Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-24 / 8. szám

255 végett az alapszabályokba az özvegyi 50 frt segélypénzt 1 meghatározó pont után még e módositványt elfogadtatni javasoltam : »A mennyiben azonban előre nem látható körülmények folytán, a segélyezendő özvegyek s árvák száma oly magasra emelkednék, hogy azoknak a meg­állapított öszveggel való segélyezése magát az alap­tőkét támadná meg : ez esetben mind addig, mig az emiitett viszonyok fennállanak, jogában áll az e. megyei gyűlésnek mind a 42 frtos tőke, mind a percentfizetés után járó évi osztalékot lejebb szállítani.® Vagy más szavakkal: sem én ki e pont elfogadását javasoltam, sem a bizottság, mely azt elfogadta, nem tartotta e kiszámí­tást oly minden kétséget kizárónak, mint cikkíró úr állítja. Később azonban, aggályaink által ösztönöztetve, még komolyabban kezdtem foglalkozni ez ügygyei, és legelsőben is összeállítottam 19 évről (1860-tól 1879. ápr. 24-ig) az e. megyénkben előfordult lelkészi halálo­zási eseteket, s a megdöbbentő adatok meggyőztek arról, hogy gyámintézetünk az 50 frtos segélypénzt nem birja meg. Ennél fogva 1880-ban nem azt javasoltam, hogy az 50 frt segélypénz egyelőre 29 frt 03 krra szállíttassék le, hanem azt, hogy a megállapított fix összeg helyett, az özvegyek maximális létszámának megfelelő segélyezési kulcs vagy hányad állapíttassék meg; melyre vonatko­zólag én az évi rendes tiszta jövedelemnek egy huszon­ötöd részét ajánlottam kiosztatni az özvegyek közt, mind addig, míg ezek száma a 25-öt el nem éri. Igaz, hogy a kulcs szerint az első évben csak 29 frt 03 kr özvegyi osztalék jutott volna; azonban jelenleg, részint a nagy mérvű rendkívüli jövedelmek (időközi papi fizetések), ré­szint a megelőző 2 évtizedben példátlan gyér lelkészi halálozások folytán pénztárnok oly helyzetben van, hogy az általam javasolt kulcs szerint a f. 1884-ik évben 41 frt 60 kr özvegyi jutalékot volna képes nyújtani. Néze­tem szerint a segélyezési kulcsnak — mely az özvegyek létszámához viszonyítva állapíttatik meg — a fix segély­összeg felett az az előnye van, hogy bármily nagymérvű halálozási esetek is a pénztárt meg nem ronthatják s e mellett nem fordulhat elő azon sajnos eset, mely egyik szomszédos egyházmegyei gyámintézetnél történt, mely 8 év előtt 140 frt körüli segélylyel gyámolitá az özve­gyet, most pedig az özvegyek számának emelkedése folytán csak 70 frt körüli osztalékot ad özvegyeinek. Egyébiránt a segélyezési kulcs vagy hányad elvét ki­próbálta már az élet, ott vannak pl. a virágzó papi gyámintézettel bíró pesti, kecskeméti, solti e. megyék, melyek nem fix összeggel, hanem segélyezési kulcs alap­ján gyámolítják az özvegyeket, még pedig évről-évre fo­kozódó összeggel. Az X—i ref. e megye papi gyámintézet pénztárnoka. IRODALOM. Knoll K. akadémiai könyvkereskedésében meg­jelent : Iskolai magyar nyelvtan, mondattani alapon. Irta dr Szinnyei József egyetemi m. tanár. Első rész, a kö­zépiskolák első osztálya számára. — E munka derék szerzőjét, mint előszavában önmaga mondja, nem holmi könyvirási viszketeg indította arra, hogy a magyar nyelv­tanoknak különben sem csekély számát ő is szaporítsa, hanem részint többeknek buzdítása, részint pedig az a meggyőződése, hogy a jelenleg közkézen forgó magyar nyelvtanok nem egészen olyanok, a milyenekre a közép­iskolai tanterv értelmében az iskolás gyermekeknek szük­ségük v;n. „Nekem tehát, úgymond Sz., az volt a tö­rekvésem, hogy az eddigieknél — legalább egyben-más­ban — különb nyelvtant adjak a gyermekek kezébe; a következés fogja megmutatni, hogy „nem vágtam e kőbe a fejszémet.« — A középiskolai tanterv és a hozzá adott utasitások meglehetős apróra megszabják a magyar nyelv tanításának menetét; szerző teljesen ezekhez az utasításokhoz tartotta magát s az előttünk fekvő első részben, mely a középiskolák első osztálya számára van irva, rövid hangtani bevezetés után az egyszerű monda­tot és a szóképzést tárgyalja. — Szinnyei nyelvtana sok­ban különbözik az eddigi nyelvtanoktól. Tudtunkkal ez az. első nyelvtan irodalmunkban, a mely nem untatja a gyermeket holmi innen-onnan összeböngészett, szaggatott példamondatokkal, hanem érdekes és ügyesen összevá­logatott kis olvasmányokban mutatja be a nyelvalakokat, s ezzel érdekessé és vonzóvá teszi a nyelvtanítást. Min­den fejezet élén egy olvasmányt találunk, összesen hú­szat, nevezetesen állatmeséket, népmeséket, történeti mondákat a hunn, magyar és görög nép történetéből — a hogy a tantervben megvan állapítva — s ezekből szedi Sz. példáit. Örömmel üdvözöljük ezen újítást, me­lyet kétségkívül minden paedagogus helyeselni fog. A fejezetek élén álló olvasmányok mindig magukban fog­lalják mindazon nyelvtényeket, a melyeket a szerző az illető fejezetben tárgyal, és még sem lehet rajtuk észre venni, hogy grammatikai célra vannak szerkesztve, ami a szerzőnek nem csekély érdemül róható föl, és ügyes stilistára vall. — Az eddigi nyelvtanoktól eltérőleg tár­gyalja szerzőnk különösen az igeidők és a határozók tanát, a magyar grammatikának két legnehezebb és leg­bonyolultabb részét ; korántsem eredetiség-hajhászásból, hanem csak azon célból, hogy ezt a két homályos pontot kellő világításba helyezze. — Végre meg kell még em­lítenünk, hogy a szerző előadása oly világos, oly kony­nyen érthető, hogy a leggyöngébb tehetségű tanuló is minden szavát megértheti és megjegyezheti. — Sz. nyelv­tana a magyar nyelvtudomány mai színvonalán áll, de a nyelvtudomány eredményeiből csak annyit vitt be az iskolába, a mennyit ott tanítani kell és lehet, és került minden tudákosságot és fölösleges szőrszálhasogatást. — Óhajtjuk, hogy a kitűnő szerző mennél előbb közrebo­csásssa a második és harmadik részt (a rendszeres ma­gyar nyelvtant) is, s addig is melegen ajánljuk az előt­tünk fekvő első részt az illető szaktanárok figyelmébe. A Franklin-társulatnál megjelent: Black William angol regénye : Jolán. Fordította Szász Károly. 23 kép­pel. Ára 1 frt 50 kr. — Továbbá Verne Gyula érdek­feszítő regénye : Kéraban, a vasfejű. Fordították György Aladár és lllésy Piroska. 47 képpel. Ára 2 frt. Táborszky és Parschnál ifj. Fahrbach Fiílöp zongorára alkalmazott zeneművei közül, legújabban meg­jelentek : Gyöngyvirágok, rezgő polka. — Négyes fogat, gyors polka. — Paraszt vigalom, mazur polka. Egy-egy füzet 75 kr. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. A főrendiház alelnökévé O Fel­sége id. báró Vay Miklós koronaőrt nevezte ki. A ref. egyház legidősb főgondnoka, ezen legújabb nagy kitün­tetése alkalmából, fogadja részünkről is legmelegebb üd­vözletünket. — A losonci ev. egyh. f. hó 8-án ünnepélye­sen tartotta meg buzgó tanítójának Mikula Endrének 40 éves tanítói jubileumát — Gömörmegyei Hubón f. hó io-én hajtatott végre a ref. lelkész-választás, Ablonczy Pái

Next

/
Oldalképek
Tartalom