Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-06-08 / 23. szám
750 Az erdélyi magyar evangélikusok tiltakozása. VII. A zajzoni ág. h. ev. egyháztanács a kiskapusi ügyben egyhangúlag a következő határozatot hozta: , A zajzoni ág. hitv. ev. presbyterium teljesen osztozik a brassói ág. hitv. ev. egyháztanácsnak a selyki consistorium ezen törvény-ellenes eljárása feletti megbotránzásában és ez esetet a magyar evang. egyházakra nézve felette veszedelmes és szomorú következésű praecedensnek tekinti, melynek nyilvánosságra jövetele a magyar ev. egyházakban a felsőbb egyházi hatóságok iránti bizalmat és az egyházi törvények iránti tiszteletet ingatja meg és ez okból a brassói ág. hitv. ev. magyar egyháztanács tiltakozásához egyhangúlag hozzájárul és a maga részéről is ünnepélyes óvást tesz és a méltóságos főconsistoriumnál sürgős orvoslást kér és remél.4 , Zajzon, 1884. május hó 22-én. — Pap György s. k. lelkész s elnök. — Sára András s. k. e. s. jegyző.4 VIII. A krizbai ág. h. evang. egyháztanács 1884. május 18-án szinte egyhangúlag igy határozott: „A brassói ág. h. ev. egyháztanács határozatához járulni s a selyki consistoriumnak törvénytsértő eljárása ellen ünnepélyesen tiltakozni s óvást tenni, elodázhatlan kötelesség.* Krizba, 1884. május 18. — Jakab János s. k. elnök. — Csiki András s. k. kurátor. KÜLFÖLD A uj-mexikói bűnbánók. A tisza-eszlári per folyamata alatt, valamelyik lapban, — nem emlékszem, hogy melyikben, — előadtam nézeteimet arra nézve, hogy ahhoz, hogy valamelyik felekezet tagja egy más felekezetbelit vallási felfogásból meggyilkoljon, nem szükséges az ő vallásának ezt világosan rendelő vagy követelő dogmája, rituális törvénye : hanem rajongó fanatismus, butaság. Mellékesen megjegyzem, hogy egyik vallásra sem akarnám azt fogni, hogy megengedné, sőt parancsolná, vagy legalább helyeselné a másik vallás követőinek erőszakos pusztítását; de annyi bizonyos, hogy a mint Mahomed tűzzel vassal kívánta a maga vallását terjeszteni, épenugy kételyt támaszt bennem minden olyan vallás, mely egyébb vallásbelit eretneknek, elkárhozottnak pokol fajzatának, góimnak vagy gyaurnak bélyegezve, akár a hetedik paradicsomból, akár az Ábrahám kebeléből, akár a mennyországból kirekesztendőnek hirdet. A mely vallás a más lelkét, ezt a mennyei, isteni részt kész örök kárhozatra vetni, furcsa volna, ha az a földi rész, a test iránt nagylelkübb volna... ha a viszonyok engednék. Ezt látszanak igazolni az , ad majorem dei glóriám4 legyilkoltak ezrei, s az, hogy minden háborúk között a vallásiak voltak a legiszonyatosabbak. Ezt a kételyt a felvilágosodás terrenumán minden vallás igyekezik magáról eloszlatni. — Ma már az is, melynek mindennapi kenyere és tette a gyűlölség . . . látszólag a szeretettel sátoroz. — Ám legyen. — Fogadjuk el azt az állítást, hogy p. o. hazánkban nincs bevett vallás, mely a többiek tagjainak kipusztítása után lihegne; vagy egy mészárlási »fait accomplit* helyeselne; de az aztán kétségtelen, hogy minél több mysterium van valamely vallásban, annak követői között annál nagyobb setétség uralkodik ; annál több buta rajongót, ábrándozót produkál; annál inkább fokozza a fanatismust odáig, a hol már a kinzás, a gyilkosság Isten nevében és dicsőségére hajtatik végre. Szánandó bizonyságai ennek az uj-mexikói bűnbánók, kikről egy angol lap a következőket irja : „Uj-Mexikóban nem régiben egy uj vallási sekta alakult, melynek tagjai a böjt alatt hihetetlen poenitentialis tetteket visznek véghez. — Minden kigondolható kínzásokkal nyomorgatják magukat. Némelyek óriási keresztfát hordoznak mezítelen vállokon ; mások vérig ostorozzák egymást. Némelyik útját a templomig kaktuslevelekkel borítja be, melyek szúrós tövisein mezitláb megy a templomba, s nem egy örökre nyomorék marad. Egy ilyen bűnbánó meg nagy vasdarabot kötvén a nyakára, kérte bűnbánótarsait, hogy vessék a folyóba, mit azok barátai és szülei őrjöngő örömrivalgásai között meg is cselekedtek. Egy másik őrjöngő meg arra kérte társait, hogy feszítsék keresztfára, mely kívánságot azok nagy készséggel s örömzaj között teljesítettek is. Ez a két eset hatósági közbelépést vont maga után, de egy Mexikóban alakult jury felmentette a vád lottakat. Vannak Uj-Mexikóban jó érzelmű katholikusok is, kik mirdent elkövetnek a fanatikusok fékezésére, a mi azonban nem igen sikerül. A kormány nem törődik velők; így az alantas hatóságok sem. Némelyek azt hiszik, hogy a fanatismus csökkentésére befolyással lehet a sajtó az által, ha nyilvánosan, sajnálkozásuknak adnának kifejezést a helytelen testi szenvedések felett. Mi nem hisszük ; ellenkezőleg azt véljük, hogy a nyilvánosság még kevélyebbé tenné őket ; minden fanatismusban van némi kevélység, a mit a sajnálkozás csak hatványoz. Annak a szegény bolondnak, ki magát a vizbe fullasztatta, valószínűleg nem lett volna kedve meghalni, ha egy maga van ; ha nézői nincsenek. A többiek rajongása ragadta őt ilyen absurdus hősiségre. Azt hiszszük, hogy az effélére legjobb orvosság egy részről az okosabb nép világositgatása, másrészről az ilyen vérlázitó kegyetlenségeket megakadalyozó csendőrök szigorú felügyelete«. Hetesy Vidor, ref. lelkész. IRODALOM. Szegeden, Taub B. és társa kiadásában megjelent: Népiskolai olvasókönyv. A fiúiskolák IV. osztálya számára. A csongrádmegyei tanitó-egylet (Alföldi tanitó-egylet) határozatából és megbízásából szerkesztette Vass Mátyás, szegedi tanitó. 272 lap ; bolti ára kötve 45 kr. Minden példány után 1 kr. a csongrádmegyei tanitó-egylet segélyalapjának javára fordittatik. Sárospatakon, az irodalmi kör kiadásában most hagyta el a sajtót; Számtani föladatok az elemi népiskola III. és IV. osztályai számára. Irta Dezső Lajos. 128 lap; ára kötetlen 23, kötve 30 kr. Debrecenben, ifj. Csálhy Karoly kiadásában megje lent : Latin gyakorlókönyv. Gymnáziumok II. osztálya számára. Második kiadás. Szerkesztette Békési Gyula gymn. igazg. tanár. A m. kir. közoktatási minisztertől 19.988 sz. a. ajánlott tankönyv. 150 lap; ára I írt.
