Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-01-27 / 4. szám

120 lősi Antal ur, áldást kívánván e zsenge egyházra s annak minden tagjaira, véget ért az egyszerű, de ma­gasztos ünnepély, — mely a magyar ref. egyházunk történetében, méltán helyet igényelhet magának. A szent foglalkozások után, a reform, egyház elöl­járósága, élén az esperesi megbízottal, Mezőhegyes ka­tonai parancsnokságánál, majd Ft. Simon Imre plébánus urnái tett látogatást. A díszebéd a tiszti casinó helyiségében folyt le, mely után a vendégek meleg bucsut véve szives fogadóik­tól 1 /2 5-kor a vasúti indóházhoz kocsiztak, vive magok­kal e szép napnak emlékét. Molnár Albert. IRODALOM. Az Eggenberger-féle könyvkereskedésben épen most jelent meg : A házassági javaslat a törvényhozás előtt, irta Kováts Gyu'a. 30 lap, ára 50 kr. — Aktuális kér­désről szól, huzamos tanulmányok alapján. Méltó tehát e füzettel kissé közelebbről megismerkednünk. Jelen munka szerzője, ki »A házasságkötés Magyarorszagon* cimu nagy művével tavaly méltó feltűnést keltett: e fü­zetben röviden előrebocsátja házassági legislatiónk tör­ténelmi fejlődését. Ezek után áttér a legújabb törvény­javaslatra. O megelégednék a szükségből való polgári házasság intézményével is, melyet a német államok törvényhozása Noth-Zivil-Ehe név alatt i^mer. Örvendene ha ezen intézmény értelmében foglalna tért a Szilágyi­féle indítvány, mely igy szól: ^Utasítsa a ház a minisz­tériumot, hogy a házasság, mint polgári viszonynak minden állampolgárra kiterjedő kizárólag kötelező sza­balyozása és a házassági viszonyt tárgyazó peres ügyek­ben az állami bírósagok kizárólagos bíráskodása iránt mielőbb törvényjavaslatot terjeszszen be< ( < Kovats ur szerint ilymódon is elérhető volna az a nagy cél, hogy az egész házassági intézményt polgári jog szabályozza, a minek a rendje fölött az állam őrködnék és pedig nem csak birói, hanem közigazgatási hatalmával is; miután akkor, amikor dispensatio volna szükség, e/.t egyenesen az állam adná a maga közegei által. Tehát még igy is teljes joggal el lehetne mondani minden lé­tesü'ő házasságra, hogy az, habár jobbára egyházi há­zasságkötési formában, mindazáltal egyúttal polgári há­zásság. Nagy eruditióval tárgyalja ezután azt a kérdést, mely a parlamenti tárgyalások alatt felszínre került, bar a javaslatban agyon volt hallgatva, hogy t. i. az újfajta vegyes házassagból származandó gyermekek minő vallá­súak legyenek ? Sokan, ta'án a törvényjavaslat alkotói is azt hitték, hogy ha agyonhallgatják e lényeges kérdést akkor, törvényes intézkedés hiányában az i868:LIII.t. c. azon s;akas7 a fog alkalmaztatni, mely szerint a fiuk az apa, 3 leányok az anya val'ását követik. Szerző azon­ban kimutatja, hogy a keresztyén és zsidó közti házas­ság esetében, aminek fennállasa a mai jog szerint is le­hetséges akkór, amidőn az egyik zsidó házastársból ke­resztyén lesz: a gyermekek vallására nézve a toledói zsinat akkép intézkedett, hogy a gyermekeknek keresz­tyénné kell lenni, s ennek teljesen megfelel az 1775-máj. 31-én kelt királyi elhatározas azon rendelete, hogy a zsidóságban maradt atya akarata ellenére is, a keresz­tyén hitre áttért anya a gyermekeket a keresztyén hitre átviszi. Ekkép azon elv, hogy minden gyermek keresz­tyén legyen érvényesült volna az újfajta házasságokban is, ha annál maradnak, hogy a gyermekek vallására nézve törvényes intézkedést nem tesznek. Mert törvényes intézkedés hiányában az analógia legis azt követelte volna, hogy minden gyermek keresztyén legyen és pe­dig annyival inkább ,mert az újonnan előállandott eset nemcsak analóg, de olyan, mel\ nél több joga lehetett volna a gyermeket a kei esztyénségnek követelni mint akkor, midőn a házasság csak később lett vegyessé, s a gyermekek még nem vegyes házasságban születtek. Szer­zőnk még a külföldön kötött polgári házasságra is kiter­jeszkedik, melyről ezúttal térszüke miatt nem szólhatunk. Kováts úr a törvényjavaslat tárgyalása alatt jó jelnek veszi, hogy épen a vezérszónokok leszállottak az általá­nosan kötelező polgári házasság vesszőparipájáról, s oly térre terelték a nagy kérdést, melyen a transactio az ál­lam és egyház között nem válik merőben lehetetlenné. Ez egyezkedés miként való végbevitelére szerzőnk, szak­tudománya tárházából megjelölte az utat s módot, s két­ségkívül hasznos szolgálatot tett a nagy kérdés végle­ges megoldásának. Előfizetési felhivas. Bölcsészet történelmi munkám Illik kötetének kinyomatását megkezdettem , s a munka egy harmada már sajtó alul kikerült. Ezzel a korábbi két kötet, melyekben az ó- és középkori bölcsészet tör­ténelme van adva, befejezést nyer, s a három rész együtt egy összefüggő egészet alkotand. Tankönyv-irás főleg a felsőbb osztályok számára, és különösebben a szorosan vett bölcsészeti tudományokban, melyek sem alap-, sem állam-, sem kápláni-vizsgának nem tárgyai, legtöbbször anyagi veszteséggel jár együtt. Ily körül­mény szolgáljon mentségemre, ha azon segédeszközhöz folyamodom, mit különben kivált azokra nézve, kikkel ismerősi vagy baráti viszonyban állok, az erkölcsi kény­szer egy nemének tekintek; épen azért nagyon nehe­zen is vettem rá magamat, hogy t. i. előfizetési fölhívá­sokat bocsássak szét s ekép kisértsem meg védékezni a kikerülhetlen veszteség eilen. Különben akármiként üs­sön ki a dolog, az az egy elégtételem meg lesz, hogy munkámmal egy átalánosan érzett hiányt pótoltam, és hogy közelebbről azon főiskola iránt, melynek több mint 33 év, és igy egy harmad-század óta igénytelen munkása vagyok, kötelességet teljesítettem, Bár legköze­lebb iskolai célra dolgoztam, de azért szabadjon remény­lenem, hogy a művelt közönségben is akadnak számosan, kik érdekes olvásmányt találnak munkámban ; erre en­ged legalább következtetnem a több oldalról munkám befejezésére tett megtisztelő felszólítás. A könyv, mely az újkori bölcsészet fejlődésmenetét Des-Cartestől fogva a legujab időkig és igy a bölcsészet történelme legér­dekessebb részét tartalmazza, — amennyire a tá-gy természete engedte, világos és könyen-érthető irmodorban dolgozva, 23—25 nyomott íven, ez év február hó végén fog megjelenni, s március elején szétküldhető lesz. Költ­ségkímélés tekintetéből csak kevés számú példányokat nyomatok. Bolti ára e műnek 2 frt 50 kr, esetleg 60 kr lesz, — előfizetés utján 2 frt. Tíz előfizetett pél­dány után egy, tizen felül pedig minden öt példány utan egy-egy tisztelet példánnyal szolgálok. Az előfize­tési pénzeket kérem — kényelem tekintetéből postai utalványon márc'us l-ig, legkésőbb 8-ig, hozzám (Nagy-Péterűa-utca 351. házszám) beküldetni, hogy a példá­nyok szétküldése iránt azonnal intézkedhessem. Debrecen, 1884 január. Thót Ferenc, bölcsészet-tanar. Földrajzi előismeretek Jász-Nagy-Kun-Szolnokme­gye leirásával. A népiskolák harmadik osztalya számára szerkesztette Pantó János tanitó. Megjelent Tisza-Föld­váron, ára 16 kr. Altalános tárgyakról tér át a rész­letesek megismertetésére. Jász-Nagy-Kun-Szolnok me

Next

/
Oldalképek
Tartalom