Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-01-13 / 2. szám

45 PROTESTÁNS egész templom zsúfolásig megtelt. Az ág. h. ev. egyház dr. Meskó Pal felügyelő és Jungmann Géza segédlelkész vezetése alatt, küldöttséggel képviseltette magát; Nagy Lajos országos hirü ev. orgonista pedig kitűnő dalárdájával közreműködve, emelte az ünnepély fényét. Lukács Ödön ref. lelkész és esperes Ézsaiás XXVI. r. 19. verse alapján tartotta a valóban szép, megkapó képekben gazdag és tartalmas beszédet. Istenitisztelet után Szikszay Pal az egyház főgondnoka vezetése alatt küldöttség ment Lukács Ödön úrhoz, s annak, az uj templom épitése körül kifejtett nagy buzgalmának némi méltánylásául két ezüst gyergyatartót nyújtott át. * Szalmaron a Zwingli-ünnep uj év napján, a reggeli istenitisztelet után a ref. gymnázium nagy tanácstermében tartatott meg, me'y alkalommal Berky István lelkipásztor olvasta fel cicomázatlan egyszerűségében is megható emlékbeszédét. E beszéd egész terjedelmében örök emlékül be fog vezettetni az egyház jegyzőkönyvébe. * Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgató tanácsa köriratilag felhivta a főtanodákat és az egyházme gyéket, hogy a nagy reformátor születésnapjának 400-ik évfordulóját lehető fényesen egyen-egyen üljék meg. A székelyföldi ref. egyházakban már megindult e tekintetben a mozgalom, s igy Sepsi-Szentgyörgyön a tanoda s az egyházközség együttesen fogják az ünnepélyt megtartani. Kolozsvártt a tanoda és az egyházközség szintén fényes ünnepélyt szándékoznak rendezni, a pünkösdi ünnepek táján, Slavon missioi mozzanatok. Daruvár, Brehinszlca, Piszam'ca. Alig van év a slavon missió életében, mely események és mozzanatokban oly gazdag volna mint az 1883-ik esztendő. Sok bánatot eloszlatott, sok kételyt elűzött, sok kedves álmot megvalósított, de mindenek felett sok könyet letörölt, sok ajakra hozta ez év eme hitteljes éneket : Az övéinek az Űr megtartója, Orző pásztora, hiv oltalmazója ! Illő jóvoltát rejteni szivünkben, Szent nevét áldnunk egész életünkben ; Mert kegyelemből érdemeink felett, Sok lelki jókkal bennünket körülvett. Ha elgondoljuk azt, hogy 15 éves reményeink, melyek bennünket mar megcsalni látszottak, ezen esztendőben valósultak meg; ha elgondoljuk, hogy Daruvár 15 évi kinos küzdelem után egy szép magyar ref. templomot és paplakot, Brekinszka ugyanannyi várakozás után felekezeti iskola-nyithatási engedélyt, s ennek következtében ref. iskolát és tanitólakot kapott; ha elgondoljuk azt, hogy Slavonia 50 községe s Horvátország 10 községe ez idén foglak kezet az egyesülésre, s Daruvár 46 községgel, IOOO lélekkel, Brekinszka 14 községgel 800 lélekkel a zsinati törv. értelmében szervezkedtek, elöljáróikat (12 —12) egyes vidékeken megválasztották ugy, hogy nincs 2—3 falu a nélkül, hogy benne egy előljáró ne volna; ha elgondoljuk azt, hogy az alig másféléves piszanicaiak már — Slavoniában páratlan — temetőt szereztek, az urasztali készleteket ajándék utján birják s most harang szerzésén fáradoznak; ha elgondoljuk azt, hogy a missió mezeje szélesbedett, a hivők nyaja :i ÉS ISKOLAI LAP. 4C> szaporodott, lélekben és kegyelemben nevekedett; ha elgondo'juk azt, hogy a kis brekinszkai mustármag ma, 15 év után olyan élőfa, melynek ágai Verőce, Pozsega és Bellovár vármegyékig kinyúlnak, s lombjai alatt ma már nem 270, de 1800 lélek pihen s ta'ál oltalmat és menedéket ; ha elgondoljuk végül, hogy Pakrác derék püspöke Gruié Nikanor s általa a görög keleti papság egyházainknak és híveinknek jóakarója, gyámolitója lett: ha, mondom, ezeket elgondoljuk . . . , fájjanak bár és vérezzenek a r. kath. papság eljárása következtében képződött sebek, — de mégis be kell ismernünk azt, hogy a jelen év, koronája a 15 éves missiónak. Lássuk hát a nevezetesebb mozzanatokat : Daruvár. A daruvári magyar ref. templom alapköve — 15 évi kinos küzdelem után — 1883 september 9-én tétetett le nagy üntiepélylyel. Ez olyan mozzanat, melynek áldásos következményei kiszámíthatatlanok-. Terv volt e templom és paplak 15 hosszú éven át, s megvalósulását 1868 óta epedve várta Pozsega, Verőce és Bellovár vármegyék ide sarkaló vidékein élő minden magyar. Minden magyar igen, nem csak a református, hanem a r. kath. is, ki noha más egyház tagja, azt az egyet nem tagadhatja, — mint látszik — nem is akarja tagadni, hogy ereiben az a vér kering, mely a miéinkben, s hogy ő is mint mi... magyarul akarja imádni és tisztelni istenét. Hogy e szent és magasztos eszmének él itt a magyar, semmi sem tanúskodik a mellett kézzelfoghatóbban, mint ama körülmény, hogy e drága magyar nép, mind megannyi szent csont, imádkozás vagya kielégítése végett egy közös helyre kívánkozott. A még Magyarhonból hozott vallásos buzgóság, keresztyéni szeretet, és az édes vágy minden után ami magyar, néha, noha összehozta őket, összehozott egyszer kevesebb, másszor több magyart, úgyannyira, hogy 1870—71-ben már égető szükségét látták Daruváron egy magyar ref. templom építésének; mely városba mint központba minden évben 6-szor, ma is jó lélekkel zarándokol még messze tájról is a magyar. Pozsegától Sziszekig, Pakrác, Lipik és Gradiskától Piszanica és Verőcéig, (mely vidéket már többször beutaztam) egy közös főgyülhelyért, egy isten imádására és tiszteletére emelendő templomért imádkozott minden magyar ugy sajat viskójában, mint Daruvárott ama szerény kis házban, melynek falai között évenként hatszor hangzik fel a bűnbánatteljes kebelnek és szívnek emez éneke: »Uram, a töredelmes szivet te szereted, soha az engedelmes lelket meg nem veted. Ezzel a reménységgel Te hozzád óhajtunk ; kérünk, légy segítséggel, könyörülvén rajtunk4

! Az Ur meghallgatta e szívből fakadó fohászt, s gr. Jankovich Gyula volt daruvári uraság tisztes személyében adott egy olyan patronust, minőt a szétszórva élő magyar reformátusság keresve sem talált volna. Ő r. kath. főúr létére saját helyiségében adott alkalmas imaházat, hogy ott végezzék a magyarok ájtatosságukat. Még ezzel sem érte be a nemes gróf; látta, ő maga belátta azt, hogy annyi magyar, mennyi Daruváron öszszegyülekezni szokott, már egy templomot érdemel. Nem soká habozott; Daruvár egyik legszebb helyén, ref. magyar templom és paplak felállitásara egy y2

holdnyi, ma már 1500—2000 frtot érő telket, néhány ezer téglát, épületfát stb. ajándékozott. E telken épült fel annyira-mennyire a nemes gióf,