Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-06-22 / 25. szám
793 tásban részesített gyermekek száma. — Előre itju barátim, — a siker nem fog elmaradni. Szép reményekre jogosító jelenségek ezek főt. közgyűlés, mustármagok ezek, melyek talán nem is a messze jövőben áldásthozó fákká lesznek növekedendők. És még egy kellemes, hazai protestáns egyházunk negyedfélszász éves életében még aligha előfordult tüneményről tesznek tanúságot jegyzőkönyveink : Hitfelekezeti sérelmek nem fordultak elő, vagy legalább alig figyelmet érdemlő számban. — Mindössze is a k.-somogyi e. megyében fordult elő két illetéktelen keresztelés, de ezeknek is egyike a világi hatóság által azonnal orvosoltatott, továbbá a f.-baranyai e. megye panaszolja hogy Garéban egy 18-ik évét még be nem töltött leányt az illető plébános a maga hivei közé átvett. Adja Isten, hogy ez a jelenség egy szebb jövő hirdetője legyen, s hogy a különböző ker. felekezetek papjai ne az egymás elleni türelmet- j lenségben, sérelmek elkövetésében, hanem a hons felebaráti szeretet érzelmének fejlesztésében, a vallás-erkölcsi élet nemesbítésében versenyezzenek egymással, boldogitására önnön egyházuknak, de egyszersmind boldogitására közös hazánknak. Az iskolák kedves leányai egyházunknak századok óta, ezeknek anyagi és szellemi felvirágoztatására protestáns egyházunk eddigelé is, a közelebbi évben is megtette, a mit erejéhez képest tehetett. Hogy minő mértékben és minő eredménynyel, azt a tanügyi bizottság jelentése fogja részletesen feltüntetni. Én e helyütt csak azon nevezetes mozzanatot említem fel, hogy a középiskoláinkban a folyó iskolai év végén tartandó érettségi vizsgálatok már az 1883-ik évi XXX. országos törvénycikk értelmében fognak megtartatni, s hogy a jövő iskolai évben már gymnáziumaink szervezetén és tanrendén az idézett törvénycikk és az egyetemes reform, konvent határozatai által követelt módositéisok meg fognak o o tétetni. Egyházunk híveinek száma a szülöttek és halottak közötti arány kedvező volta folytán öt egyházmegyében szaporodott 2060-nal, egyben apadt 26-tal; háromból nincsenek adatok; de szaporodtak áttérés folytán is, 201-re rúgván a felekezetünkhöz áttértek száma s ezeken kivül a kecskeméti e. megye területén Rékason tömeges áttérés történt, minek következtében ott bizonyos szervezeti intézkedések tétele volt szükséges. Igaz, hogy részint a katholika, részint az ágostai hitvallású egyházba való áttérés által kevesbedett is a híveink száma 89-el; de reményijük, hogy ez utóbbi nemű áttérések a mindinkább elevenedő népiskolai s templomi oktatások, a cura pastoralis buzgóbb gyakorlása által hova-tovább ritkább tünemények lesznek. Szólanom kell még az egyházkerületünk lelkészkarában történt változásokról. — A legnagyobb s a legerősebben sújtó változásról talán hallgathatnék is. — Hiszen egyébkor is, de épen ezen közgytilésünk folyama alatt folyvást előttünk lebeg azon tisztes ősz alak, ki egy évvel ezelőtt még ezen székben ült, melyet én most elfoglalok, ki ha az utóbbi években testileg már gyengült is, de bámulatot keltő szellemi erejét megtartotta élte utolsó pillanatáig, sőt a ki a testét ostromló nyavalyákat is eltudta fojtani, mikor egyházunk közügyei az ő testi lelki erejét s jelenlétét igényelték. Talán hallgathatnék róla, hiszen az egyházkerület már a mult évi decemberi rendkívüli közgyűlésében is, de főgondnok úr elnöktársam ezen közgyűlés megnyitásakor is kifejezte a veszteség miatt érzett mély s igaz fájdalmát kerületünknek. De ha én hallgatnék is róla, szólanak az egyházmegyék mindannyian s oly igaz hangján a tiszteletnek és fájdalomnak, hogy a nagy férfiú iránti kegyeletből méltónak vélem, hogy azok egyházkerületünk jkönyvében is visszhangoztassanak. Ugy érzem, hogy a veszteség felett érzett fájdalmunk némileg enyhül, midőn a tiszteletnek és kegyeletnek ily szívből fakadó nyilatkozatait olvassuk ; de másrészt nekem úgy tetszik, hogy ide is alkalmazható, miszerint ^honor est non honorati, sed honorantis/ A valódi érdem iránt tanúsított ezen elismerés és tisztelet a tisztelet fényét lövelli vissza egyházmegyéinkre is. ^Most egy másik sebből — mondja a solti egyházmegye jegyzőkönyve, s mondom én is — most egy másik sebből, melyet az első mellett ütött a halál, szökken ki a piros sugár, és lövell egy másik sírra/ mely ez előtt egy hóval domborult fel Fördös Lajos hamvain. Kilenc évig mint kun-szent-miklósi lelkész egyik ékessége volt ő az egyházmegyének, 28 évig mint kecskeméti lelkész és esperes egyik megingathatlan jellemű, ritka becsületességü vezére volt a kecskeméti népes egyháznak, támasza az ottani főiskolának, egyik oszlopembere egyházkerületünknek s az egész hazai reform, egyháznak, sőt néhány hónapig, bár már roskadozó testtel ^elhunyt püspökünknek méltó helyettese, egy szelid hold a leáldozott tűztenger után, — napja után alkonyatra szállva nem sokára maga is. Atyai kegyességgel és egy hű szolga fáradatlanságával küzdvén állhatatos lelke, a test erőtlenségei ellen, míglen elfáradott, s hív teremtőjének kezébe letette hittel teljes alázatos életét/ Kidőltek még a lelkészkarból Boldizsár Imre, az alsóbaranya-bácsi egyházmegye kiérdemült es-49*