Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-05 / 40. szám

1257 nek az ima hangjai. Bizonyosan jobban, mélyebben hat ez, mintha a műalakok megtartásával ád elő, a körül­ményeket meg nem figyelő lelkész bármely remek, ide­gen imát. Igyekezzenek azért lelkészeink imákat önma­gok készíteni ottan-ottan, és ne merüljenek el a megle­vők hideg légkörébe. Tudom, hogy azért Révész nem lehet, de hát megközelítheti, hisz ő is, azért nagy az imában, mert érezve szive, lelke mélyéből akar is, tud is imádkozni. A hivatali hű-ég hozza magával a confirmandusolc jó előkészítését is. Ezt parancsolja ugyan a törvény (96. §), de nem azért kell ezt tenni, nem parancsból, hanem hivatali hűségből. Ismerünk prot. felekezetet, melynek lelkészei erre magok nagy gondot fordítanak, és mi át­engedtük ezt a theologiával szorosan nem foglalkozott tanítónak. Es sokszor csodálkozunk, hogy ama testvér­telekezetnél mélyebb a vallásos ér, mint felekezetünknél ? Nem gondolkodtunk-e ennek okai felől ? Bizony itt az ideje, hogy a lelkészek vegyék kezökbe az agenda taní­tását, és itt az ifjabbakhoz fordulok, kik pályát most kezdenek, tartsák kötelességöknek a zsenge gyermekek ev. reform, egyházunk elveibeni elkészítését, megerősíté­sét, megszilárdítását. Nem lehet ezt erősen nem hang súlyoznom, mivel a mai csalad, mai társadalom igen erő­sen támad a vallasi irány ellen. A hiva tali hűsegnek további kifolyása, hogy a sak­ramentumok kiszolgáltassanak még pedig a szentségnek megfelelő agendával. .tt is elmondhatjuk, hogy nem va­gyunk egy értelemben. Majdnem valamennyi kerületben más-más agenda van szokásban, egyedül a dunántuli kerületnek van azon szabadsága — nem levén ez időben használatban agendája — hogy valogathat a szép lelkű, felejthetetlen Fördős, a buzgó Révész és a sárospstaki agenda között. Bármelyiket válassza az ifjú lelkész, jó forrásból merit, és a törvényes téren áll. Lagalább a hasz­nálat igy szentesitette. Csak abban legyen buzgó, hogy hiveit a szent cselekvényekre egyházi beszédeivel elké­szítse, szívókét nemesit; e, a bűnbánatnak az Ur irgalmá­val megnyerni igyekezzék. Legyen a lelkész hitbuzgó az éneklésre való felügyelet­nél is. Mert ez is imádkozás. Fájdalom fogja el a lelket hallva itt és ott az éneklés elromlását, vontatottságat ; ugy kivánnók hallani gyülekezeteinkben a művésziesebb, buzgóságosabb éneklést. Legyen azért a lelkésznek tő­gondja az erre való fe ügyelet mar az iskolái an, hogy a gyer­mekek megszokják már ott — ismervén a hangjegyeket, azok értékét — a művészies éneklést. Tudom, hogy ezt csak az ez irányban képzett tanítóval eg) íitt teheti, tu­dom, hogy énekügyünk az átalakítás utján van jelenleg, de az is meggyőződésem, hogy a hivatalát szerető lel­kész a mostani adott viszonyok között is sokat tehet. Megteheti, hogy a gyülekezet éneke ütenyszerű, az egy­házi beszéddel összhangzó, azt kisérő, azt emelő legyen, értelmileg. Nagyon szeretem, és óhajtom én a hivatalbuzgó lelkészt látni még az iskolában a kicsinyek, a közélet­ben a felnőttek között, és a betegek ágyai mellett. Igenis az iskolaban. O legyen annak lelkes irányo­zója testvéri viszonyban a tanítóval. A hivatalban buzgó lelkész ismereteivel vezérli hivataltársát a tanítót ; az is­kolaban nem kelletlenül, hanem lélekkel van jelen, és a nehezebb kérdéseknél tanit és magyaráz, eszébe forgat­ván Jézusnak ezen mondását : »Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket, mert övék a menyeknek országa.4 Ne feledje a reform, lelkész ama régi igazságot, s az iskola az egy­ház veteményes kertje.'1 Azt hiszem, nagyobb erőt, kitartást, figyelmet sem­mi sem kiván lelkészeinknél, mint: »a nép közötti létei.*­Isteni mesterünk példáján okulva, mi nem zárkózhatunk el a gyülekezettől, a néptől, de nem is akarunk, hiszen már templomi székünk is — ellentétben más ker. fele­kezetek lelkészeinek székeivel — a templom közepén, nyilt, mindenki által látott helyen van. É!ő bizonyságául, hogy életünk nyitott kön) v. Sok tapasztalás kell ide, hogy a láb eine essék, a sziv ne vérezzék, és a fő kővel ne dobáltassék. Nincs az az öreg lelkész, kinek keserű tapasztalatai ne lennének e téren. Nem íratott még könyv, mely ezen magaviseletet teljesen szabályozná. Bár írat­nék 1 Bár lelkészjclölteinket ott a gyakorlati tanszéke­ken hosszas tapasztalatok tü/.én keresztül ment lelkész­tanárok oktatnák, és ne a theol. tanárok lennének lelké, székké, hanem meforditva, a gyakorló lelkészek theol. ta­nárokká. Ez igaz és szent: legyen a lelkész e téren nyájas, szelid, haragra nem lobbanó, igazságos, közügy szerető, egy­háza javára törekvő, következetes. A többit biz.-a az Is­tenség vezető kezére. Ekkor lesz, hogy a vérző tövisek között is így tud szólni az idvezitővel : Atyám ! bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cseleke znek. Tudom, hogy hosszú már beszédem, de még egy tulajdont nem hallgathatok el a leendő és meglevő re­form. lelkészben, s ez : a közügyek szeretete. ^Egymás ter­heit hordozzátok 4 Ez a pjrancsolat. A lelkészben meg kell lenni azon akaratnak: a közügynek a'á rendelem magamat. A mi szolgálatot társai ráruháznak, hordozza lélekismeretesen. Ha hívják lábnak, legyen lab, ha hív­jak kéznek, legyen kéz, ha hívjak tőnek, legyen fő, meg­emlékezvén ama parancsról : A ki köztetek első akar lenni, legyen ti szolgatok. Ma már a közhivatal szolgá­lat, terhes szolgálat, de csak a béres szolgának, mig a Krisztus hű szolgája azt mondja: »Semmivel nem gondo­lok, az én életem is nekem nem drága, csak elvégezzem örömmel az én futásomat és a szolgálatot, melyet vettem az Ur Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyel­mének Evangyeliomáról a (Csel. 20: 24) Es itt következik a legfőbb, az Isten kegyelmének evangyelioma. Ezt hirdesse a lelkész tisztán, a mint meg­íratott, hirdesse eg) házunk hitelvei és magyarázata sze­rint, meggondolván: j,a betű megöl, a lélek az, a mely megelevenít,4 de meggondolván Pálnak is amaz intését »Valaki ne legyen oly, aki bennetek zsákmányt vessen.4 (Kolos 2: 8.) Tisztelendő férfin 1 Volna még szóm hozzád a be­tegek látogatásáról. Azt el ne mulaszad. Volna még a lel­késznek egyébb, számos teendőiről, de ezeket a törvény­könyvben megolvashatod. En csak azt óhajtom: »Légy hív mind halálig4 (Jel. 2. 20) Légy ruházatodban, ma­gaviseletedben, közéleted! en 4 ap ; a szónak nem ó-tes­tamentomi, hanem uj-szövetségi értelmében. (1 Pét. 2. 5). Hogy az lehessél, im vedd a bibliát, a teljes szentírást, és tanulmányozd azt, olvasd a/t, hirdesd azt, magyarázd azt a mi hitünknek zsinórmértéke szerint, az ev. ref. anyaszentegyház hitelvei szerint. És most, miután meghallad, hogy neked, nekünk tekintélyt a feddhetlen erkölcsös élet, a tudományos ké­szültség, a hivatalbeli hűség és közügyek szeretete, min­denek telett pedig az Isten kegyelmének evangyelioma adhat, nincs egyi bb hatra, mint: Kövesd a Krisztust, midőn tanít, kövesd, midőn gyógyít, kövesd, midőn ellensé­gével vacsorál, kövesd, midőn meg fogatik, tövissel koronáz­tatik, lövesd, mikor a keresztfán ellenségeinek megbocsát. Halj meg érette és vele, hogy feltámadhassál vele uj élttre. Mi pedig keresztyének imádkozzunk : Láthatatlan Felség 1 imádandó Isten 1 édes atyánk az Ur Jézus Krisztus által 1 Ismered lelkünk érzelmét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom