Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-31 / 35. szám

569 ben jelentette, hogy az aszódi gimnázium segélyezésére 2500 frt segélyt kérnek. E kérvény átvizsgálására a kerületi gyűlés bizottságot küldött ki. A gyűlés legtontosabb tárgyát a bacs-szerémi esperességnek az az indítványa képezte, hogy a bács-szerémi esperességhez tartozó horvát-szlavon egyházak alakíttassanak külön esperességgé. Az indítványt Belohorszky Gábor esperes indokolta, előrebocsátvan, hogy a hangulatból ítélve egyáltalán nem várja indítványának elfogadását. Horvát-Szlavonországban — igy szól — 12 evang. anyaegyház, 38 fiókegyház van s a hivők száma 20.000-re rug. Az egyházak folyvást szaporodnak, az adminisztrácionális nehézségek egyre nagyobbak és ő abban a meggyőződésben van, hogy ha jót akarunk tenni, épen politikai szempontból kellene támogatni ezeket az evangélikusokat. A bajon segíteni kell. Szóló kérdést intézett az egyházakhoz és Neudorf kivételével valamennyi a különválás mellett nyilatkozott. Ismétli, hogy a külön esperesség felállítása politikai okból is kívánatos, de azt nem politikai indokokból hozták szőnyegre. Azt, hogy ott az evangélikusok szaporodjanak, az állam érdeke is követeli. De ha mi nem akarunk tenni semmit, tesznek mások, tesznek a németek. Németországból és a Svájcból járnak most a papok és leviták az emiitett tartományokba. A helyzet megváltoztatására egyenes befolyása nincs az egyháznak, mert vallásügyi dolgok tekintetében Horvátország teljesen független. Egyéni véleménye az, hogy ugy politikai, mint egyházi és vallási tekintetben nemcsak hogy nem veszítenénk a külön esperesség alakítása által, hanem ellenkezőleg nyernénk, különösen nyerne az egyház az iskolaiig) ben. Ezeknél fogva újból kéri a gyűlést, hogy fogadja el határozati javaslatát, mely igy hangzik : Mondja ki a kerületi közgyűlés, hogy a bács-szerémi esperesség kezdeményezése s javaslata folytán s tekintettel arra, hogy horvát-szlavon területen már most a húszezret meghaladó ev. híveink és szép számú egyházaink mindinkább szaporodnak és szem előtt tartva, az ottani viszonyokat, megengedtetik a bács-szerémi esperességekhez tettleg tartozó horvát-szlavon evang. egyházaknak, miszerint az ott lévő több egyházakat egyesítve s közös megállapodás folytán egy külön önálló esperességet, mely a bányai á. h. ev. kerülettel szervi összeköttetésben marad, alkossanak. A további intézkedések megtételével s a l^atározat végrehajtásával a bács-szerémi esperességi elnökség bizatik meg s eljárásáról a legközelebbi kerületi gyűlésnek tüzetes jelentést terjesszen be. Láng Adolf pestmegyei esperes nem járul hozzá a javaslathoz, ellenkezőleg határozottan helyteleníti azt, minthogy az csak kárára lenne az országnak. Különösen nem helyesli, hogy ezt a dolgot a bányai kerület kezdményezze. Azt hogy az uj esperesség a bányai kerülettel szoros összefüggésben legyen, képzelhetetlennek tartja. Hogyha a horvát-szlavon egyházak külön esperességgé alakulnak, teljesen elszakadnak tőlünk, s az uj esperesség valóságos horvát esperesség lesz. Reflektál a bács-szerémi esperesnek arra a megjegyzésére, hogy a horvatszlavon ev. egyházakban német papok járnak. Ezeket a német papokat, melyeket a Krisona missionárius intézettől maguk az egyházak kérnek, mert ingyen működnek, még elismerés illeti. Azzal végzi felszólalását, hogy ne hagyják elveszni azt, a mi a miénk, s kéri a gyűlést, vesse el a hat. javaslatot. Bohonyi Gyula hosszabb indokolás mellett a következő határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé : Mondja ki a közgyűlés, hogy mielőtt a horvát-szlavon külön prot. esperesség felállításáról érdemleges határozatot hozna, arról gondoskodik, hogy az ottani protestáns szabad vallásgyakorlat és autonomia ügyében felterjesztést intéz a közoktatásügyi minisztérium utján a horvátszlavon-dalmát miniszterhez, hogy ez a horvát bánnál vinné keresztül, hogy Horvátország egész területén az ágostai és helvét vallás szabad vallásgyakorlatai biztosíttassanak s autonómiája elismertessék. Fabinyi elismeri, hogy ez ügynek vannak előzményei, sőt feliratok is intéztettek a kormányhoz, mely azt felelte, hogy az ottani ügyekbe nem avatkozik. A fellépés egyértelmű volna a Horvátország belügyeibe való avatkozással, mely a céltól elütné a kerületet. A megpendített eszmét oly ügynek tartja, melynek horderejét sem képes felfogni. A politikai viszonyok miatt merültek ugyan fel bajok, de ez nem jogosítja fel a kerületet, hogy Horvátország belügyeibe avatkozzék. Nézete szerint inkább modus vivendi állapitandó meg, vagy a jövőben más eljárás volna követendő, de tartózkodni kell egyenes fellépéstől, mely különben nem is vágna a kerület hatáskörébe. Szeberényi Gusztáv osztozik Fabinyi nézeteiben. Többek felszólalása után a közgyűlés napirendre tér mindkét határozati javaslat fölött. Aug. 28. Fabinyi Teofil és Szeberényi Gusztáv elnökök kilenc óra után megnyitván a gyűlést, Fabinyi jelenti, hogy a magyar kir. államvasuti igazgatóság az egyetemes gyűlésre utazó tagok számára 50% árkedvezményt nyújt. A közgyűlés ezt tudomásul veszi, s a magyar kir. államvasutak igazgatóságának köszönetet szavaz. A tanügyi bizottág jelentése előterjesztetvén, tudomásul vétetik. — Felolvassák ezután a bányakerület özvegy* és árvanyugdij alapjáról szóló jelentést s ez is tudomásul vétetik. Következett az egyházker. perrendtartás ügye. Két évvel ezelőtt Pulszky Ágost elnöklete alatt bizottság küldetett ki, hogy a banyakerületi perrendtartásra vonatkozó részét dolgozza ki ; de a bizottság két év óta sem végezte teendőjét. Az elnök felhivandónak tartja tehát Pulszky Agostot, hogy a bizottság működéséről tegyen jelentést még a tavaszi esperességi gyűlések előtt. Breznyilc János, a selmeci lyceum költségvetését terjeszti elő, mely tudomásul vétetik ; majd felolvastatik a Baldácsy-alapitvány kezelő bizottságnak jelentése, mely azt indítványozza, hogy az elhunyt Török Pál szuperintendens özvegyének nyolcezer forintnyi jutalom szavaztassák meg. Ez indítvány indokolásául (elhozza a jelentés, hogy az elhunyt Török Pál helv. hitv. szuperintendens rendkívüli érdemeket szerzett az alapítvány létrejövetele és rendezése körül. Fabinyi elnök, mint az alapkezelő bizottság egyik tagja, maga különösen kiemeli Török érdemeit s a bizottság jelentését melegen ajánlja elfogadásra, mit a ker. közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A nógrádi főesperes Írásbeli és szóbeli jelentést tesz a losonci állami tanintézetek vallástanitásaról. Indítványozza, hogy a losonci vallástanár állása állandósittassék s ehhez a kerület 200 frttal járuljon a maga részéről évenként. Szeberényi szuperintendens ellenzi, hogy a kerület állandó alapitványnyal járuljon a losonci vallástanár fentartásához. Több pártoló felszólalás után a kerületi közgyűlés, a losonci vallástanárnak három évre 2—200 frtot szavazott meg. A kerületi levéltár jelentését Moczkovcsák jegyző olvasta fel. A levéltár rendezéseért Doleschal Sándornak jegyzőkönyvi köszönetet szavaz a kerületi közgyűlés. Az aszódi gymnásium ügyének tárgyalásánál egy