Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-06-01 / 22. szám

631 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 632 írjatok hiterősitő, erkölcsnemesitő, nem prédikációkat, hanem énekeket; a hol szüret nem szokott lenni, oda ne olyan éneket írjatok mint oda kell, hol valóban szűrnek a Noe plántájáról. Én csak rámutatni óhajtottam eme hiányokra. Ha valaki nem adna igazat, megkísérteném magamat bővebben kimagyarázni. A költészet oly isteni adomány, mely keveseknek adatott, sokan irnak prózában könyveket, de versben két sort se képesek ; mert a fűzfa poetálás, főleg az egyházi élet terén, nem vehető figyelembe s különösen áldástalan, sérti, pirítja az egyháziasságot, a vallást. A jelzett irányú munkások, ha tudnak ugy munkálkodni : higyjétek meg kedvesebb, áldásosabb és dicsőségesebb lesz, mint az, hogy mostanában a más időszakban és más népek valláserkölcsi szükségeit tekintő költők énekeit nyirbáljátok, idomitgatjátok, minek következtében a régen ildomost s jelenben is nem ízléstelent: ma legtöbbször elidomtalanitván, hálátlanságot gyakoroltok a multak iránt és adtok meg akartok adni kezünkbe és a magatokéba is oly énekeskönyvet, melynek tartalma vajmi ritkán illik a mi magyar szánkba s sokszor kell belőle ugy énekelnünk, mintha a régi izraeliták volnánk, tehát: a leggyakrabban jelölünk éneket és énekelünk, mert istenitiszteletünk kívánalmából énekelnünk is kell. A ki hiszi, hogy a magyar földön is vannak hivatott szent költők és vallja, hogy az isteni ihletés áldásában ma is részesülnek egyes kiváló férfiak, kik egyházi költőileg szép dallam szerint is kitudják fejezni a maguk és mások valláserkölcsi érzelmeit: az a röviden emiitettem hiányok betöltése érdekéből velem együtt kiáltsa a magyaroknak : Segítsetek magatokon ! s Isten is megsegít benneteket. Még egy jutott ide illőleg eszembe. Szabad legyen elmondanom, vagy leirnom 1 En ugy tudom, hogy egyháztörténet iróink a harangöntészet történeteivel nem igen foglalkoztak és nem igen foglalkoznak. A tekintetben nem gyűjtöttek s nem gyűjtenek adatokat. Sok mindent felölelnek, de a harangokat, talán hogy mázsások? nem ölelgetik. A jó s szép pennáju Warga Lajos tudományos egyháztörténetében is csak annyit látok, hogy a 7-ik században szólaltak meg harangjaink. E hiány s mulasztás szerintem nagy baj, s ugy vélem, hogy tanszéki egyháztörténelmi iróink elítélendők, a miért egy harangoztatni köteles prot. pap az ő e nembeli közönyösségük miatt, rendelkezése alatt nem álló forrásból kénytelen valamit a harangok történetéről tanulni. Vagy talán az a tudomány felesleges ? Bátor vagyok e kérdésre határozott nemmel felelni, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy amely tárgynak a közönséges istenitisztelet nyilvánításában oly fontos és nélkülözhetetlen szerepe van, mint a harangnak : annak történetét keresztyéni kötelesség körülírni törekedni alfától ómegáig Ez az én egyéni véleményem. S kifejeztem azért, mert szeretném, ha történetíróink tanitnák az Isten dicsőségére öntött harangok történetét is ; ne lennének történetünkből ugy kizárva tornyaink harangjai, mint a vallásilag valóban érdektelen lóra-való csengetyü ! Uj harangunknak örvendező örömöm fénye mellett, a felmutatott hiányok sötétsége borongván : vajha gondolnának oszlattatására a hivatottak. A fény után ezért szólottam az ájnyékról. Munkálják hát mindnyájan az Ur dicsőségét anyagilag és szellemileg ugy, hogy az anyagit is a szellemi altal akarván mint egy szellemesiteni: menjen a dolog szellemileg is a közsziikség szerint. És Isten megsegít bennünket, hogy mi bennünk, mi általunk anyagi áldozatok és szellemi tevékenységek által dicsőíttessék az ő szentneve, Nagy Elek, ref. lelkész IRODALOM. Sárospatakon az irodalmi kör kiadásában megjelent : Természettan az elemi népiskolák számára. A rokon tantárgyakra tekintettel összeállította Zsindely István tanár. 132. lap, ára kötetlen 23 kr., kötve 30 kr. Miskolcon megjelentek Wolfgang Lajos zeneműveiből Cantate és Borsodi ibolya. Szerző tulajdona Miskolcon. Ára 1 frt. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Ó Felsége Karsay Sándor dunántuli ev. superintendenst kir. tanácsossá nevezte ki. — A majtisi ref. egyház május 25-én értesülésünk szerint Varga Lajost választotta lelkészévé, ki ez állását a mostani pünkösdi ünnepek alkalmával foglalja el. * Zwingli-ünnepélyek, A királyhágón tuli reform, egyházkerületben mindenfelé nagy ünnepélyeket rendeznek Zwingli születése évének 400 éves emlékére. A zilahi collégium május 18-án rendezett fényes ünnepélyt. A tágas templomnak minden zugát betöltötte a hivek diszes serege. Az invocatió után Szász Károlynak a 33-ik zsoltár dallamára irt s nyomtatásban szétosztott alkalmi hymnusát éneklé a közönség mély vallásos buzgósággal, melyet az énekvezér szép hangja és gyönyörű orgonajátéka még inkább fokozott. Ezután a kollégiumi énekkar szép éneke hangzott fel, mely után Mogyorósy István lelkész lépett a szószékre s mondott fenkolt hangulatu imát ; ezt az énekkar alkalmi hymnusa követte, azután pedig Somogyi Jenő tanár tartott nagy érdekkel és tanulsággal hallgatott alkalmi beszédet Máté X, 29 felett: »Ne féljetek azoktól, a kik testet ölik meg*. A kezdi reform, egyházmegye szintén május 18-án tartotta meg Alsó-Csernátonban a Zwingli ünnepélyt a tem plomot zsúfolásig megtöltött áhítatos közönség jelenlétében. Borbáth Pál dálnoki lelkész s egyházmegyei főjegyző mondott szivre és lélekre ható imát, utána az énekkar az „Erős vár nekünk az Isten* cimű éneket énekelte el, majd Szabó Géza felső csernátoni lelkész mondott az ünnepélyhez méltó alkalmi beszédet I. Ján. levele 5, 4 felett: „Valami Istentől született, meggyőzi a világot; és az a diadalom, mely meggyőzte a világot a mi hitünk.* Az ünnepélyt a dalkar hatással énekelt »Mi Atyánkja« zárta be. Ugyanakkor tartatott Nagy-Szebenben is a magyar dalkör közreműködésével. Az alkalmi beszédet Szilveszter Domokos vízaknai reform, lelkész tartotta. * A vasárnap megünneplését addig beszélik és sürgetik az egyházi és némely politikai lapok, hogy több helyütt már a sok beszédnek némi eredménye is mutatkozik. Igy közelebb a pápai kereskedők elhatározták, hogy a vasár- és ünnepnapok délutánjain munkaszünetet tartanak. Igaz, hogy ez még csak a pihenést eredményezi legalabb a délutáni részében az ünnepnapnak, nem pedig annak valódi megünneplését; de kezdetnek az is ér valamit. Jerikó falai sem dőltek le az első napi trombitahangra. Ugyancsak Pápán a postai igazgatóság elrendelte, hogy a postahivatal vasárnap délutánonkint — a 3—4 óra közötti időt kivéve — zárva legyen. * A görgői reform, egyház (Tornamegyében) a közelmúlt napokban ünnepelte újjászületésének 100-ik évét s ez alkalomra Lükö Béla, az egyháznak 20 éven át derék, munkás lelkésze megírta az egyház történetét s kiadta azt maga az ünneplő egyház egy 33 lapra terjedő füzetben. Görgőben már a felvidéki husziták voltak