Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-09 / 36. szám

Diczerienek a czec szopoc tegedet, versfej. Szülök Anna. Ennek hátlapján: halotti dicziretek. >

y

A mi életünknek közepette* (lásd: a XVI. százi temetésiől írottakat e lapok 1882. é. f. 47 sz.) Ezután pár lapon kéziratban: Adj idvességes kimúlást. Dézsi Andrásé. Jer temessük el a testet, fordítás németből. 163. Karácsom ének: (későbbi kézírás) s

Szivünk vígsággal van betölt,4

(lásd ez énekről a kolozsvári »Prot. Közlöny* 1882. é. f 22. sz. írottakat.) (A 160. 161. 162. 163. 1 hiányzanak, ezek helyett 8 levél van bele kötve, ezeken vannak a halotti énekek írva, többek közt Batizi Andrásé: t

Ember emlékezzél a szom oru li a Iáiról.«) 164. Reggeliek, mind ismeretesek, többek közt : „ Hálát adok neked mindenható irgalmas úristen4

(mais.) 167. Lass hozzám Wr isten kegyelmes szemeiddel, fv. Ladoni Sára. 11. Rész. Egynehány jeles énekek, szentirásbeli históriákból, és idvességes tanításokkal: Az teremtésről. Mikor isten a világot teremtette, vf. Michia itemabsitglória nisi in cruce domini nostri jesu cristi ind. Meglőtt és megleendő dolgoknak teremtéstől fogva mind az ítéletig való história Batizi András által. »Az én beszédemet ti meghallgassátok,« vf. Andreas Bathisij végverse. Az mi urunk Jézus születése után, Az ezerötszázban és az negyvenben, Az Batizi András ezt szerzé versekben, Kitől dicsértessék az úr Krisztus Amen, 174. Az átokról. Rettenetes ez világnak mostan minden dolga végv: Ezerötszz negyvenhétben mikoron Írnának, Tállyán szerzéc ezt énekben Süköt magyaroknak, Kik istennek beszédivel semmit sem gondolnac. Hogy meg lassac mi okaert romlásra julanak. Meg van a Hoftgrefl gyűjt. Gg iv. 2-ik levele előlapján. 185. Az islennec irgalmasságáról, és ez világnak hálátlanságáról. Szánynyad úr isten az te népednek ilyen nagy romlását. Te szent nevednek és szent igédnek ily nagy káromlását, Ronts el úr isten az hitlen népnek nagy bosszúállását. vf. Skárosí, méret: »Örül mi szivünkLátszik, hogy e méret, — mit Balassa is használt — a XVI. százban nagyon kedvelt volt 1 Szlcárosi Horváth András 1542—49-ig folyvást Tállyán tartózkodott, s „leghihetőbben — mond Szilády — a tállyai első református papok egyike volt. Szegedi Tamás az első, kiről tudomásunk van, de őt már 1590-ből említi Ember Pál.« 189. Az Antikrisztus országa ellen. Im megromlottál óh jó keresztyénség. Mert nincsen benned isteni bölcseség, Szállt te reád nagy sok hitetlenség, vf. In thaliae irta ezt kontra regnum anticln istianum hodiee. vv. Ezerötszázban és negyvenkettőben, Mikor imának, ez szerzék énekben, Hogy keresztyénség vala tévelygésben. Ennek hatlapján kezdődik: ,Pál érseknek levelére való felelet, kit irt volt a keresztyén prédikátoroknak. An. 1548. Igy kezdődik: Jézus Krisztus örök isten oltalmazz gonosztól, Ez világi nagy vakságtól és tudatlanságtól, Oltalmazzad híveidet nagy nyomorúságtól. Érdekes verse : Leveledben Uram érsek irsz az házasságról, Nagy széntségnek te azt mondod régi sz. Írásból, De megtiltod az papokat az sz. házasságtól. Az sz. Pálnak Írására mit szólsz uram érsek ? IIol azt mondja, hogy társ nélkül ne legyen az pispek, lm nem hagyja, hogy az Cantéval hogy járjon az pispek, Vv. írnak vala ezerötszáz és az negyvenyolczbau, Mikor érsek Krisztus ellen ira az zsinatban, Megmarasztá híveivel nagy sententiában. Kivolt ez a Pál érsek ? s micsoda eset adott okot ez ének szerzésére ? Várdai Pál esztergomi érsek az 1548-iki zsinátból a prot. papokkoz is intézett encyclicája ellen Íratott ez ének. (Toldy Magy. költ. tört. I. kiad. Pest 1854. 193. 1.) , I árdai érsek azon levele, melyre ez a felelet készült, ma ismeretlen. Bizonyára az 1548. 5, 6, 7, stb. t. cikkekkel függött össze, s azok végrehajtására kiküldött biztosok működésének gyámolitására lehetett szánva. A már erősen meggyökerezett reformátiót az emiitett t. cikkek sem. Pál érsek levele sem gyengítette. Várdai Pálnak külömben már 1530. april 6-ról maradt fenn egy levele, melyet a reftiot terjesztő papok ellen intézett. Ebben azt hagyja meg a besztercebányai tanácsnak, hogy a Luther tanait szószékről nyilvánosan hirdető papokat, vasra verve kisértesse Esztergomba. (Századok, 1875, 113. /.) Fabó} Monumenta evang. hist. 111. k. 313. I. olvassuk: Post superatam archiepiscopi Pauli Várda vexationem, qua ministri ad rationcs fidei suae dandas adtrahebantur, anno 1549. die 10. apr. datis litteris etc." Szilády A. i. m. II. k. 460 1. 198. Kétféle hitből : a Krisztusbéli és a pápai foltos hitről: Siess keresztyénség, gondolj jól igyedről, Emlékezzél immár nagy veszedelmedről, Mert elfeledkeztél az egy igaz hitről, Igazitéletről, igaz csmeretről. vf. Skárosi Thálján skripsit in gráciám sumnii pontificis et suorum stipendiariorum hodie etc. Utolsó előtti versből tudjuk, hogy I 544-ben íratott. Ez énekben a legerősebb és körmönfontabb támadás van intézve a »pápa foltos hiti« ellen, több ódon kifejezése s szavai közt figyelemre méltó az agyaras mise kifejezés. Aranyas misének hivták (Cs. Komáromi György Pápistaság újsága c. m. 329. 1. szerint ) a Karácson éjszakai misét, mit Szkárosi agyarasra ferdit. Az átokról, (174.) Az isten irgalmasságáról. (185.) Az antikrisztus országáról (189.) Pál érsek levele (n. t.) hét féle bíinről (198), mind Szkárosi Horváth András művei. Adandó alkalommal, erőteljes és zengzetes verseléséről nem mulasztom el megemlékezni 1 200. htl. A tékozló jiuról. Például | nékünk | mit mondott az | isten, Tégedet kérlek hallgasd meg keresztyén, Megérted ebből hogy kegyelmes isten minden időben. vf. Paulus Baraniai stb. végző: 1545. méret: Horatius : »Integer vitae*-je. (íratott Székesfehérváron.) 204 A halálról való emlékeztető ének. vf. Georgius Literatos Pesti, végző : 1560. Böjtmás havának 10-ik napján. 208. htl. Az utolsó Ítéletről, Dobai András sárospataki pásztor által szereztetett, vf. szerző neve és hozzá latin mondat. íratott Patakon 1540. 211. A konkolyos búzáról'. vf. Homo ama et adóra et honora dominum deum