Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-21 / 38. szám

I 1234 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. tőlük lehetőleg igyekeztek nyomában haladni a nagy mesternek. Az 1862-ik évben Nagy-Enyed követelése folytán a theologiai szeminárium áttétetett Nagy-Enyedre, de Nagy Péter megmaradt kolozsvári papságában. Ez áthelyezést hosszas és heves küzdelem előzte meg, s e küzdelem sokakat elidegenített tőle ; igy történt, hogy midőn ezen izgalmas időben a generális nótárius választásra került a sor — bár az egyházi főtanács által az ő neve is a jelöltek sorába vétetett föl — nem ő nyerte el a többséget. De a közvéleményt lassanként sikerült újra megnyernie, s 1864-ben, mikor a főjegyzői hivatal Eogarasy Sámuel halála után ismét választás alá jött, a szavazatok nagy többségével ő választatott közjegyzővé. Bodola Sámuel püspöknek 1866-ik ápril 22-én történt halála után, mint főjegyző, az erdélyi másfél százados gyakorlat szerint, minden választás nélkül következve, püspöke lett az erdélyi ref. egyházkerületnek, csakhamar megnyerve a királyi megerősítést, s a kir. tanácsos czimet is. Mint püspök az alkotmányos élet kezdetén Kolozsvár város részéről országgyűlési képviselővé választatván, egyike volt a Deák-párt rendületlen híveinek. Utóbbi időkben politikába egyáltalán nem elegyedett. Szónoki babérait is nem a politikai, de az egyházi téren aratta. Érdekes életének az az epizódja, midőn 1856-ban Zilahon levő barátait látogatta meg, kik kérték, hogy prédikáljon náluk. „Egy teltétel alatt, — mondá ő, — ha Tunyogi Lázár ád a zilahi kollégiumnak ezer forintot *. A nagy vagyonnal biró s áldozatkész Tunyogi Lázár az ajánlatot elfogadta, s a következő vasárnapon, Nagy Péter az uj testamentom ama szavait véve föl alapigékül: „Lázár jöjj ki4

(János ev. 11, r. 43 v.) tartott egyházi beszédet. Nagy ünnepe lett e nap Zilah városának ; az utcák és templom zöld ágakkal lettek díszítve s a templom nem volt képes befogadni a hallgatókat ; a megjelent hallgatóság el volt ragadtatva a beszéd által és sokan megnyitották erszényeiket az iskola javára, mely célra igy s a több száz példányban kinyomatott emlékbeszéd elárusitásából is jelentékeny összeg folyt be. Nagy Pétert Zilah városa nem is késett tiszteletbeli polgárává megválasztani. Magán életéről ő maga irja ezt egy levélben: Eletem keserű emlékekben gazdag ; első nőm (Landoz Lilla) három év múlva meghallt, maradtam két árva csecsemővel ; szüleimet, 19 éves, életben maradt egyetlen öcsémet, a szép reményű ifjút eltemettem: volt idő, mikor házamtól minden évben vonult ki egy-egy teme-1200 tési menet, s mindegyik után maradt szivembem egyegy megsajduló seb. De ezek az én keserveim, s mint Salamom király mondja: ,az embernek ő maga tudja az ő örömét, és az ő fájdalmában idegen sziv nem részes.* Második házasságra 1849-ben lépett Wesselényi Krisztina bárónővel, kiben akkor kisded két árvája igazi édes anyját, ő maga pedig szerető hű feleséget nyert. Irodalmi működését igen fiatal korában kezdte. Rendes dolgozótársa volt Mátrai »Regélő«-jének, Brassai „Vasárnapi Újságjának, s a Méhes által szerkesztett »Erdélyi Társalkodódnak, később az Arany János által szerkesz tett »Koszorúdnak. Ezeken kivül irt Hunfalvy »Család Könyvé*-be, a „Protestáns egyházi és iskolai lap*-ba, s az erdélyi politikai lapokban eredeti és angolból fordított novellák, vagy közhasznú ismeretterjesztő cikkek jelentek meg tőle. Lefordította Boz Dickens »Karácsonyi éj* című regényt s Jerrold Douglasnak „Zsák Mór* cimü jeles humoristikus művét. „Szent történetek*, Lamé Fleury nyomán. (1855.) »Uj szövetségi történetek növendék ifjaknak*. — „Konfirmációi kisebb káté az erdélyi ref. anyaszentegyház számára.* Az 1857-ben tartott közzsinat által az egész ref. egyház számára bevett koszorúzott pályamű. — »Konfirmatiói nagyobb káté*. (1860.) — „Mythológia növendék ifjaknak* Lamé Fleury után, stb. — Halotti beszédek gróf Széchenyi István, gróf Teleky László, gróf Teleky József, gróf Mikó Ádám, báró Radák Istvánné, gróf Mikó Imre, stb. felett. — ^Szertartási beszédek, és imák az erdélyi ref. anyaszentegyház rendtartása szerint. Első rész. 1866.* Ezeken kivüi több szép egyházi beszéde jelent meg az „Isten igéje a szószékről hirdetve* cimü gyűjteményben, melyet Herepei Gergely és Vadas József paptársaival indított meg. Ujabb időben a „Budapesti Szemle* és az „Olcsó Könyvtár* egész seregét hozta az általa fordított beszélyeknek, Ouidától, Bret Harttól stb. Fordította s önálló kötetekben közrebocsátotta a „Kuklíné prédikációit*, Grenville Murray „Jelenkori oroszok« című érdekes művét, részint Belényesi Gábor, részint Csurgó György álnév alatt. E nevek alatt és névtelenül a Vasárnapi újság is számos dolgozatát közölte az utóbbi években, s legközelebb eredeti beszélye is jelent meg a „Budapesti Szemlé*-ben. Munkás életének váratlanul vetett véget a halál. Benne a református egyház egyik legkiválóbb támaszát s az irodalom európai műveltségű jeles munkását vesztette el. Pályázat a felső baranyai egyházmegyében levő okorági reform, egyház lelkészi állomására. Ezen egyház harmadik osztályú. A lelkészi évi jövedelem 770 forintra tehető. A kellően felszerelt pályázati folyamodványok f. évi október 5-ik napjáig nt. Kovács Antal esperes úrhoz Terehegyre (u. p. Harkány) küldendők. Sipos Pál, hely. püspök. Pályázat. A bihari ev. ref. egyházmegyébe bekebelezett csökmöi lelkészi állomásra: Melyben a fizetés készpénzben, terményekben, szántó, kaszálló és legelő földek javadalmában, valamint tűzifa, és mellékes jövedelmekben, a szabadlakáson, és minden szükséges épületekkel ellátott nagy udvar és kertekhasználatán kivűl 1180 frtra van becsülve. A pályázati kérvények f. é. október 31-dik napjáig Gaál Imre espereshez Nagykerekibe (Biharmegye), küldendők. Debrecen, 1884. szeptember 17. Révész Bálint, püspök.