Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-03 / 31. szám

1063 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. * 1064 kik ismét szabadon választanak magukhoz egy elnököt. Ezen két tagból álló bizottság a beruházási tárgyak ér­tékét lelkiismeretesen felbecsüli; eljárásáról jegyzőköny­vet vezet, s azt a becslés után mindkét félnek elismer­vény mellett kézbesiti oly célból, hogy ennek alapján köztük a megváltási ár kiegyenlítése megtörténhessék. Ezen becslő bizottságnak a megváltási árra vonatkozó megállapodása ellen további feliebe ésnek nincs helye. 6. A megváltás tárgyait képező beruházásokat, a beltisztviselői állomás megüresedtével, az egyháztanács a távozó fél, vagy az elhalt örököseinek és az esperes megbízottjának közben jöttével haladéktalanul leltározza, zar alá veszi és értésére adja a távozó beltisztviselőnek, vagy az elhalt tisztviselő örököseinek, hogy a leltározott beruházásokon továbbra semmiféle változtatást tenniök nem szabad, mert ellenkező esetben a megváltást ille­tőleg a jelen szabályzatban megállapított kedvezmények­től elesnek.4 Közli /\ KÜLFÖLD. Kaiserswerth. (Vége.) B. Árvahazak szegény keleti leányok szamara. I. »Thálitha kumi* leányárvaház Jeruzsálemben. 1868-ig a diakonissza kórházban volt egy kis árva­ház, de részint azon tekintet, hogy az egészségesek a betegekkel egy tető alatt ne éljenek, részint, mivelhogy a hely szűk volt, Isten segítségébe vetett bizodalommal, a Jaffa kapun kivül, a Gottfried-halmán építettek egy kétemeletes árva- és nevelő házat. Jeruzsálemnek e célra akadtak barátai Angliában, Hollandiában és Németország­ban, Schick építészeti tanácsos pedig dij nélkül, ké­szítette a tervet, és vezette az építési munkát. Jelenleg 112 gyermek nevelkedik benne, kiket 7 diakonissza tanít és nevel, még pedig 4 osztályban. Á jelen tanév első felének végén elbocsátottak 8 gyermeket, kik kö­zül 5 rokonaikhoz tértek vissza, egyik a diakonissza­kórházba ment szolgálónak, kettő ezen árvaház kony­hájában alkalmaztatott. Az uj növendékek közt van Mehesne és Chadije nevű, két mohamedán gyermek. A kétéves Chadije, mint csont és bőr, összeaszva, fonnya­dtán került e házba. Most mint jól kifejlett leány ked­vence a háznak. Ezen és az alább nevezendő beiruti intézetben már számos leány képződött tanítónővé. E két intézet 40 növendéke Palesztina és Syria arabs leány­iskoláiban derekasan működik. Mar 12 próbanővér és diakonissza lett és Konstantinápoly, Beirut, Jeruzsálem, Alexandriában, sőt Németországban is ápolja a betegeket. Mások keleten lakó európai családokban szívesen felfoga­dott cselédek, holott arabok ezelőtt a szolgálatot, gya­lázatnak tekintették. Legtöbb elbocsátott árvaházi asz­szonynyá, anyává lett, kik megközelítőleg vagy valósággal is európai értelemben vett nókké és anyákká váltak. A szentföldön árvatartási dijt nem adnak, a költséget csakis az önkéntes adakozás teremti elő. Európában akadtak kik 20 gyermek nevelőszuleiként, egyes gyermekért évi 90 ftot fizetnek. 2. )Soár' nevű árvaház Beirutban. 1860 augusztus havában hatott el Európaba az a rémhír, hogy a félig mohamedán félig pogány druzok a libanon-hegységi ker. maronitakat vérfürdőbe fojtották. Férfiak és fiuk tömegesen le lettek kaszabolva, városok és falvak fel lettek gyújtva. Ezerszámra menekültek öz­vegyek és árvák hegyeik kozűl Beirut, Szidon és Tyrus tengerparti városaiba. Ezekben pedig kifosztottan, éhen, piszkosan, meztelen és betegen tengődtek. Ily köznyomor közrészvétre buzdította Európát. Fliedner is pénzt kapott e célra, még mielőtt ezért folyamodott volna. Ugyanak­kor, sok bajon kívül maga Fliedner is nagyon beteges volt. Mindazáltal, nem törődve önbajával, egészséges ember módjára fogottá mentés munkájához. Szept. 18-án két diakonissza elutazott s október elején szállt partra Beirutban, nov. végén még más négy diakonissza követte őket, házat béreltek, ebbe fogadtak annyi árvalányt, fel­nőtt leányt és özvegy nőt, a mennyi csak belefért. Nem értettek egy szót sem arabsul; a szeretet vált tolmá­csuká. Utóbb már annyi árva gyűlt össze, hogy egy másik nagy házat két kerttel kellett kibérelniük s a leá­nyokat az özvegy nőktől elválasztandók, előbbenieket az uj házba átköltöztetni. A nővérek azután buzgóan és sikeresen neki feküdtek a nehéz arabs nyelv tanulásának. A veszély elmultával, meg kellett volna szüntetni az in­tézetet, de bár az özvegyek és hajadonok visszatértek tűzhelyeikhez, az árva leányoknak mégis csak menyhelyet kellett biztositani. Igy alapították azután a mostani inté­zetet, melynek alapkövét az arabra fordított ev. chorá­lok éneklése közben 1861. március 9. letették, s az in­tézetnek 1 Mózes 19, 20 k. v. értelmében »Soár* ne­vet adtak. Igen helyesen összekötötték ezen árvaházat felsőbb leánynöveldével, hogy ennek jövedelmével az ingyenes árvaházat is lehessen fentartaniok. Egyúttal pedig nagy imatermüket használatul átengedték a beiruti német evan­gelikus gyülekezetnek, mely külön templommal nem bir. Ezen intézet nyárára Areya libanon hegységi faluban (2000 lábnyira a tenger felett) nyaralóval is bir, miután Beirut nyári klímáját európaiak nem képesek kiállani. Mult évben 132 gyermek volt ez intézetben ; dijt nem fizettek, varrással 650 ftot kerestek. 3. Az árvaház Smyrnában. Ezen intézet beléletében komoly válság ment végbe. A görög árvák közt találkozott több javithatlan hazudozó és csaló leány, kiket ki kellett rekeszteni. Az üres helyek is betöltetlen hagyattak, mindaddig, mig a jó szellem ismét helyreáll. Maradt 18 növendék, kik két diakonissza által 2 osztályban taníttatnak. Kilépés után vagy cselédek, vagy bonne-ok stb. lesznek. Mikor Dis­selhofT ott időzött, érkezett az intézetbe Athénéből, az ottani német udvari lelkésztől levél, melyben két előb­beni növendékről, kik előkelő athéni családokban mint bonneok működnek, mind az ev. hitvalláshoz ragaszko­dásuk, mind ker. magukviseletök és nevelői munkájok sikerére nézve, a legszebben nyilatkozik. C. Tan- es nevelo-intézetek mivelt csaladok leányai számára. 1. A smyrnai nevelőintézet. 151 növendékek közt van német, svájci, angol, hol­landi, olasz, francia, görög, örmény, török nemzetiségű és 49 protestáns, 15 katholikus, 64 görög, 14 örmény, 2 muhamedan (Midhat pasa leányai) és 7 zsidó vallású. Ennyi nemzetiség és felekezet nagy gondot ád a 9 dia­diakonisszának, kik 9 osztályban vezetik a képzést. A tannyelv a francia, de a felsőbb osztályokban néhány tárgy németül adatik elő. Multévi ősszel külön német osztály alapíttatott, melyre a német birodalom évi 1000 márkát előirányzott. Disselhoff osztályról osztályra vizs­gálatot tartván, örvendetesnek találta a leányok képzési

Next

/
Oldalképek
Tartalom