Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-09-21 / 38. szám
1215 1216 Midőn sajnálatomat fejeztem ki, hogy az ily classicus helyről származó népvándorlási régiségek alkalmasint more patrio, eltűnhettek, hallottam hogy ezeket már boldogult Nagy István a mult évben elhalt nagyváradi lelkész ur az 1850-dik évek körül összegyűjtötte és a m. n. muzeumnak el is küldte. Tudjuk, hogy még akkor az efféle becs nélküli cserepek nem részesülhettek nemzeti kegyeletben, de a jegyzőkönyvből jó lenne mégis kikeresni, mit köszönhetett az ősrégiség tudománya Esztár földvárának. * Mint Szunyogh úrtól liallám, temérdek az, mit a régiség minden neméből a földvárban találtak. Minden kap)álás, mert mai napon az egész domb műveltetik, minden szélfuvás vagy eső' után, az utak, a barázdák, mind tele vannak a Berettyó hajdani folyásáig fekete vastag cserepekkel, szabad tűznél égetett, cifrázott bögrékkel, szájaiknál ékesített edénydarabokkal, úgynevezett hálósulyokkal, vagy inkább a tüzelésnél hasznait agyag padkákkal, melyekből mintegy 8 dirab fordult e'ő, stb. — Nem ritka bár töredékes a kovaszilánk, és e vidéket annyira kitüntető ofoíWí'a'íí-töredékek, melyekből Szunyogh Zoltán ur regélé, számos nagyobb darabot is találtak, de haszontalan Ködaraboknak tartván, elhajigálták. A tanitó urnái van egy nálunk gyakori barbar, közepén kissé mélye dett pénzutánzat. Egyik oldalon a szokottnál diszesb levélkoronás fő, túlnan pedig a lovas. Meglehet, hogy ezen alak ujabb, és hogy a nemzeti muzeumbeli efféle nagy gyűjteményt egy ujjal szaporítaná. Hogy a később kori régiségeknek se legyen hiánya, hallám, hogy a kápolnánál, Esztár és Iíencida közt, Szunyoghék tagján vaskardot találtak, keresztvas alakú markolattal, bizonyságául annak, hogy e tájon a népvándorlás utáni lovagok tartózkodtak. Készletben kaptam a bihari muzeum számára egy 0.14 hosszú, érdes, hegye felé laposra köszörült szarvasagancsot. Az egész érdes, szélesb vége durva metszéseket mutat. Végéből 0.02 ctnyire, fordul elő a 0.02 ctm átmérőjű, szélein valamivel, szélesb lyuk. A másik darab külső részén fényesen sima, belül érdes. Az egész kissé az érdes rész felé hajolt, hossza 0.15 ctm. a vas tagabb vége egyenetlen, durva metszésű. A lyuk 0.01 ctmnyire van a végétől, és 0.013 és 0.009 ct m - átmérőjű. Bár más helyen lett találva, itten kell felemlítenem egy nagyobb findzsa alakú edényt, melyet nekem Biró Antal, derecskei reform, lelkész ur szives volt átküldeni. E barbarkori edény agyagos, sárgás, barna foltokkal, s a mi ritkaság, egészen é-p. Magassága 015, szája körüli átmetszője a keskeny karimájával együtt O.155, hosszúsága, mely közel van szájához 0.17; fene kének átmérője 0.052. Füle aránylag igen csekély, mintegy 0.02 ctm ; és belül, valamint a szája szélein is, két körülfutó szabálytalan körvonalból kiugró háromszögeket tüntet fel. Egész külső teste sima, de szája alatt egy 0.03 ctmnyi diszitmény ékesíti köröskörül ezen, valóban szép edényt. Száján alul, és a cifraság berekesztéseül körülfut egy 0.005 CTRM s éles böködés, mely cikcakos MM, egymásba futó háromszögeket formálni látszó díszből áll. A felső cifraság alatt van két egyenetlen vonal, melynek szabálytalansága és a következőknek nem egyenlősége arra mutat, hogy az edény, bár nem látszik korongon készültnek, a diszités mégis szabad kéztől, és egynehány mintától eredt, sőt a mélyedésekben itt ott fennmaradt fehéres anyag azt látszik bebizonyítani, hogy előttünk egy, általam úgynevezett pannoni edény áll. Nem mehetek tovább a nélkül, hogy ezen valóban szépecske edényt bővebben leírjam, a mint ezt t. i. rajz nélkül leírni képes vagyok. Szemközt a fogantyúval egyenesen függő kettős vonalt találunk, mely felül alul pontokkal ékesittetik ; ezt követi függélyesen, belől pontozott, két vonal, egy-egy háromszor cikázott maeander és ismét két-két függélyes vonal. Elfoglal ez mint egy 0.055 ctm. — következik e dísznek két oldalán egy majd 0.08 cifraság, melynek magassága három fekvővonal által ketté van metszve ; felül négy négyzetnek átlóit képezik az X-esen keresztül vonuló hűnzások, elül a cikcakos vonalok mintegy hatszor futnak szét maeanderképen. A többi tért a fültől jobbra (heraldice) a legeiül leirt cifraság háromszorosán, balra pedig négyszeresen tölti be ! * Már sokszor hallám, hogy Biharban a római érmek nem tartoznak a ritkaságok közé, de hogy ezek nagyobb számmal együtt találtattak vagy, hogy e környéken más római nyomok fordultak volna elő, mindeddig biztosan nem állithatom. Egyik, bár nagyon is megviselt ezüst dénárt vettem Sándormajorban egy konyári lakostól Tripsó Jánostól. A hátsó részén ezen IIADRIAN pénzének a PIETAS áll Nyomban kaptam Militzer Gyula, Berettyó-Újfalun lakó úrtól egy diszesb példányt AEL. HADRLANUS-tól X, TR P XlIII-ból. Ezen érem oldalt eltörött, és plattirozottra mutat, mivel belseje ezüst hártyától van körülvéve. Bár szorosan véve nem ide tartozik, de mivel ugyan azon úrtól kaptam, említek egy, úgynevezett Trisaticust a tatárdulás idejéből, melyen egy páncélos, kardos és pajzsos vitéz balra lépdel. A háromszoros pénzverési ütés miatt csak két betű, az is homályosan tűnik fel; X-án pedig egy görög — kajmos végű kereszt ágai közt, ötágú csallagok tűnnek fel : N C 1 (?) betűkkel. Szunyogh Zoltán úrtól kaptam leírásra görög idejű aranyt, melyet Lovász Sándor, gróf Zichy Ferenc ur írnoka bír, s melyet Bocsajhoz közel a Leányvárban találtak. Vájjon nem rejlik-e ezen arany érem alatt is ezüst bél, mivel az AVERS és REVERS kidomboradóbb részein is kitűnik ? Az aranynak szokott nagyságával biró érmen elül áll arcéllel a páncélos, sisakos, lándzsát tartó császár e felirattal: D N (Dominus Noster) IVSTI — NVS p F (Pius felix) AVGfustus.)—Az X-en szemközt áll egy nyílt szárnyú talpig ruházott angyal, előtte egy hosszúszárú kereszt van, s ez előtt hét águ csillag tündöklik. Felírása ez: VICTORI—A AVGG CA, Augusztorum Caesarum ; a szelvényben alul: COMOB, vagy a byzanci, konstantinápolyi verőjel 01? vagy is némelyek szerint aurum 0 Brij-zum finom arany, vagy számokban : 72, vagy is hogy : egy font aranyból 72 ilyen aranyat vertek. A hencidai paptól hallám, hogy a debreceni muzeumbau ezen vidékről több római érem létezik. -sí-Bámulatos, hogy e rónán csak egy régibb templomot találtam és ez Esztáron van. Hallom azonban, hogy ennek is újra építtetésére már összegyűlt a pénz, és igy talán a nélkül, hogy a réginek alakja telvétessék, ez is egy más, nagyobbnak fogja helyét átengedni. (Vége köv.) E. F. F.
