Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-06-22 / 25. szám
815 és tiszteletet érdemlő munkásságot fejtett ki. Nyugodjék békével 1 * Érdemelt elismerés. A hasonszenvi gyógyszerek Moll A. cs. kir. udvari szállítótól Bécsben, valamint a mai számunkban hirdetett házi gyógytárak jogosan örvendenek a hasonszenv barátainál altalános elismerésnek. * Helyreigazítás: Lapunk közelebbi vagyis 24-ik számában közölt beszédében Szász K. úrnak pár hiba csúszott be, melyet ekként kérünk kijavítatni: az első oldal második hasábján a 9-ik sorban ezen szavak után xa kik* oda teendő »bizalmukkal;« a 760-ik hasáb 9 és 24 ik soraiban »tizenkét* helyett olvasandó »tizenhét a 761 -ik hasab 17-ik sorában pedig ezen szó helyett : ^kiváló* olvasandó •»hódoló.( í NECROLOG. Kovács József emlékezete. E hó 5-én kísértük örök nyugalomra a f.-baranyai ref. tanítótestület érdemekben gazdag, páratlan szorgalmú tagját Kovács Józsefet a szaporca-tésenfai társegyház jeles tanitóját. Az elhunyt nem tartozott azon közönséges, mindennapi emberek közé, kikről elhalálozásuk alkalmával csak ennyi mondható : Született, élt, meghalt. O nemcsak élt, de híven munkálkodott, munkálkodott azon a téren, a hol sok minden terem, csak elösrnerés ritkán. Neki ez is jutott Született a boldogult 1821. julius 20-án Baranyamegyében Nagy-Peterden, Kovács András ref. tanitó és Tóth Ilona szülőitől. Elemi iskoláit atyja vezetése alatt bevégezvén 1831-ben a kiskunszentmiklósi gymnáziumba ment s ott tanult 1838. jul. v égeig, a mikor h. tanítóvá lett Dancsházán, majd a következő év tavaszán katádfai, 1841-ben pedig botykai rendes tanitó lett. 1851-ben akkori esperes a nagytekintélyű Fodor Pál, az érdemet jutalmazandó, a jövedelmesebb monosokori praeorantiára akarta áthelyezni a jeles fiatal tanítót, de a botykaiak elannyira ragaszkodtak hozzá, hogy fizetését a monosokorival egyenlőre felemelvén, kieszközölték az esperesnél, hogy továbbra is köztük maradhasson. A szabadságharc idejéből, mint hazáját szerető s annak szabadságáért munkálkodó hazafi lévén ismeretes, 1850-ben haditörvényszék elébe hurcoltatott, de el nem Ítéltetvén, szabadon bocsáttatott. 1863. tavaszán ment Tésenfára, s 21 éven át ott munkálkodott mint gondos kertész az Ur kertjének gyenge plántái között, egész haláláig. Mint tanitó, mint ember, mint jó barát egyaránt a legnemesebb erényekkel ékeskedett. Növendékeinek nemcsak tanítója, de igazi nevelő atyja volt, emberszerető szive mindenkivel jól tenni készteté, mint jó barátnak vendégszerető háza, épen ugy mint szive mindig nyitva á'lt azok számára, kik őt meglátogatták, derült kedélye, barátságos arca, senkit meg nem bántó modora és társalgása a vidék legnépszerűbb alakjává tették a mindenki által becsült és szeretett „rJózsi bácsit-1. A tanügynek nemcsak hivatalos, de igazan hivatott apostola volt, kezdő ifjú pályatársait bölcs és tapasztalásszülte tanácsaival buzdította a nagyfontosságú néptanítói hivatallal járó kötelességek lelkiismeretes betöltésére, s hogy a jó tanács ne legyen pusztában elhangzó szó, ő maga ment jó példával elől, iskolája mindig példányiskola volt úgy szellemi előhaladás, mint rendtartás tekintetében. Nem egyszer hallottam tőle : az én iskolámban a munka soha sincs elvégezve, mindig folytatása következik. De leginkább kiemelte őt kivált ujabb keletű pályatársai közül, boldogult édes anyjától örökölt vallásos kedélye, Istenben bízó lelke, a vallási dolgok és szertartások nagy tiszteletben tartása, oly ritka tulajdonok, melyeket mai napság — fájdalom — csak elvétve találhatunk. Gyakran megfordultam vendégszerető házánál, úgyis mint iskolavizsgáló, úgyis mint barátságos látogató, de sohasem emlékszem, hogy álomra hajtotta volna fejét addig, mig fenhangon nem imádkozott. lírdemei nem is maradtak elismerés nélkül. Az egyházmegye, a tanítótestület és a törvényhatóság vetekedve siettek kimutatni méltánylásukat a jeles tanitó és derék ember iránt, a midőn iskolai körvizsgálóvá, megyei iskolatanácsossá, megye bizottsági taggá, tanitótestületi gyámpénztárnokká, majd elnökké választatott; utóbbi időben a siklósi járás kataszteri bizottságának is választott tagja volt. Ez év elejétől kezdve gyakran panaszkodott, hogy lábai megtagadják a szolgálatot, legutóbbi névnapját még nagyszámú barátai és tisztelői körében ülte meg, de már látszott rajta a szenvedés, mely mindinkább leverte, végre ágyhoz szegezte őt. Halálát közeledni érezvén, — minthogy ő egész életén át nőtlen maradt, rajongásig szeretett testvérje, nagyt. Kovács Antal esperes ur házához Terehegyre vitette magát, s e hó 3-án a szerető testvér és annak kedves családja ápoló karjai között lehelte ki nemes lelkét. Temetése szokatlan részvét mellett ment végbe e hó 5-én Terehegyen. Harminc lelkész és ugyanannyi tanitó vette körűi koporsóját Ezeken kivül a vidék intelligentiájából igen számosan valláskülönbség nélkül, köztük a járás szolgabirája, Kóbor Antal c. prépost, Bencze esp. plébános és mások. A háznál Fábián Mihály harkányi lelkész és egyh. megyei t. bíró mondott gyászimát, a szorongásig megtölt templomban Ambrus József viszlói lelkész és tract. aljegyző tartott I. Efez. V. 12. 13. alapján, az elhunyt jeles tanitó érdemeit feltüntető halotti beszédet, majd a temetőben a tanitótestület nevében Fejes Lajos harkányi tanitó mondott sírbeszédet, végül Morvái Ferenc szaporca-tésenfai lelkész búcsúzott el egyháza nevében a boldogulttól, mindeneket könnyekre fakasztó, szívből jött és szívhez szóló szavakban. Megható volt látni a sír körül csoportosult szaporca-tésenfai elöljárókat, egyháztagokat, fiu és leánynövendékeket, kiknek lelkészök búcsú szavaira keletkezett hangos zokogásuk érzékenyen hirdette az elhunyt jeles tanitó és emberbarat iránti erős ragaszkodást és halála feletti mély bánatot. A háznál, templomban és temetőben a tanitótestület harmonikus éneke tette még meghatóbbá a gyászszertartást. A temetőből bús érzelmek között és emez áldó sóhajjal oszoltunk szét : Isten veled jeles népnevelő, szerető testvér, kitűnő emberbarat 1 46 évi hű munkálkodásod jutalmát vedd el mennyei Atyád kezeiből, ki hívnek találván a kevesen, többre bizand a mennyeknek országában ! Szendy Lajos, vejtii ref. lelkész. ADAKOZÁSOK. Az országos prt. árvaházra : Héjas Zsigmond komiósdi ref. leik. 2 frt 78. (Ehhez járulták a confirmáltak: Tót József 20 kr., Szelíd Mihály 10 kr., Czéh János 10 kr., Máté János 10 kr., Kovács János 10 kr., Nagy József 10 kr., Markó Ferenc 10 kr., Márkus Kata 30 kr., Csitar Erzse 20 kr., Barizs Erse 30 kr., Zákányi Erse 24 kr., Kertész Kata 14 kr., Kis Erse 10 kr., Nyárai