Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-12-23 / 51. szám

magyarische Terrorismus in Ungam*, »Unterdrückung der slowahisclien Kirches igy megy tovább. A »magyarizmus* elnyomatási rendszerét a német cultura ellen jezsuita törekvésekkel hozza összefüggésbe, melyeket Trefortban, ki legközelebb Rómában tisztelgett, megtestesítve látja. A 788 lapon idézi fenntérintett állításainak bebizonyítására a magyarhoni ág. hitv. ev. egyháznak mult évi Budapesten tartott egyetemes gyűlésnek jegyzőkönyvét, s »ad oculos" megmutatja, mily barbár módon s nyelvezeten üldöztetik a panslavismus, melynek egyedüli hibája az, hogy anyanyelvét szereti s ahoz ragaszkodik. A j. könyv pontjai szerinte világosan mutatják, hogy a tótnyelvii istentiszteletnek s népiskolai oktatásnak megszüntetésére törekszik a magyarismus, mely határozatoknak cynismusa fölülmúlja még a régi jezsuita idők kifejezésmódjait is. Megemlékszik a legujabbi közép iskolai törvényjavaslatról is,* melynek megszavazásában nagyon is drasztikus módon nyilatkoznak a régi hun 11 jellemvonások/ s főcélját abban látja, hogy az erdélyi szászok régi összeköttetéseit a német egyetemekkel elvégre megszakítsák s betiltsák, s általaban a külföldi egyetemek látogatása fölöslegessé váljék. ^Úgynevezett protestánsok azok, kik ily rendszabályokhoz nyúlnak!« Jellemzését következő szavaival zárja be: »Der beispiellos rohe Ton, in welchem das Protokoll (1882) gehalten ist, erklárt sich übrigens in etwas, wenn man als den zuerst unterschriebenen Namen Desider Prónay bemerkt. Es ist derselbe (lutherische) Inspektor, der bei der Debatte iiber das Mittelschulgesetz die Drohungen des (calvinischen!) Ministerprásidenten Tisza mit cler Vernichtung der Nationalitát und des Wohlstandes noch überbot, indem er mit diirren Worten die Vernichtung der widerspenstigen Deutschen durch Feuer und Schwert in Aussicht stellte. In einem Lande, das solche Gerichtsbeamte hat, wie sie der Tisza-Eszlarer Procesz kennen gelehrt hat, ist das angestrebte Ziel allerdings auf noch bequemere Weise zu erreichen.« Ennyi tudatlansággal ir oly nagy egyháztörténész is, mint Nippold! Tiltakozzunk kósza hireken s hamis következtetéseken alapuló, a mellett ellenséges indulattal telt ily vastag félreértések s magyarázatok ellen ép a Luther-jubileumi évben 1 Nagy reformátorunk jó hazafi is volt, s ne vegye tőlünk senki rossz néven, ha mi magyar evangy. protestánsok egyes türelmetleneket kivéve — abban is Luther követői vagyunk, s az evangyéliom érdekével a magyar haza érdekeinek is Luther szellemében szolgálunk. Úgy legyen I Halle, 1883. dec. 14-én. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Méhész-naptár 1884. szökő-évre. Szerkesztette Dömötör László, az orsz. méhészeti egylet alelnöke, méhészeti vándortanár. Szerző tulajdona, ára 60 kr., Br. Berlepsch és br. Ambróczy Béla arcképeivel és szorosan szakszerű tartalommal. Végén tiszta lapok vannak mellékelve, törzs-jegyzék és kaptárok leirása számára. Predigt über Jerem. 3, 12— 15 ; zur vierhundertjáhrigen Gedáchtnissfeier des Geburtstages Dr. Martin Luthers, gehalten in Késmárk am 11. Nov. 1883. von Stephan Linberger, ev. Pfarrer zu Késmárk Az irodalmi téren ismert nevü szerző e prédikációjában, mely többek kívánságára adatott ki, erőteljes vonásokban tünteti íel Luthert a 1

történelem keretében. Szeme elé állítja hallgatóinak, amint a nagy reformátor a wittembergi vártemplom kapujára szegezi 95 tételét, s eme kalapácsütéseivel szétrombolva a pápaság bilincseit, egyúttal megnyitja a lelkiismereti szabadsághoz, a krisztusi igazsághoz és az isten országához vezető utat. A 15 lapra menő füzet ára 10 kr. Érdemes megszerezni. Gyakorlati rajzminták a népiskolák IV. osztálya számára. Az uj miniszteri tanterv alapján összeállította Weinberger Alajos, fővárosi tanitó. 4 füzet, melyek mindenike külön külön 15 kr. E mű Budapest főváros hatósága által valamennyi népiskolája számára használat végett elfogadtatott. A tiszántúli ref. középiskolai tanáregylet évkönyve az 1883—84. évre. Szerkesztette Joó István egyleti elnök és Elek Lajos egyleti jegyző. Az egyletnek van 5 tiszteletbeli tagja, 17 aiapitó és 104 rendes tagja (tavaly 152 volt). Jelen évkönyve, mely már hatodik évfolyamát járja, tartalmazza az egylet hatodik évi 1883 jul. 12 és 13-án tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvét, hivatalos jelentéseket Joó István elnöktől, Elek Lajos jegyzőtől, és Beczner Frigyes pénztárnoktól. Értekezések : Észleletek a középiskolai oktatásügyi téren egy év leforgása alatt felmerült nevezetesebb események alapján, különös tekintettel a Magyarország és Francziaországban ide vonatkozólag felmerült mozgalmakra, Joó Istvántól; Horatius epodosai, Gergely Károlytól; a fegyelem a középiskolában, Vékony Antaltól; gazdálkodási viszonyok a római köztársaság fénykorában, Elekes Ferenctől. A szép kiállítású kötet 186 lapra terjed. Kérelem 1 Az újév alkalmából tiszteletteljes bizalommal ujolag kérem a nt. lelkész, tanár éj tanitó ura kat, nemkülönben a nt. s tettes felügyelő urakat: méltóztassanak Liturgilcámat becses pártfogásukba venni. A munka kapható nálam Eperjesen és Kókai Lajos könyvkereskedő urnái Budapesten. (IV. ker. Károlyutca 1. sz.) Ára 2 frt 50 kr. Azokat pedig, kik a munkaárával esetleg hátralékban vannak, alázattal kérem : méltóztassanak a hátralékot hozzám mielőbb beküldeni. Kiváló tisztelettel vagyok Eperjesen, 1883. dec. 27 én. ITörlc József, ev. theol. tanár. A debreceni egyházmegye okt. 16-án Dávidházy János esperes és Bernát István e. megyei gondnok elnöklete alatt Debrecenben tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. — Üdvözöljük az egyházmegyét, mely legalább a mi tudtunkkal — most adja ki legelőször nyomtatásban közgyűlési jegyzőkönyvét. E füzetből ama tractusunk előhaladni törekvő buzgóságát olvassuk ki. Igen jó jel mindjárt a legelején, hogy a legközelebbi kösgyülésről elmaradtak, elmaradásukat utólag igazolják. Másutt az ilyesmit fölöslegesnek tartják. Azután igen jó jel az egyházmegye administratiójára nézve, hogy elősorolja, miszerint Kábán, M. Pályiban és Vértesen egyáltalában nincs rendezve a levéltár; munkába van véve 5 egyházban, a többiben ped'g a levéltár máirend ezve van. Wertheim-szekrény megszerzése, továbbá az az adat, hogy vagyoni leltár már csak egyedül Udvariban nincs: megint jó jelek. Végül kiemeljük még az esperes kimeritő, mindenre kiterjedő bő jelentéséből, hogy adományokúi, hagyományokúi az egyes egyházakban egy év alatt összesen 9209 frt. 97 kr., jegyeztetett fel, mely összeghez legtöbbet a kabai egyház hivei adtak.