Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-03-23 / 12. szám
362 bizottságunk figyelmét mindezekre felhívni talán ma sem időelőtti már. Felemlitendőnek tartom még a következőket: először is azt, hogy a vallás- és közoktatási miniszter ur mult évi dec. 22-én 40.7000 sz. a. egy megkeresést intézett conventünkhöz, melyben e'őadja, hogy az érettségi vizsgálatra vonatkozandó munkálatunkat óhajtaná január végéig kezéhez venni, mert csak ugy válhatnék lehetővé, hogy a középiskolai törvény 22. §-ának megfelelőleg az egyetemeket és műegyetemet is majd meghallgatván, mindezek alapján kellő időben állapithassa meg véglegesen az érettségi vizsgák szabályozását. Ezen átiratra elnökileg azt válaszoltuk, hogy a convent ideje tavaszra tűzetvén ki, e felhívásnak majd az teend eleget, de e mellett célszerűnek tartottuk még is a tanügyi bizottság által e tárgyban már akkor elkészített javaslatot csak is oly célból terjeszteni fel a miniszternek, hogy láthassa abból minő felfogása van az érettségi vizsgát illetőleg egyházunk tanügyi terén legfőbb javasló testületének: ezen átiratra most már a convent van hivatva véglegesen megadni a választ. Végül még egy tárgyat kívánok addig is altaljában megérinteni, mig az iránt méltóságos Beöthy Zsigmond úr, ki ez ügyre nézve tett fáradozásává! kiváló hálára kötelez egyházunkat, be fogja adni jelentését, •— és ez a maga helyén tüzetesen tárgyalandó országos közalap kezelése, melyre máig alapítványi kamatok és járulékok fejében szeptember havától kezdve mintegy 50,000 frt folyt be. Ezek azok, melyeket előleges tájékozás védett felemliteni szükségesnek tartottam ; későbben O ö elő fogjuk adni a többi tanácskozási szőnyegre tartozó tárgyakat is, és a convent bölcsesége fogja elhatározni, mely sorban kívánja azokat felvétetni. Ezek után ismételve kérvén ki az elnökség részéről a m. és főt. convent kegyességét, tanácskozásainkat megnyitottnak nyilvánítom. Nem személy, hanem elv. Nem hiába, hogy a politika és a politikával való foglalkozás uralkodik az emberek gondolkozása felett, az adja napjainkban tetteikhez a rugókat ; de a manapság a politikai kérdések megítélése körül tapasztalható elvnélküliség és lágymelegség, az elvek összetévesztése s cserebérélése átjött egyháztársadalmi életünk terére is. Az a bágyadtság, az a szintelenség, sőt az az amabilis confusió, melyet legközelebb a dunamelléki püspökjelöltekkel szemben a pro et contra felszólalók részéről tapasztalnunk kell, valóban méltán döbbente meg az igazi protestáns érzelmű és gondolkozású embereket, a haladás barátait s át kell adnunk magunkat azon eszmének, hogy egyháztársadalmi s vallási téren is, mint az állami életben a reaktió szelleme jutand, ha még nem jutott túlsúlyra, uralomra... Ez pedig azt jelenti, hogy az emberiség, mely előbb oly rohamléptekkel törtetett a tökéletesedés, fejlődés útján előre, zátonyra ért, stagnálni fog, a reaktió keze ügyében s szolgálatában álló eszközök nyomása alatt, Isten a megmondhatója meddig. .. Ezt valódi protestáns ember szó nélkül nem hagyhatja az egyetemes prot. egyház érdekében; mert hisz a protestantizmus célja a vég nélkül való fejlődés, előhaladás munkálása; e nélkül létezésének alapja nincs... Ezek miatt hatott reánk leverőleg mindjárt Török Pál halála után, a dunamelléki ref. e. kerület első püspökjelölő gyűlésének tudósításából azon hir, melyszerint a Filó és Baksay pártiak, az első sikertelen szavazás esetére, fusióra szövetkeztek. — Filó, a különben minden tiszteletre érdemes, de orthodox tudós, Baksayval, a klassikus műveltségű, de minden izében modern irá-O ' nyú egyházi atyával szándékoltatik együvé hozatni! Miért? Csak azért, hogy egy harmadik, egy európai hirű és műveltségű férfiú ne ülhessen a dunamelléki egyházkerület püspöki székébe. Tehát személyes érdekek!... Tehát ott, a dunamelléki e. kerület vezérférfiui előtt már mindegy akárki, akármilyen elvek képviselője ül az egyházkerület kormányán ?... íme alig hunyta le szemét a haladás, az előtörekvés, az igazi szabadelvüség nagy harcosa amaz e. kerület élén, ki elveihez oly annyira törhetlen hűséggel ragaszkodott minden téren, minden tekintetben, hogy midőn közelebb zsinatellenes nézeteivel, az intézők között, egyedül maradt, akkor is megállott rendületlenül és ime csak néhány hét múlva, minő szédelgés, tétovázás, elvnélküli eljárás és kombinatió üti fel fejét!... Az ő idejében, az ő radikalis, előhaladni vágyó nagy szellemének irányadása mellett tudom Istenem, hogy ilyes dolgok meg nem történhettek volna!... Mondják aztán, hogy megvannak a törvények; azok mellett mindegy akárki ül a kormányon; akárki hajtja vagy hajtatja azokat végre!... Ah! dehogy, dehogy!.'.. A végrehajtó, a kormányzó, az irányadó lelkülete és szellemétől függ minden, j, Lélek az, a mi elevenit<< : ... Ezeket igy tudják ott is az intézők. Tudja Baksay is. Es én csak azon bámulok, hogy Baksay ez elvtelen kombinatiók ellen fel nem szólalt és nem nyilatkozott legalább az első szavazás után; mert előbb alig lehetett. 23*
