Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-07-13 / 28. szám
Huszonhetedik évfolyam. 28. sz. Budapest, 1884. julius 13. PROTESTÁNS EGYHÁZI fis ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsjf utca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. MF Teljes számúpéld.á,n3rols:l2a,l m-ind-lg* Előfizetési felhívás A PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1884. évi, huszonhetedik 2-ik félévi folyamára. ^•löfizetésl cLIj " Egész évre 9 forint, félévre 4 forint 50 kr., negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (KÍnÍZSÍ-lltca 29-dik Szám alatt) kérjük küldeni. Dr. Ballagi Mór, laptulajdonos és felelős szerkesztő. Zsinati törvényeink in praxi. A domestikai pénztár meg van alapítva, folydogál is be lassan, a hol még nincs befizetve, executió alatt vannak a kegyes hivek ; a mely egyházmegyének vasmarku esperese van, annak a domestikája már ott csörög a cassában, a hol pedig csak lágy a pásztor, ott a papok könyörögnek, a nép meg káromkodik, de majd egyszer mégis csak fizet, ha muszáj. Biz az gondolatnak is nagyszerű, hogy egy cirka 21 /2 millióból álló vallástársadalom adózzék, ha bár csak parányit is egy központi cassába, a melytől elmondhatjuk, hogy ez aztán a miénk; hanem a kivitel módozata az aztán elég szerencsétlen, a papra van háritva minden terhe, minden ódiuma, mert hiában mondja ám azt a törvény, hogy a presbyterium, a gondnok igy meg amúgy ielelos, a vonakodó egyházakban épen az elöljárók izgatnak ellene titkon és nyilván, s a dolog oda lyukad ki, hogy mindennek okai a papok, maguknak és pereputyaiknak akarnak pénzt szerezni, a capacitatió semmit nem használ, a papot átkozzák érte, és a kinek rendeltetése volna, hogy legyen a gyülekezetben a béke apostola, a világosság lámpása, oda van dobva mindenki lába elé botránkozás kövének, hogy minden, valaki vele találkozik, megbotoljék benne s egyet rúgjon rajta... Ha már volt a zsinaton jelen levőknek elég bátorsága kimondani a domestika szükségességét közadózás utján, s ha volt reménysége, hogy végzését a király szentesíteni fogja, lett volna elég tapintata is, hogy annak a rongyos krajcáros adóztatásnak a gyűlölködését ne vágta volna a papság nyakába, hiszen a többi adózás közé keverve p. o. országos vagy községi pótlék képen kivetve, s az adószedő közegek által mint egyházi pótlékadó minden nehézség nélkül befolyt volna, s ha már annyit megengedett O Felsége s az országgyűlés, hogy eddig nem létezett adót, eddig általuk szükségesnek sem ismert nemes céö O lókra kivethessünk, azt is megengedte volna — csak előre kérni és elhatározni kellett volna, hogy az a rendes adószedő közegek által szedessék be és akár a helybeli lelkész, akár az esperes kezeibe szolgáltassak át, igy semmi baj, semmi civakodás nem lett volna, míg ellenben a mostani alakjában nem egyéb az, mint egy soha kinem ürülő Pan-55
