Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-25 / 21. szám

663 666 melyet a lángoló túlbuzgóság és tántorithatlan hazaszeretet dicsfényével övezett Thurzó névnek — az akkori viszonyok közt — a közszellemre természetszerűen gyakorolnia kellett. Hogy mért hozom azt épen Thurzó Imre a nádor egyetlen fia nevével kapcsolatba, azt azok előtt, kik ezen lánglelkü, fiatalsága dacára Bethlen Gábor által oly annyira kitüntetett és nagyrabecsült, de fájdalom 1 ép a nikolsburgi béke tárgyában folytatott alkudozások alatt — melyekben ő mint Bethlen legmeghittebb megbízottja vett részt — élte virágában hirtelen halállal kimúlt ifjúnak emléke iránt történelmi érzéken alapuló kegyelettel viseltetnek — felesleges okadatolnom. — A fentebb emiitett minőségű hagyománynak emlékemben megmardt töredékeiből iparkodtam összeállitani az itt közölt nótát. Megjegyzem még, hogy melódiája hasonlít a Mayerbeer Ilugenottáinak indulójához. lfj. Jeszenszky Károly. KÖNYVISMERTETÉS. Népiskolai földrajz átdolg. Gérecz K. kiadta a sárospataki irod. kör a főiskola költségén. Ara kötve 30 kr., kötetlen 23. kr. Sárospatak 1882. E könyvecskét (illetve : világ- és földismeretet) már csaknem io éve, hogy használom az iskolában, használják tanítványaim, azonban nem a teljes könyvet, mert egy ily tömeg 6 osztálynak felel meg, nálunk pedig csak 4 van. Régibb neve e könyvnek világ- és földismeret volt, ma az, a mi fenntebb áll. A régi 14 kiadást ért meg, ez átdolgozott kiadás 14 levéllel bővebb, nem hátrányára a műnek; erről azonban elszállott a cimlap angyala, magával a könyv belsejével is egészen egyet fordult a világ. Mig a régi kiadásban az égtájak, hold, föld, csillagok kezdék a nyitányt, addig e mai újban a gyermek közvetlen környezetéből történik a kiindulás. Amaz kérdésekben, emez elbeszélés alakjában. Bizony egész tanrendszerünk a kísérletezések hosszú láncolata, kapkodás jellemzi tanügyünket mindenfelé. Gyorsan akarnók pótolni hátramaradottságunkat, de nehéz az időt várni, megpróbáljuk erőszakolni. Pedig nem mindenkor egyedül a tankönyvekben van a hiba, az eredménytelenség főoka, hanem egészen másban : a túlterheltetésben. Nagyon alaposan követeltetik a kor nevében a tanítás, épen ezért sokat be kell vonni a népisk. tanítás keretébe (kész embert akarnánk adni az életnek, ahelyett, hogy erőkifejtéssel küzdeni engednénk) ; igy aztán tanitnunk kell nagy tömeget; de hogy abból mennyi marad meg a növendékeknél (kiket kor, de nem érettség, kifejlettség jogosit valamely osztályba ma), a sok panasz a népiskolai tanítás ellen, mutatja. Eszembe jut egy tanárom (most is él) mondása : ő nem sokat, de keveset s jól akar tanítani! Bizony azért a tömeget ő is csak elvégezte, mert ki volt szabva rája! Nagy baj az a Vorschrift 1 Ezen átdolgozott kiadásban az első szóban el van mondva, hogy a világ- és földismeretből alakíttatott át, melyet az érdemekben megőszült Soltész Ferenc tanár irt, az ujabb módszerhez most átalakíttatott, mely módszer kétségtelenül jobb, (de bizony teljesen ki nem javíttatott, a mint alább előtűnik), most már sokkal teljesebbé tétetett. , A megyék nagyrészben meghagyattak a szöveget illetőleg, noha elrendezésük más. De lett volna mit változtatni, én ugy vélem a prózán ugy, mint a verseken. Az előszó után van az i-ső rész. Ennek alfejezetei I. Család, helység vagy községről. 2. Lakhely, szülőföld. 3. Az égtájak rajzzal stb. ír. A megye fogalma, a szolgabírói járás. Ez hibás kezdetű : Minden község lakosságát a helybeli elöljárók igazgatják helyett jobb : minden község ügyeit a helybeli elöljárók igazgatják. A magyar királyság részletes leírása. (Csak a kifogásolt megyét említem fel mindenütt.) I. Tiszáninneni kerület. Jásznagykunszolnokmegye. E megye leírásából elmaradhat a két első sor, nincs arra szüksége a gyermeknek, hogy micsoda részekből alakíttatott. Legjobb lett volna azon kezdeni, hogy milyen a megye földe. A ki az alakulást akarja tudni, nézze meg a megyék kikerekitéséről hozott törv. cikkelyeit. Már Hevesmegye helyesebb kezdetű. Az ily kifejezések azonban »(Szolnokról) kereskedése, melyet hatalmasan előmozdít a tiszai gőzhajózás és a vasút, igen élénk®, megváltoztatandók, nehezek is a gyermeknek; pedig más megyéknél is van ilyen mondat. Vájjon nem jobban hangzik igy : kereskedése igen élénk, melyet hatalmasan előmozdít a tiszai gőzhajózás és a vasút. Gömör és Kishont egyesült megyék helyett jobb egyesült megye. Verse igen kár, hogy változás alá nem került. Borsodból megy Gömör Kishont vármegyére. Hátha nem Borsodból indulunk bele? Szepesmegye leírása hosszas. Abaujtornamegye is az. Mikor nyomatott a Vizsolyi biblia, kiteendő lett volna, (lásd Balogh Ferenc Magy, prot. egyh. tört részletei. Debrecen 1872. 178 lap.) Telkibánya felől ugy értesültem, hogy itt nincsen pqrcellángyár. Általában minden megye leírásánál én ily rendben járnék el. Hol fekszik? Milyen a földe? Meliyek folyóig Termékei ? Városai ? Ez a gyermekekre nagy könnyebbség lenne. ms) BmxgGrlasiav £ fostad sé Szabad legyen itt megemlítenem, hogy mennyire tulloyalisak vagyunk mi. A saját püspökeinkről sehol sem emlékezünk e könyvben, lakhely őket nem jeleljüjje

bezzeg meg a római kathoükusokét és .görög püspökét; akaratlanul nem a szellemet, de az anyagot magasztaljuk. Igaz, hogy állandó püspöki városaink nincsenek s azokban bőséges termű residencia, de hát fiat justitia, aut pereat mundus ! Vagy mindkét részre legyünk igazságosak, vagy hagyjuk el a más felekezetüekét is, főleg a mi tankönyveinkben, nem fogják azok azért a mi könyvünket használni, de soha! Zemplénmegye, hosszas. Csekély véleményem szerint ennek kellett volna megnyitni a megyék sorát, Sárospatakról indulni ki, miután minden megye iskolájában a saját megye vétetik első izben tanítás alá. Itt mellékesen megjegyzem : helyes dolog, hogy a megye főhelye nagyobb betűvel van nyomva, csakhogy a nagy betű még nem teszi a megye székhelyét, ha oda nincs irva, hogy itt van a megyeház, (Lásd Csongrádmegyét, nincs benne sehol megyeház. Régen Szegváron volt, de most (hálából) íe! sincs említve.) Hát vájjon nem lett volna az is helyesebb, ha a szövegben is, minthogy minden megyében okvetlen kell lenni egy főhelynek, épen ez írattatnék elől. Akkor ez mondatnék: a megye főhelye S.-A.-Ujhely, ettől délre keletre, nyugatra, délnyugotra stb. ez és ez van ? Patakról az van mondva, van egy uj gőzmahna, azjy szó fe-