Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-06-08 / 23. szám

712 mindenektől elhagyatott, és az úton azon forgatám elmémet : hogy valamint a virtusnak a dicséret &

és jutalom; — ugy a gonoszságnak a gyalázat és büntetés elválhatatlan társai.4

— Most Rómába édesgette reménysége. Pénze és munkavágya egyformán hiányozván s sokszor dicsekvőleg fölemlegetett előkelő származása sem juttatván jövedelemhez, a koldusok közé szegődött. Uj helyzetében azzal mentegeti magát, hogy »a ki a szeméremnek határát egyszer ághágta, szükség, hogy lelkesen szemtelen legyen.« A római koldusok közül egy gyermek tanítgatja őt, hogy minő hanggal, igékkel "és kezei hányogatásival kell élnie az alamizsna-kérésben, minthogy nem mindeneknek tetszik az egyforma viselet. A férfiak nem gyönyörködnek a hívságos kordé beszédekben, melyekben az asszonyoknak teljes kedvök telik. Más móddal kell szólítani a gazdagokat, mással a középsorsuakat, mással ismét a papokat stb. Ezeket az Isten szerelmeért, amazokat az Isten anyjának tekinteteért kérni. Az éhező Guzmán oly engedelmes tanitványnyá lőn, hogy kevés nap alatt tekintélyes vagyont szerze magának s ügyeskedése által a »koldusok társaságának* figyelmét is magára vonván, azok üldözése miatt kénytelen volt Kajetába menekülni, hol kiváló tapasztalatokat szerze az alamizsna osztogatók lelkületére nézve. Itt tehát az emberismeret megszerzése végett szólal fel a költő, melyet a koldusok gyakorlat által oly magas fokra tudnak magokban képezni. — Ép ily nagy érdeket keltenek e könyv XVIII., XIX. és XX szakaszai, melyekben az van előadva, mikép jut a bénaságot tettető Guzmán egy kardinális atyai pártfogásába ? Jellemzi az orvosok gyakori lelkiismeretlen működését s azt a hideg vért, melylyel az emberek bizalmát kijátszszák. .. E részekben is találóan és kellemes ügyességgel törekszik szerző bebizonyítani, hogy ,kí a virtust nem ismeri, nem szeretheti meg.' Egyszersmind elévülhetetlen pedagógiai elvek vannak beszőve Ciceró- Seneca- és Fábiustól. Guzmán elveszti jóltevője kegyét s a francia követ udvarában nyer alkalmazást. Ismét érdekes adatok vannak felsorolva az emberek jellemzésére. A francia követ egyike azon embereknek, kiket a szolgaszemély tolakodása nem sért, nyers tréfálódzása mulattat, sok csinyje kibékít s ügyes emberszólása rokonszenvre gyújt. Min den ügynek, vagy minden ügyes-bajos embernek sorsa, kérelme a szerint dől el, a mint azt a szolga ravasz bölcsessége jónak látja... De főképpen az a fennkölt bátorság lepi meg az olvasót, melylyel Alemann e részletben a kiváltságok túlkapásait ostromolja s azok természetellenes következményeit ostorozza. Egy Lídia nevű szegénysorsu leány s Floridanus ifjú főúr egymás iránti szerelmének rajzában hatalmasabban felszólala társadalmi választófalak ellen, mint azt nálunk Fazekas, Kisfaludy Károly, Eötvös, és Erdélyi együttesen cselekedték volt. E társadalmi kérdés felszínre hozatala mellett mit sem tartózkodik a költő azt is bebizonyítani, hogy ,minden munka könnyebb a fejedelmek és főrendek mulatságára kitalálandó beszédeknél és módoknál.* A francia követ udvarából »Florentziábaf

követhetjük Guzmánt. Ügyes kitéréssel előszedi a költő a különféle képtelen babonaságokat s azokat erősen kigúnyolja. Szóba hozza a törvénykezést, ostorozza a gyarló igazságszolgáltatást, felelősségre vonja az állam főembereit a személy- és vagyonbiztonság meglazulásáért, vegul Florenciát ismerteti, nagybecsű adatokat sorolva el annak mivelődésbeli viszonyait illetőleg. Tanit elismerő lenni, de a börtönügy javítása mellett erős harcra ösztönöz mint nálunk Kölcsey egyik elbeszélésében találjuk. A tulajdonképpeni bonyolulatban mai felfogás szerint szegény elbeszélés e ponton tetőz. A cselekvcny sovány-ágát vagy legalább egyhangúságát, ugy latmaga az iró is érezte. S e hiányon vágyott segíteni oly episódok beillesztése altal, minők pl. Sajavedra, e y szintén proletárrá valt munkakerülő nemes ifjú lései. Noha másrészről nem lehet tagadni, h a cselekvénynek e lassú folyása a széles medei » n ink megengedi azon gyöngyszemek mcgs/.unlék- t. mel e folyamágyban nyugosznak. Sajavedra nevelése, a vagyonos szülők önhitt nézete, a tessék-lássék-féle tanulás, a komoly életcélnélküli felnövekedés, a vagyon nem becsülése, majd a könnyelmű időtöltés, m.-ly unalmával minden rossznak szülő anyja ; a szerencse-játé ok iránti hajlam elfajulása, az adósság-csinálás kezdete, mel\ azután egy sereg gonoszsággal és szemérmetlenscjgc! kiséri az ifjút, míglen az teljesen erkölcsi halott lesz< n: mindezek valóban annyira megható életképek; h y a októl a valódi képző hatast egyidóben sem E u senki sem megtagadni. Ugyancsak itt világítja m< e könyv a történelem ama tényét, h gy Amerika f<>;|\ - után az elzüllött főnemesek, mily kapzsi vágygyal ekedtek az Uj-világ uj viszonyai közé. Bámulva állunk azon tettek, még pedig épen nem erőszakosan előráncigált tettek szemlélésénél, mikre, e könyv adatai szerint, az előkelő családbeli ingyenélők vetemedtek. Ezek tettetett udvariasságát, buzgalmát a búcsújáró helyeken, templomokban és egyéb nyilvános helyeken, stb. stb. képviseli Sajavedra e könyv foglalatjában. Különbség közte és Guzmán k< zt csupán csak abban m ' átkozik, hogy Sajavedra a vallás eszméivel és édes érzéseivel teljesen szakított, amannak lelkülete fenekén azonban még csillog egy csópje a vallásosságnak. Az erkölcsi érzék finomítása, az ebből folyó tisztes érzékenység fokozása a szemérmetlenségekkel szemben a költő szeme előtt ezentúl is nemes cél gyanánt szerepel. Ezért mutatja fel Guzmánt az Uj-világban Sajavedra szövetségében atyai rokonai közt, s szemlélhetővé teszi azt a lelki nyomorultságot, mely előtt semmi sem szent, s a vérbeli összeköttetéseket és az abból származó bizalmat is felhasználja arra, hogy a maga gyalázatos érdekeinek zsákmányt szerezzen. Hogy pénzzavaraiból kiszabaduljon, az igazlelkű rokonok k nősülő viszonyt kezd. S midőn a teltetést nem ismerő, tehát nem is rejtő szeretet szívét és vagyonát rendelkezésére bocsátja, akkor ő gonosz cimborájával hajóra - -kik és Spanyolországba evez. Utazásuk alatt azonban nagy vihart kell kiállaniok, mely alatt Sajevedrát nem védi az isteni kegyelemben vetett bizalom s kétségbeesve a tengerbe veté magát. Guzmán megérkezett Spanyolországba s előbb I5arcinónában, majd Szalamankában telepedett le. Lop. tt vagyonával urat játszván, egyszersmind ügyes alkalmazkodó levén, csakhamar általános figyelemben része-ult. Különösen a leányos családok tüntették ki figyelm kkel igen gyakran, melynek következménye az lőn, hogy egy gazdag kereskedő leányával, a rendkívül szép Grat/iával csakhamar egybekelt. E viszony keletkezése s házassagga fokozoclasa a következő tanulságokat szolgáltatja. Kimutatja először azt, hogy a szülők gyakran igen könyelmuek leány gyermekük férjhez adasaban. A külső fény, mey többnyire csak olyan máz, mint a falon a festék, elfeledteti velők amaz igazságot, hogy »ha leányod férjhez akarod, adni. add a szomszédod fiának, vagyis oly embernek, a leit ismersz. Másodszor azon gyarló fogásokkal ismertet meg, lyekkel egyes családok, mint úgynevezett halóval, 46 me