Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-01-13 / 2. szám

56 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1 r, Az országos ev. ref. egyházi közalap a gagy­bátori egyházban. Az egyházi közalap ügye — ugy hiszem — még mindég csak születése perceit éli az egyes egyházak nagy többségében. Kevés helyütt vált eddigelé az ige testté s ott is mindenütt, kisebb nagyobb vajúdás előzte meg, anyagi szegénységünk ezen reménybeli megváltóját. Szorongó figyelemmel olvassuk a nyilvánosságra jutott hireket. Szivünk örömmel dobog fel olykor, látva az egyes, többnyire szegényebb s kevésbé népes gyü­lekezeteink e célra hozott áldozatának nagyságát, de aztán a csalódás és aggodalom érzete fog el bennünket, a gazdagabb vidéken fekvő, népesebb egyházak igazán minimalis adakozásán. De nem célom az óhajtott s talán remélt, általá­nos eredmény megnem valósulásán érzelegni ; csupán azért akarom igénybe venni e becses lapokban részemre juttatott helyet, hogy köztudomásra hozzam én is, minő áldozatkészséget tanúsítottak hallgatóim a közalap iránt, s mily uton jött létre ez az áldozat. Eljárásomnál nem használtam valami nagy finan­ciális munkálatot, nem kerestem semmi más fizetési ala­pot azon egyen kivül, mely legbiztosabb s legszebb alapja lehet minden egyházi célra történő adakozásnak s mely nem egyéb mint a protestáns áldozatkész buz­góság. Csekély számú híveimnek nagy részével könnyű volt személyes érintkezésbe tennem magamat s jó ko­rán megismertettem velők a felállíttatni szándékolt áldá­sos intézmény célját, rendeltetését s az arra szükségelt adakozás módozatát. Ezt a szót : adó, sohasem ejtettem ki s híveimtől sem hallottam soha. Az önkéntes ajánla­tot emlegettem mindég, mellesleg jegyezve meg csak, hogy a ki önként nem ajánl, arra a többség adományához s az illető vagyoni állapotjához mérten ki fog vettetni az évi dij. Mihelyt megjött a felhívó szózat és utasítás kísére­tében az aláírási iv, azonnal összehívtam a presbyteriu mot s előterjesztve a fontos és felelősséggel járó köte­lességet, mely ezen munkálat minél sikeresebb keresztül­viteléből reánk háramlik, elhatároztuk, hogy jövő vasár­nap, istenitisztelet végeztével a híveket benn marasztva a templomban, ott fogjuk eszközölni az aláírást. Azon­ban már ezen presbyteri gyűlésben el lett döntve egyhá­zamban a közalap sorsa. Hatalmas segítségem akadt. A beszéd hatása a példa által nyert ellenállhatlan erőt. A páratlan egyházias buzgóságu Vendégi Gábor ur kije­lentve, hogy a jó példa kedvéért a presbyterek már most tegyék meg ajánlataikat, a maga részéről azonnal aláirt évenkénti 40 frtot, Fáy István ur 10 frtot, én 2, más két presbyter 4—4, kettő 2—2, három 1 — 1 frtot. Es igy maga a presbyterium 67 frtot irt alá. Elérkezvén a kitűzött vac árnap, alkalmi egyházi beszédem után meg­kezdtük az egyháztagokkal az aláírást. Legelsőnek mind­járt Jakabfalvy Kálmán földbirtokos egyháztag a 8 frtos osztályba jegyezte be magát s igy tovább a többiek is várakozáson felüli összegeket ajánlottak, csak néhányan maradtak olyanok, kiket a presbyteriumnak kellett osz­tályba soroznia. Aláíratott a 400 lélekből álló egyházban összesen 116 oszt. ért. frt. (Esik minden lélekre 29 kr.) A vagyoni allapot kitüntetésére megjegyzem, hogy a ref. egyház­tagok földadója 836 forint. Ezen aránylag nagyszerű eredmény késztetett arra, hogy azt másoknak is tudtul adjam, nem dicsekedéské­pen, de mintegy hálául híveim iránt, kik többet tettek, mint a mivel tartoztak s tették önként, kényszerítés nélkül. A befizetésről csak annyit, hogy a mult év végére befizettetett 110 frt, kint van még 6 frt. Az Isten jutalmazza meg az én szeretett hallgatóim áldozatkész buzgóságát. Bodon Barna, ev. ref. lelke'sz. IRODALOM. Aigner Lajosnál Hazánk cím alatt rendkívül becses hézagpótló, történelmi havi közlöny indult meg. Szer­kesztői Abafi Lajos és Szokolyi Viktor. Tudvalevő, hogy a magyar történelem 1711 -el úgy szólván bevégződik; történelmi folyóirataink nem fordítnak gondot a szat­mári béke óta lefolyt eseményekre, az írók is általában szerfölött lanyhák ezen legújabb történelmünk feldolgo­zásában. Ezen állapotokon akar segíteni jelen vállalat, mely történelmünknek úgyszólván legérdekesebb, s mind amellett leginkább elhanyagolt utolsó másíélszázadját igyekszik feldolgozott cikkekkel és okmányközlésekkel felderíteni. Újévi első füzete minden várakozáson felül sikerült. Pulszky Ferenc a forradalomról közöl egy váz­latot, Szilágyi az erdélyi ifjak iskoláztatásáról közöl ada­tokat Szilágyi Ferenc hátrahagyott irataiból, Márki a Hóra-lázadás történetéhez ád adatokat, Jakab Elek gr. O'Donel Károly, Erdély katonai kormányelnökéről közöl érdekes cikket, Gelich Rikhárd az 1849-iki szolnoki üt­közetet irja le, s szépen sikerült képpel illustrálja elő­adását, Rényi Rezső a dicsőséges .64 ik honvéd-zászló­aljról ír, s végül a tárcában érdekes apró adatok közöl­tetnek. A Hazánk havonkint egyszer jelenik meg, jul. és aug. kivételével. Előfizetési ára 6 frt, félévre 3 frt. Kiadóhivatal IV. Váci-utca 1. sz. Melegen ajánljuk olva­sóink figyelmébe e gazdag tartalmú, s bizonyára szép jövőjű vállalatot! Mai számunkhoz mellékelve veszik t. olvasóink az Oktató Háziorvos című, dr. Bruck Lipót szakértő szer­kesztésében megjelenő gyógytudományi és egészségügyi hetilap i-ső számát. Szakközlönyök annyi dicsérettel hal­mozták el e lapot, hogy azok alapján mi is jó lelkiis­merettel ajánlhatjuk olvasó-közönségünk, különösen falusi lelkészeink és tanítóink figyelmébe. A „Szemle" cim alatt gr. Zichy Imre, Balázs Sán­dor és gr. Kreith Béla szerkesztésében megjelenő vegyes tartalmú hetilap 3. száma is igen változatos tartalommal jelent meg. Társadalmi, szépirodalmi, közgazdasági és sport-rovata terjedelmes és élénk. Kiállítása rendkívül ízléses. Előfizetési ára félévre 5, negyedévre 2 frt. 50 kr. Kiadó-hivatal: Váci-körűt 17. sz. A magyar ifjúság számára újévkor két uj lap indult meg. Áz egyik az ifjaknak, a másik a leányoknak van szánva. Az elsőnek vezetésére dr. Toldy László ta­nár, a másikéra pedig Kalocsa Róza úrhölgy kéretett fel. E két név a nagy közönséget megnyugtathatja arra nézve, hogy a két uj lap: magyar ifjúság lapja4 és a t Leányvilág'L oly jelesen fog szerkesztetni, hogy min­den jogos igény kielégíttetést találand. Mind a két lap kéthetenként jelenik meg. Egy-egy lapnak előfizetési ára egész évre 3 frt, féléévre 1 frt 50 kr., negyedévre 75 kr, mely összeg postautalványnyal a kiadóhivatalba küldendő ily cim alatt: Dobozi István lapkiadó urnák Budapest IV. koronaherceg-utca 3. Egész évre előfizetőknek, az előfizetési összeg beküldése után jutalomkép gyanánt azonnal megküldetik Munkácsy Mihály világhírű festőnk­nek »Krisztus Pilátus előtt* cimü remek műve pompás

Next

/
Oldalképek
Tartalom