Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-27 / 30. szám

971 972 legtovább ellentálltak az általuk »kutyaháznak4

csúfolt kórház használatának. De 1854-ben már 100 német, zsidó, proselyta-zsidó, katholikus, görög, orosz, abesszíniai, maronita, kopt és muhamedánus élvezte ezen szerény intézet jótéteményét. Tapasztalták azonban a nővérek, hogy a lelki bajokat orvosolniok kell s megkezdték a leányok tanítását s egy rabszolga leányt, Machebube-t, 56 talléron szabaddá is tettek. Sziik lett ezen ház is, de a nővérek most a ház lapos tetején lugast állítottak s ennek árnyában is tanítanak, élvezve a kilátást az alattok fekvő szentsir templomára. Mikor a tulajdonos török ezen házat a görög vagy katholikus nővéreknek akarta eladni; ismét IV. Frigyes Vilmos segített 13,000 tallérnyi kölcsönynyel és Berlinben nőegylet alakult a kelet nőnemének képeztetése végett és 1000 tallért küldött az intézetnek, ugy, hogy e ház és a Jaffakapu mellett fekvő két, sziklás telek az ugy nevezett Gottfriedhalmon, vétethetett meg. Mult évben ápoltatott a Sion-hegyi kórházban 688, köztük 398 muhamedánus; a polyklinikában pedig 6534 patiens kapott ingyen orvosi tanácsot és orvosságot. Intézeti orvos dr. Hofmann Sámuel. Másrészt pedig, mily élekemelő a következő két eset, mely az egykori „kutyaházat", oly fontossá tette! Mult évben hoztak egy arabs leányt a kórházba, ki kutya módra az utcákon található hulladékokon élődött és isteni dolgok iránt semmi érdekkel sem bírt. Az itteni ápolás után szűnni kezdett lelki tompasága és most már örömmel hangoztatja: »Keresztyén vagyok, nem hiszek többé Muhamedben ! * Egy fiatal török nő viszont eleinte ágya lepedőjével takarta el arcát, mikor a szobában áhitatosságot tartottak s ugy látszott, hogy Isten igéje iránt teljesen érzéketlen. Valamely napon azonban a mellette lévő szobában tartottak biblia-órát s ime akkor őszintén kinyilatkoztatta e török nő, hogy nem képes többé élni Isten igéje nélkül, és hogy a világon mindenek felett szereti az Ür Jézust. 2. A dialconissza-lwrliáz Alexandriában. 1856-nak telén kellett Fliednernek, egészsége helyre" állítása végett Kairóban tartózkodnia. Ekkor felkérték őt Anglia és poroszország főkonzulai, hogy matrózok és más idegen betegek számára állítson fel Alexandriában egy diakonissza-kórházat. Isten és a hatalmak segítségével tehát erre is vállalkozott e bátor férfiú. A mult évben ápoltatott 1092 beteg 18,924 betegápolási napon át, ezek közt is volt 282 muhamedán. Az ingyenes polyklinikán 25,737 betegnek nyújtatott orvosi tanacs és gyógyszer. Adóssága ez intézetnek 18,000 márka. A helybeli igazgató tanács elnöke a német főkonzul. 3. A Joliannitarend kórháza Beirutban. Mint a cim is mutatja, ezen intézet tulajdonosa nem a rajnavidék-westfáliai diakonissza-egylet, de szolgál ebben 5 kaiserswerthi nővér, az amerikai missió orvosainak közreműködése mellett. Ápoltatott mult évben 577 egyén, kik közül 484 gyógyult meg. Szerencsés kúrák miatt nagy ide a tódulás. Mult évi március 5. meglátogatta e kórházat Frigyes Károly porosz kir. herceg. 4. A német jótékonysági egylet kórháza Konstantinápolyban. Az ott működő 7 diakonissza sokoldalulag van el foglalva. Az 526 beteg ápolásán kivül gyakoroltak a szegények ápolását, etetve az éhezőket, ruházva a mezíteleneket és lehetőleg munkát szerezve a munkát keresőknek s gyakorolta ez jó részben a német iparos legényeken. Gondozzák még a német konzuláris fogház foglyait és gyermektanitással is foglalkoznak. Az épületet állította a német birodalom. — Konstantinápoly klasszikus földje a diakonisszaságnak; Chrysostomus püspök alatt, 407. Kr. u. működött ott 40 diakonissza. 620 és 30 között emeltette Cyriacus patriarcha nővére, egy diakonissza tiszteletére a „Diakonisszák templomát,« mely most mecset s melybe dr. Mordtmann orvos és régész vezette Disselhoff lelkészt. 5. j,Bethezda4

kórház Budapesten. Ezen intézet sem tulajdona a rajnavidéki diakoniszsza-egyletnek, de 3 kaiserswerthi diakonissza szolgai benne. Erről a multévi jelentés a következőket írja: „Budapesten, — tehát nem ugyan keleten, de kelet kapui előtt, 1866-ban hitbuzgó keresztyének köre által alapíttatott és m. évben 555 beteget részesített ápolásban. Miután ez intézet oly határozott szándékkal alapíttatott, hogy magyar földben gyökeret verendő diakonissza -anyaintézetté váljék, kétszeresen sajnálandó azon körülmény, hogy a diakonisszaügy ez országban még mindig nem akar eléggé meggyökerezni és hogy Kaiserswerthnek dacára saját nővér hiányának, még mindig kénytelen 3 nővérét Pesten dolgoztatni. Mindemellett alkalma volt Disselhoff lelkésznek ott öt belföldi, 2 magyar és 3 tót nővért üdvözölhetni, természetesen meggyőződést szerezve arról is, hogy a német segítség még nem nélkülözhető.« (Tehát számot teszünk, de az ügyért sem nővérek beléptetése, sem betegágyak alapitása utján eleget nem teszünk. L. A.) (Vége köv.) Egyetemi hirek. Dorner és Lange meghalt! — Rektorválasztási ünnepély Halléban. A német protestáns theologiai tudományosság két hírneves képviselőt vesztett a berlini Dorner s a bonni Lange tanárnak julius 8-án történt halálával. S közelebbről az »evangyéliumi középpárt« mindkettőben jeles követőt, a rendszeres theologia két pótolhatatlan erőt vesztett. Dr. Dorner Ágost Izsák Wiesbadenben mult ki, melynek kies fekvésű fürdőhelyén néhány hét óta egészségi szempontból tartózkodott. Született 1809. junius 20-án Neuhausenben Wiirtemberg királyságban. Privátdócensi éveit a tübingai egyetemen töltötte Svábhonban; rendes theologiai tanári hivatalt viselt a kiéli, königsbergi, bonni és göttingai egyetemeken. Utolsó éveit mint konsistoriumi tanácsos Bethmann Hollweg porosz kultuszminiszter meghívása folytán a berlini egyetemen töltötte, de már több szemeszteren át képtelen volt az előadasok megtartására, s ennek folytán nyugalomba kellett lépnie. Műveiből, melyek Dorner nevének a pro testáns theologiai tudományban oly lényes helyet vivtak ki, megemlitendők a következők: »Krisztus személyéről szóló tan*, 2-ik kiadásban 1845 — 56-ig 2 kötetben; „A protestáns theologia története'1

1867-ben a müncheni tudományos akadémia által koszorúzott palyamű, s végül „A keresztyén hittan rendszere* 1879—81 -íg 2 kötetben, mely mű Dorner nevét az evangyéliumi protestáns egyházban épúgy mint a theologiai tudományban hírnevessé teszi. Ugyanazon napon mult ki a rendszeres theológiának második geniális képviselője s a „Bibelwerk« szerzője dr. Lange János Péter konsistoriumi tanácsos s bonni egyetemi tanár. Életrajzának főbb mozzanatait saját elbeszéléséből merítem. Született 1802. április 10 én Sonnborn református gyülekezetében Elberteld melett. Gyermekkorában annyira beleélte magát az ószövetségbe, hogy soká ezen nézetben volt: úgy látszik mindnyájan zsidók vagyunk; mig nem a francia irodalom,