Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-06 / 27. szám

867 868 Népiskolai reformok. A nem protestáns népiskolák 1867 előtt tudjuk, hogy mennyire elhanyagolt állapotban voltak, de még a protest. iskolák nagyrésze is majdnem kizárólag a val­lástani tárgyak tanításával foglalkozott. Ekkor változott a világ. A vallástant csak hogy egészen ki nem rekesz­tették a tantárgyak közül, hanem bevittek minden más­féle tudományt. A kiknek beleszólója volt a népiskolai oktatásügybe, azok mindegyikének volt egy vagy más kedvenc tudománya, s most már mindegyik szerette volna ha az ő kedvenc tudományának szentélyébe, vagy leg­alább előcsarnokába bevezetettek volna még a pusztai múzsafiak is. Igy történt, hogy ha a népiskolai tanter­vek a maguk valódiságukban s a tervezők terve s óhaj­tása szerint keresztülvitettek volna, a népiskolákból majd­nem csupa fiók-akadémikusok kerültek volna ki. Másfél évtized elég volt arra, hogy a helyes középut­felé igyekezzünk visszatérni. Egyfelől belátják az embe­rek, hogy a népiskolának legelső s legfőbb kötelessége az, hogy adjon vallás-erkölcsi képzést; ezért ma már — mint ezt más alkalommal is jeleztük — a val­lástanitást kezdik előtérbe tolni; másrészt célszerűnek vélik mind a tantárgyaknak mind a leckeóráknak a szá­mát kevesbíteni. A főváros jó példával megy elől mind­két tekintetben. Az utóbbira nézve közelebb készült javaslat. Jelesen a főváros közoktatási bizottsága jun. hó 24-iki ülésében tárgyalta a tanulók túlterheltetése követ­keztében a népiskolai tananyag leszállítása ügyében ké­szült albizottsági munkálatot. Á bizottság nemcsak elfo­gadta a terjedelmes javaslatot, hanem még tulment az elemi iskolák tanóráinak leszállításában az albizottságnál. Az I. II. osztályban heti 20, a 3-ik 4-ikben 22—23 órá­ban állapították meg a tanidőt. A legfontosabb azonban az, hogy a közoktatási bizottság a tananyagot is ugy egyszerűsíti, hogy az elemi iskolák V. és Vl-ik osztályá­ból a természettan, a vegytan és természetrajz tanítását mint külön tárgyakat egészen kitörölte. Az ilyes fizikai ismeretek terjesztése inkább az olvasókönyvi gyakorlatok óráiba való, miért is az olvasó órák mindkét osztályban két órával emeltettek. Miután a gyönge elemi tanulók írásbeli dolgozatokkal is túl vannak terhelve, a bizottság kimondta, hogy az Írásbeli otthoni dolgozatok csak is szünnapokra adhatók. A h.-m.-vásárhelyi tanitó-egyesület közgyűlése. Mult hó 15-én a nevezett tanitó-egyesület évzáró közgyűlést tartott, melyet a rendes tárgyakon kivül kü­lönösen érdekessé tett az a körülmény, hogy a mintegy 28 an megjelent tagok igen hasznos előadásokat hallgat­tak végig, s ők magok is oly fontos paedagogiai kérdés vitatásához járultak nézeteikkel, a mi a hazai tanítói kö­röket általában élénken foglalkoztatja. Nagy Balint elnök a közgyűlést megnyitván, Égető Imre felolvasta a választmány mult évi működéséről egy­beállított jelentést, melynek egyik érdekes részéül fel­említhetjük, miszerint az egyesület körében fogyasztó­egylet alakíttatott s ez által a tanítók anyagi helyzetükön legalább csekély mérvben javíthattak. Majd dr. Imre József orvos ur ült a felolvasó asz­talhoz, s az iskolai egészségtant véve fel tárgyul, egy igen hasznos és tanulságos előadást tartott azon bajok­ról, melyeknek a gyermekek az iskolában ki vannak téve s végül arra hívta fel a tanitókat, hogy az általa összeállítandó statisztikához adatokat gyűjtsenek össze a gyermekek szemeinek látó képességéről. A nagyon vonzó modorban tartott és minden részben igen tanulságos előadást a legnagyobb figyelemmel hallgatták végig a jelen voltak s zajos éljenekkel adtak kifejezést az előadó ur iránt érzett tiszteletöknek s jegyzőkönyvileg is hálás köszönetet szavaztak részére. A második előadó Kovács Lajos könyvvezető ur volt, a ki mint jeles méhész a méhekről s a méhészke­désről beszélt hosszasan, de igen érdekes dolgokat, s a tanitókat a méhészkedés iránt buzdította s végül arra hivta fel, hogy a vásárhelyi méhész-egyletnek legyenek tagjai. A közgyűlés az ő előadását is megéljenezte és szintén jegyzőkönyvileg mondott azért neki köszönetet, s elhatározta, hogy a mondott méhész-egyletbe testüle­tileg belép. Ezután Varga János tag olvasta fel Borsy Géza tagtársának a testi büntetés alkalmazhatásának módjáról irt értekezését, mely ellen Nagy Tamás tag állott fel, a ki már előzőleg meg volt bizva azzal, hogy e fontos kérdéssel szemben mondjon véleményt, Nagy Tamás a testi büntetésnek egész történetét előadta s helyes és érdekes paedagogiai érveket állított fel annak alkalmaz­hatósága ellen, a mí élénk eszmecserét vont maga után, nem csak, hanem elhatároztatott, hogy ezen eszmecsere legközelebb folytattatni fog. II. M. V. BELFÖLD. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület nyári köz­gyűlése. Tiszáninneni ev. ref. egyházkerületünk nyári köz­gyűlése, mely Sárospatakon junius hó 30-án és julius hó 1 én tartatott, mint a legtöbb e nemű nyári közgyűlés lehető csendben folyt le, s ha fennforgott tárgyainak érdekfeszítő voltával nem keltett is nagyobb hatást, mind­amellett fényesen igazolta egyházkerületünk belügyeinek rendes menetét s kormányzó férfiainak mély belátását s finom tapintatát, kik a „multa et opportuna dicere non est eiusdem!8 elv figyelemben tartása mellett az előfor­dult, inkább is családinak nevezhető ügyeket bölcs be­látásuk szerint alig másfélnapi együtt ülésök alatt teljesen elintézték. A csaknem teljes számú egyházkerületi közgyűlés junius 30-án nyittatott meg Kun Bertalan püspök s ifj. báró Vay Miklós mint legidősebb egyházmegyei gond­nok elnöklete alatt s miután főt. püspökünk a nála meg­szokott szivreható áhitat hangján Istenünk segélyét s áldását kérte munkáikra, megkezdé munkáját, melyet mint főtiszt, püspök ur megnyitó beszédében jó előre megjegyzé, inkább iskolai, mint egyházi ügyek vettek igénybe. Ezután legelőbb is idősb báró Vay Miklós O ex­cellentiájának, hazai protestáns egyházunk ez oly sok vész- s vihartól edzett erős bástyájának, egyházkerületünk halhatatlan érdemű főgondnokának olvastatott fel meleg hangú s az agg testben örök ifjú lélekről tanúskodó le­vele, melyben a jelen évi tavaszi közgyűlésre benyújtott az egyházkerületi főgondnokságról agg kora folytán le­mondó levelére a főt. egyházkerület által hozzá intézett s a főgondnoki hivatal viselésére újólag felkérő sorokra válaszol, tudatván egyházkerületünkkel, miszerint agg kora miatt ha nem volna is képes eleget tenni egyháza iránt érzett forró szeretetének, készséggel hódol az őszinte óhajnak, mivel úgy látja, hogy ezáltal egyházunk, köze­lebbről egyházkerületünk iránt érzett, véglehelletéig tartó hő ragaszkodását nyilatkoztatja ki újólag. Leirhatlan öröm-

Next

/
Oldalképek
Tartalom