Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-26 / 43. szám

1392 vele,melyet a ref. lelkészhez, midőn ez az elkövetett jogta­lanságért kérdőre vonta, küldött. Többször megvetést keltő, szánalmas nevetésre inditó, jezsuitás fogásokkal teljes kifejezései bizony.<-ágot tettek rosszakaratú lélek­vadászata mellett. Bűnössége felől meggyőződvén a gyű­lés, utasította egyházmegyénk ügyvédét a bírósági el­járás megindítására s kimondta, hogy ez ügy felter­jesztetik az egyházkerületi gyűlés elé is. Azt hittük, hogy minél előbbre haladunk az idők folyamán : annal inkább terjed a jézusi szereteten épülő vallásosság, mely­nek következése jogaink kölcsönös tisztelete, és ime 1 kezdenek megujulni a régiek. Mi minden erőnkkel arra törekszünk, hogy legyen meg a vallásfelekezetek közt a jó békesség; de arra a meggyőződésre jutottunk, hogy mig a r. kath. papok a protestánsokat magukénak tart­ják, s a tőlünk áttérést visszavételnek tekintik : addig ez a jó béke létre nem jöhet. Ezen izgató ügyek letárgyalása után a bizottsági jelentések olvastattak fel. Gyászos jelentések voltak ezek. Almáson a lelkészi fizetés hátraléka tizenkilenc év óta folytonosan szaporodott s annyira nőtt, hogy a ioo kö­bölnél többre rugó proventhátraléknak egynegyede el­veszett. Hogy ily mennyiség fizetetlen maradt — mint hallottuk — oka a presbyterium, de a lelkész is, ki való­színűleg a jó békességért, az egyházmegyei látogatás­kor nem jelentette be az adósokat. Kereszturban a 2000 forintot meghaladó iskolai alapból 800 frt bevehetetlen, 200 köböl magtári tőkének fele veszendőben; mindezek a hibás kezelés következ­ményei. Tiszaujhelyben a toronyalap, mely odáig gyarapo­dott már, hogy belőle célját valósítani lehetne, az egy­háztagok közt van s mint hallottuk, nincs oly egyháztag, aki ne tartoznék bele, tehát saját érdekökben egyik év­ről másikra halogatják annak kifizetését. Egy bizottság 3 évet tűzött ki annak befizetésére, most ez lejárt; a presbyterium megint a jövő évre halasztotta a tartozá­sok behajtását. A gyűlés ebben erélyesen határozott. Nevezetesebb targyak nem valának. A délutáni órákban az államsegély kiosztásával foglalkozott egy bi­zottság. Csak kevesen voltak, kik íolyamodványaikkal nem zörgettek. Itt 4-, 5-annyi is felférne, mint a mennyi jut, alig lévén 4, 5 egyház a tractusban, hol a lelkész fizetése megüti a 600 frtot. Alpha. KÜLFÖLD. A gyülekezeti élet Skótországban. Októberi szél fú s olyan hideg. Elmerengek egyházi s gyülekezeti életünkön, s ugy fázom. Jer Skótország­nak az Idvezitő által melegített tája, hadd melegedjem meg nálad. Október van ott is. A lelkipásztorok hazatértek utazásaikról gyülekezetük tagjaival együtt s megkezdődik a nagy munka : „Krisztus dicsőitése, az embereknek az üdvre hozatala s a gyülekezet nagyobbitása*, egész erély­lyel és buzgósággal. A gyülekezet minden tagja siet vasárnap reggel a templomba, hogy hallgassa az ujult testi és lelki erővel hazatért pásztort. Sietése nem esik hiába, mert gazdag táplálékot nyer azon gazdag tárházból, melyből a ki eszik, soha meg nem éhezik. Ezzel kezdetét veszi a gyülekezeti munka, hol min­den tag talál valami tenni valót, ha mást nem tanul. Hadd emlékezzem meg ezúttal arról, hogy mit csinál egy skót lelkész a gyülekezetében. A rendes vasárnapi istenitiszteleten kivül i-ör is minden héten legalább egyszer, este, mikor már mindenki ráér, „Ahitat-órákat* tartanak, mit sokszor a gyülekezet lelkének mondanak. Ezen órákon vagy a Bibliát, vagy a „Zarándokok útját* magyarázzák. Néha keresztjén mis­siókról, s a keresztyén munkálkodás sikeres módjáról, vagy más, az egyházat érdeklő dolgokról, „p. o. a lelki élet veszedelme* stb. beszélnek. Megesik, hogy néha az egész órát egy beszélő tölti be, de leggyakoribb az az „amerikai módszer*, hogy beszél tiz percig a pap, s aztán felszólítja a jelenlevőket, hogy ők is szóljanak a do­loghoz vagy imádkozzanak. Ezután más utat és módot is megpróbálnak a gyü­lekezeti élet érdekében. Társas tea-estélyeket rendeznek évenként többször, hol vallásos beszédek tartatnak. Ily tea-estélyek tartat­nak néha a gyermekek, ifjak, sőt a szolgálók számára is. Egyesületek alkottatnak az egyház tagjaiból, hol mindenki munkálkodhatik a neki adatott tehetség szerint. Igy p. o. a kis gyermekek, a „Bands of Hope* egyesületben vannak, kik feladatukul tekintik, hogy soha szeszes italt nem isznak. Az ifjakat a „Juvenile míssionary* társaság egyesíti azon célra, hogy igyekezzenek minél több ifjat kiragadni a bűn köteléből. Az ifjú leányok „varró társu­latba* jönnek össze, itt jó felolvasást hallanak s jótékony célra varrnak. Az anyák „anyák társaságát* alkotják s közösen ügyeltetnek fel gyermekeikre, mig ők az isteni­tiszteleten vannak. Néhány „Írásmagyarázó társaságot« alkot s ott meghatározott órában, rendesen vasárnap reg­gel tanulja magyarázni az irást. Ezenkívül a gyermekek és ifjak vallásos növeltetése érdekében s a hitetlenek — templomba nem járók — megtérítésére minden lehetőt megtesznek. Igy p. o. a gyer­mekek érdekében, azonkivül hogy minden gyülekezet­ben van rendes vasárnapi iskola s „Bands of Hope* egyesület, még vagy minden vasárnap, vagy negyedéven­ként egyszer gyermek-istenitisztelet tartatik, s isteni­tisztelet után a gyermekek bent maradnak a templom­ban s a prédikációból néhány kérdés intéztetik hozzájok. Az ifjak vagy iskolából kikerültek számára „Bibliai osztályokat* nyitnak s ott vagy bibliát, vagy a katechiz­must vagy valamely szent iró életét s tanait, vagy a honi egyháztörténelmet tanítják. Néhol az ifjak egyházi irodalmi társulatot is alkotnak. A hitetlenek megtérittetésére megint minden ut megpróbáltatik. Majd minden egyháznak van külön mis­sionariusa, a ki látogatja a templomba járókat s azokat igyekszik hetenkint kétszer-háromszor valami missió haj­lékba összehozni, s ott nekik prédikálni; sőt egy ily missionárius megy s tart úgynevezett cottage mee­ting-eket, azaz egyes szegényebb házakban vallásos gya­korlatokat stb., a gyülekezet vénei a prédikálásban segí­tik, a nők pedig szintén felkeresik az ily hitetleneket s jótéteményeikkel igyekeznek őket megnyerni a keresz­tyénségnek. Nagyszerű gépezet ott egy gyülekezet s megy szép rendben minden, mert jelen van az Úr s minden hivő lelkében fényeskedik és melegit. Ennél még többet is tesznek. . . . De elég. . . . Felmelegedtem. . . . Óh bár a jó Isten adna nekem már minél előbb egy hajlékot, hová összegyüjthetném az én gondjaimra bízottakat, megkisérlendő, hogy váljon mennyit és mit lehetne ezekből átültetnem ? 1 Szalay József, n.-bccskereki lelkipásztor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom