Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-12 / 41. szám

Huszonhetedik évfolyam. 42. sz. Budapest, 1884. október 19. PROTESTÁNS SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL IX. ker. Kinizsy utca 29. SÍ. I. em. Előfizetési d i j : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számúpéldáin^ol^ail szolg-áuLlxa/t A I u k m a. 1. Itt a lukma-szedés ideje, illő hogy foglalkozzunk vele. A zsinati törvény, mely már két éve, hogy érvénybe lépett, igaz hogy tiltja, de az önszeretet, meg a kényszerűség máig is fenntartja. Positiv törvény intézkedvén róla, ugylátszik, itt minden elmélkedésnek ki kellene záratnia, de az élet mást mutat. Vannak papok, a kik — mint Csepeli Pál is — a törvényt nem hogy életbe lépettnek, de életbe nem is léptethetőnek tartják. Olyat is hallottam a ki még eddig csak a maga házánál szedte, most házről-liázra járva szedi a bérét. A törvény 231-dik §-a ugyan elég categorice szól ; Jelkész, tanitó és énekvezér az őt illető fizetést egyházi tagjaitól közvetlenül nem szedheti/ Ugyanezt mondja egyik egyházmegye 1883. szept. 10 én kelt végzése, a midőn a törvényre vonatkozólag igy határoz: ,Ezen törvény alkalmazásának e. megyénk viszonyainak leginkább megfelelő, következő két módozata állapittatik meg : 1) Vagy házról-házra járva szedik össze a gondnokok és presbyterek az egyes járandóságokat s egy tömegben szolgáltatják ki a lelkész és tanitó uraknak, vagy 2) a presbyteriumok által előre kitűzött napokon a lelkész és tanitói lakon szedetnek be a különnemű járandóságok szintén a presbyteriumok által.€ A nélkül, hogy ez intézkedés birálatába bocsátkoznám, csak anynyit jegyzek meg, hogy mihelyt külön a lelkész és tanitói lakon szedetnek be az egyházi hivatalnokokat illető fizetések, az azonnal elveszti az egyházi adózás jellegét, s marad: lukma. Az e. m. fennt közölt intézkedésből a Inkméiról leginkább a 2. pontot fogadták el, oly cse- j kély módosítás mellett, hogy a lukma-szedésnél, a legtöbb helyen lelkész, illetve tanitó is jelen volt, annak bírálatánál fő szerepet vitt, s igy tulajdonképen fizetését mégis közvetleniU hivei kezéből vette el. A legtöbb helyen pedig minden idézett törvények dacára lelkész és tanitó ugy mint eddig — minden presbyterialis segély nélkül, maguk csapták el a nyolcadát (2

véka.) Nemcsak, hanem előkelő papok nyilvános gyűlésen kimondták, hogy lukmájukba a zsinatot sem engedik belenyúlni, mert nem akarnak tiszta búzájuk, s tűrhető boruk helyett — a curátorok által szedett szemetet, s maradékot kapni. Pedig hát a törvény sem alkut, sem okoskodást nem tűr; és végre is az egyházi törvények fő őrei talán épen mi papok lennénk! Végre, mint e végrehajtásnál legfőbb factor, az egyházkerület is megszólalt ez évi tavaszi gyűlésén, egy a miként felől tanácskozandó bizottságot küldvén ki. E bizottság jelentését, illetve javaslatát a jövő gyűlésre fogja beadni. Ezen főt. bizottság becses figyelmébe ajánljuk legkiválóbban igénytelen sorainkat. Categorice tehát a zsinati törvény szól. A hivatalnokok, az egyházmegyék sőt a kerület is a dolgot csak kerülgetik ez ideig. Ez a kerülgetés lehet aztán a fogódzó pont megtalálása, de lehet viszont a törvény elkerülése is. Két év tünt már el a categoricus § érvénybelépése óta, s a kerület hozandó határozata már csak jövőre teheti kötelezővé, és mi — kevés kivétellel csak úgy lukmázunk mint azelőtt; nemcsak, hanem megértük, hogy egyik lukmázó lelkész az országos törvény ide vonatkozó 231. § át ^országos csapásnak* nevezte el. Eszerint a lukmázás valami igen tisztességes, lelkészhez illő és e mellett hasznos foglalkozás, a mit csak a világi urak és városi papok, ki tudja mi okból töröltek el? Lássuk! Nézzük meg igazán mit neveznek lukmának ? Lukmának neveztetik a lelkész és tanitó szá-81