekezet, hanem az a katholikus, az a rácz, meg oláh is stb. (román gör. keleti, szerb görög keleti.) Ezt a litho­graphalt intimátumot egyszerűen megcímezte a miniszteri expeditor hozzánk is de stylo : ugyan azért nem levén szűrünk, nem vesszük magunkra. Mi mind azt tanítjuk ezekből, amit az állam is tanit, éppen olyan mértékben. e) A támadó „röviden fejezve ki magát, tanítóinkat illetőleg, a nayy-kó'rösi képességgel és erkölcscsel torkig van. Avagy nem az idők jele-e, hogy egyházkerületünk több egyháza végzésileg kimondta, hogy nagy-kőrösi praepa­randistát vagy épen nem, vagy csak végső szükség ese­tében fogad el tanítóul?..,* Hallomásunk szerint, ezen kemény kifakadásra a nagy-kőrösi képesség és erkölcs ellen, a cikkírót az ve­zette, hogy Csákváron a jelen év tavaszáig egy n.-körösi születésű segédtanító működött, a ki magát — fájda­lom — botrányosan viselte... De hát nem megtörténik-e bármely pályán, hogy az iskolát elhagyó s az életbe ki­lépő ifjú, magát botrányosan viseli, elzüllik s lehet-e például egy-egy részeges káplánért akár a budapesti, akár a debreceni, enyedi, pataki, vagy pápai theologiai akadé­miát igazságosan felelőssé tenni ? ! Lehet, hogy van olyan egyháztanács, mely a cikk­író szerint nem akar intézetünkből vinni segédtanítót, vagy csak a végszükség esetén, — nem vitatjuk : de any­nyit bizton mondhatunk, hogy kerületünk legnagyobb része nem panaszol növendékeink ellen. A nt. esperes urak bizodalommal küldik hozzánk a dijleveleket. Főtisz­teletű Sipos Pal pesti esperes ur egyenesen fölhívott, hogy hivatkozzunk reá, miszerint az egyházmegyéjébe küldött növendékekkel meg van elégedve; nt. Koncz Imre esperes ur éppen a vértesaljai egyházmegyéből f. évi szeptember 16-kán érkezett levelével, egyszerre 9 s azután 3—4 dijlevelet küldött ; a 9 közt volt a csák­vári segédtanitóság is, de fájdalom oda nem tudtunk szolgálni, nem akadt rá ember. Az alsó-baranyai egyház­megyei közgyűlés egy növendékünket különösen kitün­tetett s az ország minden részében vannak növendéke­ink, még pedig nagy helyeken 1 Igy például Szatmár-Németiben, Kis-Ujszálláson, Karcagon és a tanév elején választottak még kettőt (56 pályázó között 3 más tár­sukkal) Hódmező-Vásárhelyen ; egy másikat Gyomán a tiszántúli egyházkerületben s Atányon a tiszáninneniben, valamint adtunk a dunántulra is. Azok közül, a kik nem pályázat, han em a mi kibocsátásunk folytán nyertek ál­lomást a következő számmal vannak : a dunamelléki ev. ref. egyházkerületben 24-en : a dunántúliban i-en ; a ti­szántúliban 2-en ; összesen 27-en. K.-Kun-Halas és Gyömrő községi iskoláiban nö­vendékeink is működnek. Nem szolgálhattunk segédtanítóval: a dunamelléki ev. ref. egyházkerületbe (9.) egyházba; a dunántú­liba 3-ba és a tiszántúliba 3-ba. Ez adatok nem képez­dénk ellen, hanem mellette bizonyítanak. A kiket kibocsátunk, azok az országos egyházi tör­vényeknek a tanitók és énekvezérekre vonatkozó részét reversalis gyanánt aláírják s megtartására magukat kö­telezik. Ezen aláirott példányokat megszoktuk küldeni az illető egyháztanácsnak és esperesi hivatalnak is. Es higyje meg a támadó ur, hogy sokkal nagyobb hasznot tett volna ugy egyházának, mint nekünk, ha hivatolt egyházi törvény meg nem tartása miatt, ama botrányos segédtanítót a zsinati fegyelmi törvények II. része 257-ik §-a s különösen annak h) pontja szerint fegyelmi eljá­rás alá vétette és egyházi törvényszék elé állíttatta volna, mint ellenünk támadást intéz, holott kibocsátott növen­dékeinknek ott künn való magaviseleteért intézetünk fe­lelős nem lehet. f) »A fiatal tanitóképezdész ... az intézetet nagyon hézagosan látogathatja : mert a többi közt temetésekre is kénytelen járni, mi a nagy-kőrösi fényes gyülekezetben igen sokszor fordulhat elő, bizonyítja azt az az 1462 frt, mit a mult iskolai évben megkerestek, mely kereset bi­zonyára nem ér fel azon veszteséggel, a mit a képezdé­szek ez által szellemi téren vallottak. Ez oknál fogva a tanáraikkal való együttlétre nagyon kevés idejük marad az ifjaknak s a képzettség, routin, illemtudás nem ép­pen sok ragadhat reájuk a miveltebb egyénekről; az a kör, az a társaság pedig, melyet szabad idejökben igen sokszor fölkeresnek, éppen nem emeli bennök az erény és erkölcs szeretetét stb.® „Bátorkodik kimondani, hogy az egyházkerületnek tulajdonképen nem az a célja a nagy-kőrösi tanítóképezde fenntartásával, hogy Nagy-Kőrösnek a temetkezéseknél ékesen zengedező kántusa legyen stb. . . * Az anyagi erők csekélyebb volta miatt, nem ren­dezhetvén be a fenntartó testületek tanképezdénkben ben­lakást: ifjaink éjjeli otthon tartózkodását ellen nem őriz­hetjük ; mert azt csak nem követeli tán a cikkező a ta­nári kartól, hogy rendőri kötelességet teljesitsen s éjjel a várost járja, kihágó t. képezdészre vadászván ? ... Mi azon reményben vagyunk, hogy ifjaink otthon töltik az éjet szegényes szállásaikon. A nagy-kőrösi polgárságot — ugy látszik — na­gyon műveletlennek tartja a cikkező. Ifjaink ezek közt forognak ; de bárhol volna is a tanítóképezde, engedjen meg a t. cikkező, ha kimondjuk, hogy bizony a maga­sabb társadalmi osztályok seholsem nyitják meg termei­ket a szegény praeparandisták előtt; sőt talán-talán a theologusok vagy bármely más felsőbb tanulók előtt sem. Igen ; mert még ha magántanitói állomást kapnak is valahol : az érintkezés addig tart, mig a leckeórának vége van. A temetésre járás igaz sok időbe kerül ; de azt is ki kell jelentenünk, hogy a rendes tanárok 7—10 óráig és délután 1—3-ig tanítva akként igyekeznek, hogy taní­tásaikat a temetések ne zavarhassák. Mégtörténik igy is ugyan, hogy a növendékek a téli hónapokban ezen időn belől is mennek temetni, s hogy a mellék tantárgyak órái néha áldozatul esnek: de erről a tanári kar nem tehet s nem tehet maga az igazgatótanács sem: mert a nagy-körösi tanítóképezde ; egyszersmind kántorképezde is 1 A tan. képezdei növendékek templomi és temetési szolgálata kezdettől fogva maga a ft. egyházkerület által szabályozva volt. Benne van ez az 1876-ik tan. képezdei rendtartási szabályok 47—55.§§-aiban és 56—6í. §§-aiban, valamint az 1880-ki szábályzat ugyanazon §§-aiban. Ezen szervezeti s rendtartási szabályzatokat a ft. egyház­kerület adta ki (lásd 1880. májusi közgyűlés 84-ik sz. végzését,) s mint tudjuk, azok minden kebelbeli gyüleke­zetnek megküldettek. A nagy-kőrösi ev. ref. egyház könynyen szervez­het temetkező cantust ; de az egyházkerület a t. képezdei növendékeknek azt az igen megszolgált 1464 frt teme­tési dijat nem kárpótolhatja : mert pénzereje nem engedi. De meg ugy hisszük, a ft. egyházkerület a kántor kép­zést sem hajlandó föladni, ahoz pedig a temetésre járás szükséges. Egyébiránt a temetésre járás meg van Pápán és Debrecenben egyaránt a tan. képezdékben ; sőt meg van a budapesti theologiai akadémiánál is. Rajta gyökeresen ugy lehet segíteni: ha a temetkezéseknél az éneklést egészen mellőzzük I

Next

/
Oldalképek
Tartalom