Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-18 / 7. szám

Legelőször láttam a csurgói rongyos Graduálban, kevés értékű magyar. 53—76. Fénlik az nap fényességgel, címe : más régi ének. Legelőször láttam a Kálmáncsai Graduálban 1622. előtt, azóta régibb kódexekben is. Dallama semmit sem ér, latin, abból csinálták az Unitáriusok a 105. lapon levő szép éneküket. 54—77. Christus halált meggyőzé, címe : más régi ének, itt látom először, kevés becsű: magyar. Harma­dik pápista ! 55—78. Resurgente Domino. 56—79. Regina Coeli. 57—80. Ascendit christus hodie, mind latin. Mai énekesünkben a 35. sz. a. levő áldozói ének dallama ez. 58—81. Spiritus sancti gratia. 59—82. Veni creator spiritus. 60—84. Veni sancte spiritus. 61 — 85. Nobis sancte spiritus. 62 — 87. Pange lingua. 63—89. Lauda Sión, mind latin. 64—91. Imádlak téged elrejtett istenség, aquinói Ta­más latin hymnusának fordítása, értetlen latin. 65 — 94. ad elevationem s. hostiae. Imádlak tége­det, értetlen latin 66—95. Üdvözlégy szent test, latin, mostani éneke­sünkben némileg változtatva 84 sz. a. 67—96. Quo me Deus. 68—97. R-e x clementissime. 6g—99. Jesu dulcis memória. 70—IOŐ. Anyyaloknak nagyságos asszonya. 71 —107. Felvitetett, — mind latin. 72—110 Feltámadt az uj öröm, — szép magyar 4-ik pápista ! 73—112. 0 dicsőült szép kincs, — magyar, ö i/c pápista ! 74—114. Ave maris stella. 75 —116. 0 gloriosa. 76—117. 0 Mária virgo pia. 77—119. Jesu salvator. 78—121. Sanctissima mater Dei. 79—122. Ave rubens Rosa, 80—123. Ave stella matutina. 81 —124. Ave mundi spes Maria. 82—126. Virgo mater. 83—127. Omni die, mind latin. 84—135. Szűz Mária kegyes anya, versfőkből Sze­redi Márton, határozottan nem magyar, hanem latin. 85 —137. Az igaz hitben. 86—143. Deum saevit Africus. 87—144. 0 nagy szeretetnek. 88—148. Szent Mihály arkangyal. 89—150. Virum admirabilem, mind latin. 90—152. Ur isten téged dicsértünk, igen szép ma­gyar, 6-ilc pápista ! 91 —153. Szűz támada, — latin. 92—154- Drága színben öltözött meny asszonyság, a 38-ik magyar psalmus — melyet Szegedi Gergely irt, nótája ez, határozottan a XVI. századból való magyar, mai énekesünkben 144. sz. a. 93—156. Könyörögjünk az istennek sz. lelkének, Huszár Gálé, Göncziben a 115. lev., régiben 249, maiban 72. sz. a. magyar. 94—I 57- Adjunk hálát mindnyájan, címe: más régi ének Dávid Ferencé, Göncziben a 142. lev. htl, a régi­ben 290, a maiban 70. sz. a. Im, t. B. úr erre azt mondja e t. lapok 1881. évi 2. sz. 48. hasábján: „a Cantus Catholici című imakönyvünkben, a nagyszombati 1675. évi kiadás 140. és 141. lapján nagy betűkkel ol­vasható: más régi ének, ez is a mienk.® Én im ennél 24. évvel élőbbről kimutatom az első magyar pápista gyűj­teményből, és azt mondom : egy századdal elébb szü­letett, ref. termék, igenis a mienk! 95—159- Jövel sz. lélek úr isten, lelkünknek vi­gassága, a legszebb magyar ének a világon, cime : más régi ének, Batizi Andrásé, Göncziben a IIO. lev. htl. oda is van nyomatva a neve, a régiben 238, maiban 43. sz. a. Bizony ilyen ragyogó szép magyar énekeket, miket épen, vagy szinte több mint egy századdal azelőtt irtak a reformátusok, kivanatos dolog eltulajdonítani. Ez utóbbi dallamában, még azok a kanyargatások is benne vannak, melyek az azon kori ref. gyűjteményekben láthatók. 96—160. Áldj meg minket atya isten, remek ma­gyar, 7-ik pápista ! 97—162. Mivel már béestvéledett, a »Kristus ki vagy nap és világ® dallama, Göncziben a 164. lev. (Hymnus ex latino), régi 304, mai 153. sz. a. 98—165. Meg ne fedj engemet, 6 ik Zsoltár, (lásd a 101 et). 99—66. Boldogok az kiknek, 31-ik Zsoltár, mind­kettő rythmusa Farkas András 1538-ilci krónikájára vall, (lásd a Hoffgreff gyűjt, az M. iv 3-ik levele háti ), sőt a dallammenet is egészen arra vezet. 100—173. Mint a szép hives patakra, szórói-szóra a Szenczi Molnár Albert 42-ik (itt 41.) Zsoltára, mind a 7. versével, a dallam is a Goudimélé. Lám ! nem csak a reformátusok tettek erőszakot az egészséges magyar természeten a francia nótával! itt még csak ez egvgyel találkozunk, Illyés István (1693.) már többeket eltulaj­donitott, miként e t. lapok 1882. é. f. I. 2. sz. kimu­tatám 1 IOI — 175. Sz. Dávid próféta éneklő' könyvének, ha meg nem volna is Göncziben a 15. lev. a versfókből is kijön a szerző neve : Sztárai Mihály (Comoedia le­pidissima ! apage satanas !) Csak két ferdítés van benne, egyik ez: Sztárai igy irta: ,huszonhármad részében*, itt pedig: ,huszonketted részében® van; másik: a 7-ik vers Sztarainál igy kezdődik: „Halandó testemnek is gyarlóságától megszabadítasz engem®, itt: „Rothadandó testnek halandóságától®. Dallama csak igen keveset külömbözik a mienkétől, mely a régiben 83. sz. a. áll,

Next

/
Oldalképek
Tartalom