Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-05-06 / 18. szám

fedezésére, a földbirtok után rendkivüli adót vetett ki, melynek fizetését egy ottani magasállásu birtokos, aki azon­ban másutt lakik, egyenesen megtagadta. Felebbezés foly­tán az e. kerület elé kerülvén az ügy, kimondatott, hogy ezen esetben felebbező birtokos az adó fizetésére nem kötelezhető. Harmadik nap, april 28. A világi elnöki széket e naptól fogva Tisza Kálmán eltávoztával, Vdlhji János, mint legidősb e. megyei gondnok, töltötte be. Legelő­ször is a tanárválasztás eredménye hirdettetett ki, mely­szerint a beadott lő szavazat közül dr. Karsa István 14-et, dr. Nagy Gábor pedig 2-őt nyert; dr, Karsa pápai tanár tehát elválasztottnak nyilváníttatott, meghívásáról a bevett szokás szerint a debreceni ref. egyház fog intéz­kedni. A Fráter-alapítvány Fráter Zsigmond fiának, Sán­dornak, ki jelenleg 2 éves joghallgató, ítéltetett oda. Ol­vastatott a gazdasági tanács jegyzökönyveinek megvizs­gálásával megbízott küldöttség jelentése, melynek értel­mében nevezett testületnek a felmentvény a mult évről köszönettel s elismeréssel megadatott. Mező-Túrról ismét került egy felebbezett ügy, amennyiben nevezett egy­ház presbyteriuma ottani lelkész Turgonyi Lajos javára az egyház vagyonából bizonyos ajándékozásokat tett, melyeket az egyházmegye nem helyeselvén, a lelkész altal visszatérittetni rendelt. Az egyházkerület helyes­nek találván az egyházmegye intézkedését, megerősí­tette azt, egyszersmind elrendelte, hogy az egyház­megye egy küldöttség által vizsgáltassa meg a túri ref. egyháznak a több éven át üresedésben volt egyik papi hivatal jövedelméről vezetett számadásait, s jelentését majd az egyházkerülethez is terjessze fel. A második és harmadik nap délutánját a szava­zatok felbontása vette nagy mértékben igénybe. Negyedik nap, april 29. A gyűlés tagjai reggeli 9 órakor a főiskolai imaterembe vonultak, hol Csiky Lajos theol. tanár tartott egyházi beszédet. (»A szabad­sagban, melylyel minket a Krisztus megszabadított, álljatok meg.4 Galat. 5, 1). —A 11 órakor megkezdett s délu­tán 5 órakor ismét folytatott ülésnek, a felebbezett pe­res és fegyelmi ügyeken kivül két főtárgya volt. Egyik a mult egyházkerületi gyűlésen megrendelt szavazások eredményének kihirdetése. A püspki hivatalra beérke­zett 567 szavazat, csaknem egyhangúlag (6 kivételével) nyilvánitá azon közbizalmat, melylyel ez egyházkerület eddigi szeretve tisztelt püspökét Révész Bálintot e fe­lette fontos és díszes állásban továbbra is magáénak mondani óhajtja és kívánja. Tóth Sámuel egyházi, Far­kas Antal világi főjegyzőül, előbbi 556, utóbbi 541 sza­vazattal ismét megválasztattak; világi aljegyzőül dr. Kovács Sándor debreceni jogtanár 332 szavazattal szin­tén megvalasztatott s mint uj tisztviselő, fel is eskette­tett. Az egyházi aljegyzőségre általános szavazattöbbsé­get senki sem nyert, légtöbb szavazatot nyertek Joó István, (161), Elek Lajos (126), Rlyés Bálint (92), Joó és Illyés azonban a jelöltségről határozottan lemondván, ujabb szavazasra Elek Lajos, Zsigmond Sándor (39) és Szeremlei Sámuel (34) tűzettek ki. Az egyházi tanács­birói állásokra beadott szavazatok igen elágaztak ; álta­lános többséget csak Könyves Tóth Mihály nyert 339 szavazattal; a még betöltendő 5 egyh. tanácsbirói hiva­talra következő 15 egyén jelöltetett ki : Szeremlei Sámuel (256), Kiss Albert {244), Miklovicz B. (215), Németi Lajos (186), Balogh Ferenc (175), Széli Kálmán (158), Illyés Bálint (155), Nagy István váradi lelkész (146), Soltész László (137), Berki István, Tapp Károly, Gonda Balázs, Segesvári József, Szarka Boldizsár és Gzelder Márton (39.) A világi tanácsbiróságra általános többséget senki sem nyert; itt is hét egyén lévén választandó, az ujabb szavazásra a következő 18 egyén jelöltetett ki: gr. De­genfeld József (252), Ármos Bálint (205), György Endre (187), Kovács Ferenc (186), Tabajdi Károly (182), Lengyel Imre (143), Simonji Imre, Hegyesi, Márton, Böszörményi Elek, dr. Hajnal István, Belce Mihály, Unodi Géza, Jenei D., ifj. gr. Lónyai Menyhért, Ujfalusi József, Izsaak De­zső, Béressy Sámuel és Thaly Kálmán (38.) A főgondnoki, egyház aljegyzői és egyházkerületi tanácsbirói hivatalokra f. évi június hó 15-kéig adandók be a szavazatok; melyeknek felbontására egy küldöttség neveztetett oly felhatalmazással, hogy ha szükségessé válnék, ismét elrendelhesse a szavazást oly határidőre, hogy az eredmény a nyári közgyűlésen már kihirdet­hető legyen. Ezek után Kiss Áron az esperesi, id. gr. Kádai Gedeon pedig a gondnoki kar részéről meleg és szívélyes hangon tolmácsolták az örömöt, melyet a főt. nagys. püspök ur iránt fényesen nyilvánult közbizalom folytán éreznek, s egyszersmind kifejezést adtak legőszintébb jó­kivánataiknak. Püspök ur mélyen megindult hangon mon­dott köszönetet a közbizalomért s a most hallott nyilat­kozatokért, s bár — mint mondá — több okok folytán határozott szándéka volt a püspökségtől visszavonulni, mégis addig, mig a főgondnoki hely állandóan betöltet­nék, szives örömmel folytatja hivatalát. A beszédét kö­vető lelkes éljenzések és egyes felszólalások azonban nyilván hirdeték, hogy az egyházkerület az ő visszavo­nulásáról többé még csak hallani sem akar. A mező-turi gymnasium tanárkarának felebbezése folytán szőnyegre került azon fontos kérdés, hogy az egyházi törvények 22. §-a miként alkalmaztathatnék ugy, hogy a tanárok a tanítók által ne majorizáltathassanak s így a tanárok presbyterségi joga illuzoriussá ne tétes­sék. A tárgyalás folyamán előadták az illető esperesek, hogy már több oly helyen fordult elő e §.-t illetőleg ne­hézség, hol az egyházközség gymnaziumot is tart fenn. Voltak többen, kik azt javasolták, hogy ily helyeken a kép­viselők fele a tanárok, fele pedig a tanítók közül választas­sék. A végzés oly értelemben hazatott meg, hogy tör­vény-magyarázatba bocsátkozni csakis a zsinatnak van joga ; mivel továbbá a törvényben nyilván ki van mondva, hogy a tanárok és tanítók együttesen választanak ma­gok közül annyi képviselőt, ahány lelkész van: a válasz­tást csakugyan együttesen kell gyakorolni; elvárja azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom