Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-06-22 / 25. szám

797 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 850 elő : i. hogy segédlelkészeket ne csak az elaggott, mun­kára nem képes lelkészek mellé, hanem bármely több munkát adó egyházközségekben is lehessen alkalmazni; 2. a konfirmálandók tanításának sikeresebbé tételére ké­ressenek be javaslatok az érdekelt testületektől. Befeje­zésül mély hatást keltve emlékszik meg az elhunyt Tö­rök Pál püspök érdemeiről, kinek haláláért a közgyűlés jegyzőkönyvben ad kifejezést fájdalmának^ Az igazgató tanács évi jelentése felqfvasottnak te­kintetvén, kiadatott az illető bizottságnak. Parddi Kálmán tanügyi előadó jelentésének két része volt; az elsőben a kollégiumokra vonatkozó főkép statisztikai adatokat foglalta egybe; a másodikban elő­terjesztette a lefolyt évnek középiskolaügyi eseményeit; az orsz. középisk. törvény létrejöttét, a konvent tantervi és rendtartási munkálatát, az érettségvizsgálati miniszteri utasítás kibocsátását s életbeléptét. Az egyházkerület néptanitóképző intézete az idén kiegészíttetett a negye­dik évfolyammal. A jelentést tudomásul vették. A jelentés alapján való intézkedésekbe a közgyűlés ezúttal nem bo­csátkozott bele. A gyűlés legnevezetesebb tárgya volt volna az erdélyi kerület speciális törvényeinek az ő felségétől megerősített zsinati törvényekbe való beleillesztése s az összes egyházi törvények rendszeres összeállítása. E tárgyban az igazgató tanács javaslata az illetékes testü­leteknek s közgyűlési tagoknak idejében megküldetett volt; a vélemények beérkeztek, az igazgatótanács refe­rált is rólok, azonban a^kérdés ezúttal még sem találta­tott eléggé megérettnek a tárgyalásra, s további előké­szítésére még egy évi időt adott a közgyűlés az illető testületeknek. Hasonlóan járt el a gyűlés a gymnáziumi tanterv és rendtartással is : felhatalmazta az igazgatótanácsot, hogy ezen ügyekben egyelőre, a kollégiumok meghall­gatásával belátása szerint intézkedjék, a végleges hatá­rozathozatalra a jövő évi közgyűlés lesz hivatva. Az első napi gyűlésen röviden elintézett egyéb ügyek a következők: a nagyenyedi tanítóképző intézet 4. évi folyamának tanterve megállapittatott, az egyházközségek segélyezése tárgyában hatarozatok hozattak, a „Baldá­csi'-alapitványt kezelő bizottság jelentése tudomásul vé­tetett ; elhatároztatott, hogy az egyházközségek bevéte­leiről s kiadásaiiól évenként költségvetések készíttessenek, a verses búcsúztatók kiküszöbölésére nézve kimondatott, hogy ez irányban az illető lelkészek igyekezzenek a jó izlés nevében korlatoló befolyást gyakorolni. Délutánra igazgató tanácsosok s fegyelmi birák vá­lasztattak meg. s a tanárjelölő bizottság ült össze a sz.­udvarhelyi kollégium történelem-földrajzi tanszékének be­töltése ügyében. A másnapi ülésben püspök úrnak a káplán alkal­mazhatás iránt tett inditvanya elfogadtatott, és ehhez képest kimondatott, hogy segédlelkészi hivatalokat állit­hatnak fel az egyházi elöljáróság beleegyezésével az oly népesebb egyházközségek is, melyekben a papihivatal betöltésére egy lelkész nem elegendő, az egyházközség pedig több lelkésznek tisztességes fizetést adni nem ké­pes. Elfogadtatott a confirmándusok iránt tett indítványa is püspök úrnak, ennek értelmében az egyházközségek felhivattak, hogy jövő évi ápril végéig terjeszszenek az igazgató tanács elé részletesen kidolgozott javaslatot arra nézve, hogy a confirmálandó növendékek alaposabb és sikeresebb oktatását miként vélik eszközölhetőnek. Majd előterjesztette püspök úr, mint az igazgató­tanács elnöke, a csángó-magyar egylet igazgató bizott­ságának az átiratát, melyben értesiti az igazgatótanácsot, hogy Láng Károly missionarius lelkész segélyezésére 300 frtot, Tamó Gyula pitesti lelkész kezéhez pedig az ottani iskola felszerelésére 340 frankot küldött; átirat mellett pedig Dobay György szászkúti tanitó segélyezésére 100, Nagy Sándor galaci tanitó számára szintén 100 frankot tett át az igazg. tanácshoz, az illetőknek leendő kiszol­gáltatás végett; kilátásba helyezte egyszersmind az em­lített csángó-magyar bizottság, hogy a moldva-olahor­szági missiói egyházak szükségeinek enyhítésére jövőre még tetemesebb adományokkal járul, azonban hogy ezt annál biztosabb sikerrel tehesse, a missiói alapok mennyi­ségét, valamint a Romániaban élő hit- s fajrokonaink egyházi és iskolai szükségleteit illetőleg bővebb tájékoz­tatást kér. Szomorú jelenség gyanánt emiitette fel a püspöki jelentés azon körülményt, hogy a lelkészek és gyüleke­zeteik között több helyütt éles súrlódások, meghasonlá­sok fordultak és fordulnak elő a papi eszélyességnek nem ismerése vagy mellőzése miatt. Az ilyesfélékről per­sze az egyházi törvények, legalább szabatos §-ok alakjában nem intézkednek, az orvoslásról nem gondoskodnak, épen ezért az előbbi években tartott e. kerületi közgyűlések az igazgató tanácsnak e tárgyban előterjesztett indítvá­nyát már két izben visszautasították; most azonban — fokozódván a bajok, s a bekövetkezhető bajokért a püs­pök úr, mint kijelenté, a felelősséget magára nem vál­lalhatván, — utasította a közgyűlés az igazgató tanácsot, hogy a kérdést bővebben tanulmányozva, a codificatiora vonatkozólag benyújtandó javaslatában legyen figyelem­mel azon egyházközségek veszélyeztetett helyzetére is, me­lyekben a lelkész eszélytelelensége folytán a pap és egy­házközség közt kiegyenlíthetetlen szakadás van avagy ilyen fenyeget. A tanügyi előadó Parddi Kálmán évi jelentéséből közöljük a következő érdekes töredéket, melyek a sta­tisztikai adatokon kivül tanúságot tesznek a felől, hogy a királyhágontuli iskoláiban is a protest. egyháznak eléggé szigorúan járnak el a tanári testületek az ifjak osztályo­zásában úgy az érettségi mint a más nyilvános vizsgálat elé állók irányában ; a mit nem győzünk eléggé gyak­ran a nem protestáns, de épen azért a prot. iskolákat legtöbbször nem ismerő, hanem inkább ócsárolni szerető tanférfiak figyelmébe ajánlani; tanúságot tesznek másrészt azon nagymérvű segélyezés felől, melyben az ottani tanu­lók részint régebbi alapítványok jövedelmeiből, részint ujabb segélyforrásokból részesülnek. A statisztikai adatok következők : Működésben volt egy theologiai akadémia (4 évi folyam) 81 tanulóval és 4 tanárral ; egy tanitóképzőintézet (4 évi folyam, gya­korló iskolával) 60 tanulóval és 3 tanárral; hat fő gym­nasium (8 osztályú) és egy (4 osztályú) algymnásium 1479 tanulóval, 38 rendes, 21 segéd- és 45 ideiglenes tanárral (szaktanár és közoktató) és végül egy gymná­siumi előkészítő és hat rendes elemi iskola 975 növen­dékkel és 26 tanítóval. Mind a hét collegiumban volt összesen 2595 ifjú és 134 tanár s illetőleg tanitó. E tények tanúsítják, hogy collegiumaink népessége nem apad, de sőt némely intézetben mérsékelten emel­kedik is; különösen N.-Enyeden két év óta majdnem készázzal nőtt a létszám. Ez tette szükségessé Nagy-Enyeden a párhuzamos osztályok felállítását a gymna­sium I , II. osztályú tanulóira nézve. Örvendetes irányt vett a népességi mozgalom a szászvárosi Kún-collegiumban is, a hol pár évvel ezelőtt még feles számban voltak a más vallásúak és más nem­zetiségűek, most azonban a magyar ref. tanulók száma jelentékenyen túlhaladja a többiekét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom