Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-06 / 27. szám

859 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 864 Theologusok, káplánok, lelkészek és theol. tanárok vizsgálati rendszabálya. I. Theologiai vizsgálatok. A) Colloquiumok. 1. Minden eléadott tantárgyból, legyen az kötelezett vagy nem kötelezett, a theol. növendék félév végén az eléadó tanár előtt részletes zárvizsgát (gener. colloquium) tartozik tenni. (conv. tanterv). 2. Hogy ezen zár-colloquiumon kivül, évközben az égyes tárgyak bizonyos részleteiből még részleges vagy időszaki colloquiumok is tartassanak : annak meghatározása az egyes akadémiák tanári testületére bizatik ; ugy szintén a néhol eddig szokásban volt évi nyilvános vizsgálatok kérdésének megoldása az akadémiák fenntartó testületeire bizatik. 3. A zár-kolloquium eredményét minden tanár a növendék lecke könyvébe beirja, melyet félév végén az igazgató ellenjegyez és az akadémia pecsétjével hitelesít. 4. A mely növendék az uj félév 20 első napjáig az előző félévről igazgatóilag hitelesített lecke-könyvet felmutatni nem bír, ha e mulasztását az igazgató, illetőleg a tanári kar előtt kellően igazolni nem tudja; az illető tárgy vagy tárgyak újból hallgatására köteleztetik. Igazoló okúi csak bebizonyított betegség fogadható el. 5. Ki a zár-colloquiumon elégtelen készültséget tanúsít, az lecke-könyvébe semmiféle osztályjegyet nem kap, és köteles az uj félév 20 első napján újból colloqualni; ha ezt elmulasztja, vagy ismét elégtelen készültséget mutat: akkor az illető tantárgyak újból hallgatására köteleztetik. 6. A zár colloquiumok a félév végén, a tanári kar által kitűzött időn belől tartandók. 7. A colloquiumok osztályjegyei, a tanulásban : jeles, jó és elégséges, az eléadások látogatásában : szorgalmas, változó és hanyag. B) Alapvizsgálat. 8. Az akad. tanfolyam II. évének végeztével szeptember hónapban, az akadémiák igazgatósága által kitűzött napokon, a növendék addigi készültségének kitudása végett, alapvizsgálat tartatik. 9. Alapvizsgálatra oly növendék bocsáttatik, kinek a »Tanterv4

-ben kötelezőleg megszabott I. és II. évi tárgyakból legalább kielégítő osztályzata van, mit a bemutatott lecke-könyvvel kell igazolnia. 10. Az alapvizsgálat kötelezett tárgyai: ó-szov. exegesis, Bibliai bevezetéstan (Isagogica), Egyet, egyháztörténelem és Vallásbölcsészet, melyekből a következő ismeret kívántatik : O-szöv. exegesisből a héber nyelv alak- és mondattananak ismerete mellett 10—15 fejezet fordítása és magyarázata vagy a Genesisből, vagy a zsoltárokból, vagy valamelyik nagy prófétából. Bevezetéstanból az ó- és új szov. könyvek keletkezésének, cánonná foglalásának, főbb codexeinek, nevezetesebb kiadásainak és híresebb fordításainak ismerete, különös tekintettel a magyar fordítások történetére. Egyháztörténelemből az ó-, közép- és újkori keresztyénség terjedésének, az egyházi szakadásoknak, a reformationak, a német, angol, francia és holland prot. egyházaknak története főbb vonásokban. Vallásbölcsészetből a vallás-erk. élet psychologiai, metaphysicai és sociologiai alapkérdéseinek összehasonlító ismerete a nagyobb vallások (görög, indiai, zend, egyptomi és mohamedan) története alapján. 11. Az alapvizsgálat az akad. igazgató tanácsa és tanári kara előtt, az igazgató elnöklete alatt teljes nyilvánosságban tartatik. 12. A vizsgálat colloquáló modorban, tárgyanként egy növendékkel legalább 10—15 percig foglalkozva, tartandó. A kérdést a szaktanárok által készített és a növendékekkel jó előre közölt kérdés-jegyzékből az elnök teszi fel, a kitűzött időig a szaktanár fejtegetteti, de azután bármelyik vizsgálónak joga van a tárgygyal kapcsolatos kérdéseket tenni. 13. A vizsgálat eredménye, gyűlésben, tárgyanként külön-külön osztályjegygyei állapittatik meg ; a szaktanár indítványoz, és a többiek szavaznak, egyenlő szavazat esetében a szaktanár dönt. 14. A vizsgálatról a növendék az igazgató által kiállított és megpecsételt, a vizsgálók által aláirott bizonyítványt nyer, melybe a vizsgálati jegyzőkönyv alapján minden tantárgyból külön-külön beiratik az eredmény. 15. Az alapvizsgálat dij ját és a bizonyítvány árát az egyházkerületek állapítják meg. 16. Alapvizsgálatra állni minden növendék a rá következő időben tartozik, de indokolt kérelemmel nyerhet halasztást a tanári kartól. A halasztás egy évnél tovább semmi szin alatt nem terjedhet. 17. Az egy vagy két tárgyból bukott növendék, a következő vizsgálati időben, azon tárgyakból javitó vizsgálatot tenni köteles ; de a ki kettőnél több tárgyból bukott, az az egész vizsgálat ismétlésére utasittatik. Az alapvizsgálat kétszer ismételhető. 18. A vizsgálat osztályjegyei . jeles jó és elégséges. II. Segécllelkész-képesitő vizsgálat. 19. A segédlelkész-képesitő vagy kápláni vizsgálat a theol. tanfolyam szabályszerű bevégzése után következő őszszel, a püspök által kitűzött napokon tehető le. 20. Segédlelkészi vizsgálatra oly papjelöltek bocsáttatnak, kik a »Tanterv "-ben kijelölt kötelezett tantárgyaknak 4 évi hallgatását leckekönyvvel igazolni tudják és az alapvizsgalat sikeres letételéről bizonyítványt tudnak felmutatni. 21. Oly papjelöltek, kik a négy évi tanfolyamból egy évet külföldi vagy hazai egyetemen, bölcsészeti és theol. tudományok hallgatásával töltöttek, kötelesek ezt indexeikkel igazolni, s e mellett azt is kimutatni, hogy minden köteles tantárgyból, valamely hazai theol. akadémián szabályszerű vizsgálatot, vagy zár-colloquiumot tettek. 22. A segédlelkészi vizsgálat kötelezett tárgyai: Uj szöv. exegesis, Biblica theologia, Ker. hittan, Ker. erkölcstan és Egyetemes egyházjogtan, melyekből az ismeretek következő minimuma kívántatik: Új szöv. exegesisből köteles a jelölt legalább egy fontosabb apostoli levelet (pl. rómaiakhoz, korinthusiakhoz, galatákhoz vagy a héberekhez Írottak közül valamelyiket), az eredeti szövegből folyékonyan forditani és behatólag magyarázni. Biblica theologidból az ó-szöv. vallásos tudat főbb alakjainak (mozaismus, profetismus és judaismus) ismerete, az új szöv. biblica részletesen, nevezetesen a Jézus vall. erk. tudata, a zsidó ker.-ség tanfogalma, Pál theologiája és a 4-ik evang. tanrendszere. Ker. hittanból a kath. hitrendszer alapvonalai polemice, a prot. és különösen az ev. ref. hitrendszer részié-