Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-31 / 35. szám

569 ben jelentette, hogy az aszódi gimnázium segélyezésére 2500 frt segélyt kérnek. E kérvény átvizsgálására a kerületi gyűlés bizottságot küldött ki. A gyűlés legtontosabb tárgyát a bacs-szerémi es­perességnek az az indítványa képezte, hogy a bács-sze­rémi esperességhez tartozó horvát-szlavon egyházak ala­kíttassanak külön esperességgé. Az indítványt Belohorszky Gábor esperes indokolta, előrebocsátvan, hogy a hangu­latból ítélve egyáltalán nem várja indítványának elfoga­dását. Horvát-Szlavonországban — igy szól — 12 evang. anyaegyház, 38 fiókegyház van s a hivők száma 20.000-re rug. Az egyházak folyvást szaporodnak, az adminisztrá­cionális nehézségek egyre nagyobbak és ő abban a meggyőződésben van, hogy ha jót akarunk tenni, épen politikai szempontból kellene támogatni ezeket az evan­gélikusokat. A bajon segíteni kell. Szóló kérdést intézett az egyházakhoz és Neudorf kivételével valamennyi a kü­lönválás mellett nyilatkozott. Ismétli, hogy a külön esperesség felállítása politikai okból is kívánatos, de azt nem politikai indokokból hozták szőnyegre. Azt, hogy ott az evangélikusok szaporodjanak, az állam érdeke is követeli. De ha mi nem akarunk tenni sem­mit, tesznek mások, tesznek a németek. Németország­ból és a Svájcból járnak most a papok és leviták az emiitett tartományokba. A helyzet megváltoztatá­sára egyenes befolyása nincs az egyháznak, mert val­lásügyi dolgok tekintetében Horvátország teljesen függet­len. Egyéni véleménye az, hogy ugy politikai, mint egy­házi és vallási tekintetben nemcsak hogy nem veszítenénk a külön esperesség alakítása által, hanem ellenkező­leg nyernénk, különösen nyerne az egyház az iskola­iig) ben. Ezeknél fogva újból kéri a gyűlést, hogy fogadja el határozati javaslatát, mely igy hangzik : Mondja ki a kerületi közgyűlés, hogy a bács-szerémi esperesség kez­deményezése s javaslata folytán s tekintettel arra, hogy horvát-szlavon területen már most a húszezret megha­ladó ev. híveink és szép számú egyházaink mindinkább szaporodnak és szem előtt tartva, az ottani viszonyokat, megengedtetik a bács-szerémi esperességekhez tettleg tartozó horvát-szlavon evang. egyházaknak, miszerint az ott lévő több egyházakat egyesítve s közös megállapodás folytán egy külön önálló esperességet, mely a bányai á. h. ev. kerülettel szervi összeköttetésben marad, alkos­sanak. A további intézkedések megtételével s a l^atáro­zat végrehajtásával a bács-szerémi esperességi elnökség bizatik meg s eljárásáról a legközelebbi kerületi gyűlés­nek tüzetes jelentést terjesszen be. Láng Adolf pestmegyei esperes nem járul hozzá a javaslathoz, ellenkezőleg határozottan helyteleníti azt, minthogy az csak kárára lenne az országnak. Különösen nem helyesli, hogy ezt a dolgot a bányai kerület kezd­ményezze. Azt hogy az uj esperesség a bányai kerülettel szoros összefüggésben legyen, képzelhetetlennek tartja. Hogyha a horvát-szlavon egyházak külön esperességgé alakulnak, teljesen elszakadnak tőlünk, s az uj esperesség valóságos horvát esperesség lesz. Reflektál a bács-sze­rémi esperesnek arra a megjegyzésére, hogy a horvat­szlavon ev. egyházakban német papok járnak. Ezeket a német papokat, melyeket a Krisona missionárius intézettől maguk az egyházak kérnek, mert ingyen működnek, még elismerés illeti. Azzal végzi felszólalását, hogy ne hagy­ják elveszni azt, a mi a miénk, s kéri a gyűlést, vesse el a hat. javaslatot. Bohonyi Gyula hosszabb indokolás mellett a követ­kező határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé : Mondja ki a közgyűlés, hogy mielőtt a horvát-szlavon külön prot. esperesség felállításáról érdemleges határo­zatot hozna, arról gondoskodik, hogy az ottani protestáns szabad vallásgyakorlat és autonomia ügyében felterjesz­tést intéz a közoktatásügyi minisztérium utján a horvát­szlavon-dalmát miniszterhez, hogy ez a horvát bánnál vinné keresztül, hogy Horvátország egész területén az ágostai és helvét vallás szabad vallásgyakorlatai bizto­síttassanak s autonómiája elismertessék. Fabinyi elismeri, hogy ez ügynek vannak előzmé­nyei, sőt feliratok is intéztettek a kormányhoz, mely azt felelte, hogy az ottani ügyekbe nem avatkozik. A fel­lépés egyértelmű volna a Horvátország belügyeibe való avatkozással, mely a céltól elütné a kerületet. A meg­pendített eszmét oly ügynek tartja, melynek horderejét sem képes felfogni. A politikai viszonyok miatt merültek ugyan fel bajok, de ez nem jogosítja fel a kerületet, hogy Horvátország belügyeibe avatkozzék. Nézete szerint in­kább modus vivendi állapitandó meg, vagy a jövőben más eljárás volna követendő, de tartózkodni kell egye­nes fellépéstől, mely különben nem is vágna a kerület hatáskörébe. Szeberényi Gusztáv osztozik Fabinyi nézeteiben. Többek felszólalása után a közgyűlés napirendre tér mindkét határozati javaslat fölött. Aug. 28. Fabinyi Teofil és Szeberényi Gusztáv el­nökök kilenc óra után megnyitván a gyűlést, Fabinyi jelenti, hogy a magyar kir. államvasuti igazgatóság az egyetemes gyűlésre utazó tagok számára 50% árked­vezményt nyújt. A közgyűlés ezt tudomásul veszi, s a magyar kir. államvasutak igazgatóságának köszönetet szavaz. A tanügyi bizottág jelentése előterjesztetvén, tudo­másul vétetik. — Felolvassák ezután a bányakerület öz­vegy* és árvanyugdij alapjáról szóló jelentést s ez is tudomásul vétetik. Következett az egyházker. perrendtartás ügye. Két évvel ezelőtt Pulszky Ágost elnöklete alatt bizottság kül­detett ki, hogy a banyakerületi perrendtartásra vonatkozó részét dolgozza ki ; de a bizottság két év óta sem vé­gezte teendőjét. Az elnök felhivandónak tartja tehát Pulszky Agostot, hogy a bizottság működéséről tegyen jelentést még a tavaszi esperességi gyűlések előtt. Breznyilc János, a selmeci lyceum költségvetését terjeszti elő, mely tudomásul vétetik ; majd felolvastatik a Baldácsy-alapitvány kezelő bizottságnak jelentése, mely azt indítványozza, hogy az elhunyt Török Pál szuperin­tendens özvegyének nyolcezer forintnyi jutalom szavaz­tassák meg. Ez indítvány indokolásául (elhozza a jelen­tés, hogy az elhunyt Török Pál helv. hitv. szuperinten­dens rendkívüli érdemeket szerzett az alapítvány létre­jövetele és rendezése körül. Fabinyi elnök, mint az alapkezelő bizottság egyik tagja, maga különösen kiemeli Török érdemeit s a bi­zottság jelentését melegen ajánlja elfogadásra, mit a ker. közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A nógrádi főesperes Írásbeli és szóbeli jelentést tesz a losonci állami tanintézetek vallástanitásaról. Indít­ványozza, hogy a losonci vallástanár állása állandósittassék s ehhez a kerület 200 frttal járuljon a maga részéről évenként. Szeberényi szuperintendens ellenzi, hogy a kerület állandó alapitványnyal járuljon a losonci vallás­tanár fentartásához. Több pártoló felszólalás után a ke­rületi közgyűlés, a losonci vallástanárnak három évre 2—200 frtot szavazott meg. A kerületi levéltár jelentését Moczkovcsák jegyző olvasta fel. A levéltár rendezéseért Doleschal Sándornak jegyzőkönyvi köszönetet szavaz a kerületi közgyűlés. Az aszódi gymnásium ügyének tárgyalásánál egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom