Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-04-06 / 14. szám

391 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. _ 392 439 —» • Miután e jámbor atyafiak érveim ellen semmi ellen­érvet nem hoznak fel, hanem csak szavakon, általam viselt polémiákon, rég elfeledett és túlhaladott dolgokon rágódnak — gyermekesen ; miután továbbá nevem leí­rásából valóságos tanulmányt csináltak s egy-két hasábon 42-szet, betűvel negyvenkétszer emiitik e szerintök isme­retlen nevet (meglehet azon reményben, hogy — nem tud­ván más uton módon a hirnév ugorkafájára felkapaszkodni — velők én is majd hosszadalmasan foglalkozandom s őket legalább is 84-szer megnevezem és igy egymást egyszerre hírneves emberekké teendjük), tehát miután személyeskednek ; és mivel nevemet kiabálják, de arról a mi fő dolog egy szót sem szólnak; t. i. miuton-mó­don gondolják a káplánok helyzetének javítását, holott a rendes lelkész is Ínségről panaszkodik; s miből adassék hát az a nagy kápláni fizetés — mi Szalai és Dunyi urnák egy kissé nehéz törésű dió volna; — mivel to­vábbá e gáncsoskodó uraknak se küzdelem nem kell, még ha egy Madách irja is ezt elejök ; sőt nem kell hit, reménység, szeretet, Istenben és jövőben való bizalom sem ; hanem kellene csak — valami vastag étel, kenyér és kész húsosfazék (szinte kedvem volna mondani ne­kiek az idvezitővel: . . . »e nemzetség csak ajkaival kö­zelit felém, szive pedig távol vagyon tőlem«); miután még lelkészi működésemet is kérdésessé teszik (mihez szólani csak esperesemnek van joga) s papi karakterem­től és kathedrámtól, lelkészi állásomtól is meg akarná­nak fosztani (persze, hogy ők ülhessenek bele), a mi fájdalom némely káplánnak, azok közt ugy látszik Dunyi S. urnák is „jeles4 (?) tulajdonai közt első helyen ragyog; s végül miután cikkeik azon gyógyíthatatlan szárazbe­tegségben sinlenek, a melynek az irodalmi neve esz­mékben való szűkölködés ; mindezen okoknál fogva én ez atyafiakkal komolyan szóba nem állhatok ; mert én a magamét elmondtam, nekiek pedig nincs semmi mondani­valójuk. Ha az atyafiak más hangon és más modorban szóltak volna, meglehet, hogy én is rászánom ma­gamat és feltártam volna tárgyilagosan; minő vexá­kat, szekatúrákat, mennyi bosszantást, rosszakaratot, alat­tomos áskálódást (supplántálás), szántszándékkal okozott keserűséget kell némely káplántartó papnak, és papi csa­ládnak némely (Szalai K. és Dunyi S. ur kedvéért meg­jegyzem és hangsúlyozom, hogy nem minden, hanem csak némely) káplántól eltűrni, elnyelni, elszenvedni, oly neveletlenség, rosszindulatból és maliciaból származott ke­serűségeket, melyek orvosolhatatlanok; de miután az ifjú óriások »mint egy latorra ugy jöttek reám fegyve­rekkel s fustélyokkal/ Máté XXVI: 55. s oly szenve­délylyel és kihivólag, hogy csak a tőr s gyilok, a puska és az ágyú a hijja : ennélfogva e szándékról ez alkalom­mal leteszek azon nyilatkozattal, hogy : tárgyilagosan a miket mondottam »kinek nem subája, ne vegye magára.« Mint Dunyi S. ur reám vonatkozva beszédét ég­felé fordított ábrázattal jó nagyot sóhajtott, én is egy fohásszal rekesztem ez ügyban ez utolsó nyilatkozatomat, melyet sok lelkész ajkáról hallottam egyszer-máskor, a kik igy szólottak : „Édes jótevő Istenem 1 ments meg, a káplántaitástól" 1 ... A Szalai és Dunyi urak fustélyos gorombaságaiia magam sem tudnék mást mondani. N.-Kállón, 1884. márciusban. Görömbei Péter, n.-kállói ref. léikész. Vasárnap-szentelési imahét. A vasárnapi egyletek nagy sorozatában páratlanul áll t A vasárnap-szentelési imatársaság*, melynek Skóciá­ban, Edinburgban van székhelye. Igazgató bizottsága a skót fővárosban működik, ellenben egyetemes bizottsága nemzetközi. Ez utóbbiba felvétetett Czelder Márton ev. ref. lelkész és Láng Adolf tápió-sz.-mártoni ev. lelkész és esperes, hogy az alább következő, a vasárnap meg­szentelése érdekében kibocsátott felhívást Magyarorszá­gon terjesztessék. Az alábbi felhívást Győry Vilmos volt szives angolból magyar nyelvre fordítani. Páratlan a fentcimzett egylet azért, mert munkájá­nak főeszköze az ima, a mennyiben évenként húsvét vasárnapjától (az első vasárnap emlékére) kezdve a rákö­vetkező szombatig imahetet ünnepel, melynek mindenik napján imában kéri az Istent, hogy mozdítsa elő a va­sárnap megszentelését a keresztyén népek közt. Ezen imahét gyakorlására ez idén már hatod ízben szólítja fel az egylet, külön felhívások utján, a különböző keresztyén nemzeteket és bizottsági tagjai által lapok utján is terjeszti azokat. 1879-ben 13,000 példányban ter­jesztetett el különböző nyelveken az első felhívás, a multévi már 80,000 pl. terjedt el, nem számítva, hogy lapok utján még ennél is nagyobb mérvben lettek a fel­hívások közzétéve. Magyarnyelven az idei az első felhí­vás, melyet melegen ajánlunk e lapok t. olvasói pár­tolásába. Lélekemelő azon tudat, hogy a vasárnap megszen­telése érdekében tett ima, egy időben Isten elé terjesz­tett nemzetközi imája milliónyi kegyes lelkeknek és erő­sítő e részben az Idvezitő amaz Ígérete: ,Ha kettő közületek egy akaraton lészen e földön, minden valamit kérnek, megadatik nekik az én mennyei Atyámtól*. (Máté 18, 19). A lelkésztársakat felkérjük, hogy ezen imahetet a szentügy érdekében következő módon szíveskedjenek gyakorolni: 1. Nagypénteken előre hirdettessék ki az imahét. 2. Húsvét első és másod napján a prédikáció utáni imába lenne beszövendő: Kérjük a Mindenhatót, áldja meg a mai nappal kezdődő imahetet s mozdítsa elő a vasárnap megszentelését a keresztyén népek közt 1 3. Keddtől szombatig, reggeli könyörgés alkalmá­val, sorban olvastassanak az előirt alapigék és a programm pontjainak rövid magyarázata után, mondassék el a va­sárnapügyi ima. Áldjon meg Isten minket az imádásnak lelkével 1 Czelder Márton, Láng Adolf, felsőbányai ev. ref. lelkész. tápió-sz.-mártoni ev. lelkész és főesperes. A felhívás imitt következik: Hatodik általános egyesülés az imádkozásra, a va­sam ap teljes megszentelése érdekében. (Az 1884. April 13-iká­tól ápril 20-dikáig.) 2.Móz. 20, 8. »Megemlékezzél a Szom­batnapról, hogy azt megszenteljed4 . János Jelen. 1, 10. »Lélekben elragadtattam vala az Urnák napján4 . Máté 8, 19. „Ismét mondom néktek: Ha kettő ti közületek egy akaratom lészen e földön, minden, valamit kérnek megadatik nékik az éri mennyei Atyámtól4 . Tavalyi felhívásunk, mely a fönnebb említett szent ügy érdekében tartandó közös imádkozásra szólított fel, angol, német, francia, spanyol, olasz, holland, magyar, norvég, görög, görög török, örmény-török, arab és malai nyelven tétetett közzé. Külön alakban mintegy 80,000 példányban forgott köz-kézen, mig azon lapok utján,

Next

/
Oldalképek
Tartalom