Protestáns egyházi és iskolai lapok – 26. évfolyam – 1883.

1883-11-04 / 44. szám

rinti dogma professorai voltak, a kiknek e szívességük­ért legyen szabad ez uton is, leghálásabb köszönetem nyilvánítani. Nem hagyhatom említés nélkül, ama nagy­szerű könyvtárt sem, melyet itt feltalálni lehet. Négy teremben vannak elhelyezve, majd minden ország jele­sebb theologusai, és tudósainak munkái. Különösen nagy számmal vannak a német és angol egyházi munkák. De feltalálhatjuk a magyar theologusok, költők és jogtudósok nevezetesebb munkáit is. E szép könyv­tár a theologiai egyetem hallgatóinak rendelkezésére áll és e nagyszerű könyvek olvasása a mellett, hogy a ta­nulást megkönnyíti, egyszersmind az egyént a tudomá­nyok buvárlása és megkedvelésére is serkenti. Említést tehetek a Synodus, vagy egyházi gyűlésről is, mely je­lenleg Bécsben tartatik. Megjelentek itt a Synodus tag­jai teljes számmal, 43 evang. és 21 helv. hitvallású. Kez­detét a gyűlés f. hó 20-án d. e. 11 órakor vette, elébb azonban prédikációk tartattak. Szónokok voltak evang. részről: Bauer Károly snperintendens, reform, részről Szalatnai Csaszlauból. A gyűlésen nem egy heves szó­vált as fordult elő, és az ember majd azt hitte, hogy a magyar egyházkerületi gyűléseket hallja. Mielőtt soraim véget érnének, nem ajánlhatom eléggé a magyar hittanhallgatók, és segédlelkészeknek a kül­földi egyetemek látogatását. Nagyon félszeg állítás (gondolom a'D. P. L. nem épen régi számában o'vastam), hogy a külföldön léteinek semmi, vagy nagyon kevés haszna van. Ilyet csak az állit hat, ki vagy nem járt külföldön, vagy pedig kün le­vén, a sörivásra szentelte idejének legnagyobb részét. Hogy többet ne említsek, már maga az, hogy elsa­jatit egy nyelvet, megismerkedik az iskolai rendszerrel, fogalmat szerez az itteni egyházak belélete és szokásai­ról, melyek közül bizony nagyon üdvös volna, néhányat Magyarországon is meggyökereztetni, oly előny, melyért érdemes a drága hontól egy néhány évig megválni, és még egy kis szenvedés, nélkülözésnek is kitenni magát. Valami nagy anyagi erő nem is szükséges a kün léteire, mert hisz, majd minden nevezetesebb theologiai egyete­men van, több-kevesebb alapítvány magyar ifjak számára (de természetes, hogy utána kell járni, mert a cseh élelmes­ség, hamar elütheti az ember kezéről) és azt hiszem, azt a nyilatkozatot, mit itt hallottam, »hogy jöjjenek bátran és bármennyien a magyar ifjak, mindnyáját szívesen fo­gadjuk és éhen meghalni nem engedjükmás egyete­men is lehet hallani. Seregély Dezső. IRODALOM. Rath Mor kitűnő magyar könyvkiadónknál megje­lent Arany János összes munkáinak első tiz füzete. Ezen „végleges kiadás* correcturájára e lehető legnagyobb goi d fordittatik, alapulvétetvénazArany Ján:>sáltalrevideált 1869. és 1872. két kiadas. Miután azonban megtörténik, hogy a nyomtatás alatt accentusok törnek el vagy be­tűk esnek ki, a bec.suzható sajtóhibák mindenkor a kö­tetek végén ki fognak jelöltetni, és az ezen irányban való figyelmeztetéseket a kiadóhivatal mindenkitől köszö­nettel fogadja. Ily kiálitásu és ily teljes kiadás aligha fog ismét megjelenni, épen ugy, mint Ráth Mórnak szá­mos más nagy, önzéstelen kiadásai: Vörösmarty stb. az első elfogyott kiadasokhoz hasonló díszben és apparatus­sal nem jelennek többé meg: — már ezen szempontból is .érdemes lesz különösen közintézeteink könyvtárainak minél elébb megszerezni egy-két példányban. Egy-egy díszesen kiállított füzet ára 60 kr. Megjelent az Evangyéliomi Lelkészi Tár gyászese­tekre. Tartalmaz 18 halotti prédikációt, 18 gyászbeszédet, 18 imádságot következő szerzőktől: Dobos János, Lukács Ödön, Farbaki József, Nagy Lajos, Celder Márton, Mol­nár Sámuel, Hegymegi Kiss Kálmán, Nagy Imre, Gö­römbei Péter, Rácz Károly, Gulyás Lajos, Bod íános, Margócsy József, Katona Lajos, Fehér Gyula, Halka Sá­muel, Szilágyi Márton, Dombi Lajos. Az előfizetést 1 frt 50 krjával nov. végéig elfogadom. Azon t. előfizetők, kik példányaikat kemény kötésben óhajtják, 20 kr. kötési árt szíveskedjenek küldeni. Az Ur kegyelme legyen mindnyájunkkal ! Felsőbánya, okt. 28. Czelder Márton. Cegléden Gebey nyomdájaban Ifjúsági iratok I. fü­zete gyanánt megjelentek: Eredeti mesék az ifjúság szá­mára. Irta Mokos Károly. Első füzet. E mesékben a mo­rális hatásra törekvés a főcél. A tanulságok el vannak rejtve a szövegbe, mint pl. a bölcs kis nyulacska szö­vegébe a madárfészek-kimélésének nagyhaszna; vagy pedig a mese végén vannak összeállítva, mint pl. az idő allegóriájánál. Irálya egyszerű, jó magyar stylus. Kiva­lóan erkölcsi iránya s élvezhelősége egyaránt ajánlja e 66 l. pra terjedő füzetet. Pestalozzi válogatott paedagogiai munkái. Fordi­ditotta és magyarázatokkal e'látta Zsengeri Samu. 17 ik füzet. Ara 50 kr. Értesites. Van szerencsém jelenteni, hogy a sTéli Újság' című vallási s o'vasm ínyokat tartalma ó Néplap a ránk következő dec., jan., február hónapokban, a „valla­sos iratokat terjesztő egyesület 4 kiadásaban és javara, az én szerkesztésem mellett 13 számban ismét meg fog jelenni. Bátor vagyok e már nem ösmeretlen vállalat pártolására, lelkésztársaimat, s mindazon hitrokonokat, kik népünk vallásos mivelődése iránt érdeklődnek, tiszte­lettel felkérni. Igyekszem, hogy e lap méltó folytatása legyen eddigi folyamainak. Jeles munkatársak közremű­ködésével vagyok biztatva. Igen szép illusztrációkról gondoskodtam. A »T. U. ( < ára marad az eddigi, t. i. egyes szám ára 2 kr. Húsz példávyon felüli megrendelc­léseknél postadij nem számíttatik ; de ennél kisebb meg­rendeléseknél, — nehogy a portó a lap jövedelmét fel­eméssze — kénytelenek vagyunk a postadijat is a t. e'őfizetőktől kérni. Eszerint egy példány járatása külön cim­szalag alatt 39 krba kerül. 5 - 6 példány elmehet együtt 2 kros postabélyeg mellett, több példányt tartalmazó csomagra 5 kr. számítandó. Minél tömegesebb megren­delést kér, Makón 1883. okt. 29 Csécsi Jliklés ref. leik. KÜLÖNFÉLÉK. * Szemelyi hirek. A nagyszalontai egyházmegyé­ben a zsinati törvények értelmében az uj tisztikar, érte­sülésünk szerint, következőleg alakult meg: Egyházi tanácsbirák le.tek: Nayy Sándor, Szél Kálmán n.-szalon­trti, Nagy Péter geszti, Böszörményi Károly árpadi, Fe­rin czy Gedeon aradi lelkészek. A 6-ik tanácsbiróságra senki altalános többséget nem nyervén, mint legtöbb sza­va'.atot nyertek, ujolag kitüzettek : Szaniszló Gábor m. gyáni, Nagy Sándor ágyai és dr. Márk Ferenc f. gyar­mati lelkészek. Világi tanácsbirákul elválasztattak : Ercsey Sándor, Tabajdy Károly aradmegyei főispán, Fónagy László országos képviselő és Lovassy Ferenc. Két tanács bíróságra ismét nem levén általános többség, uj szava­zásra kitüzettek: Benedek Ferenc, Benedek László za

Next

/
Oldalképek
Tartalom