Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-11 / 6. szám

vem és közhivatalom súlyba vetésével, a nyilvá­nosság előtt is szót emeljek, mely felszólalásom iránt egyházmegyei gyiilésiink előtt ezennel be­számolok : Nyilvánossá tett felszólalásom a következő: Mi magyarhoni evangélikusok, kik hazai egy­házunknak úgy történeti kiindulásánál és leszár­mazásánál fogva, mint nyelvi és nemzetiségi vi­szonyaira és megalakulására nézve is — igen természetesen — sokkal közelebbi érdeklődéssel állunk a kérdéshez, — már évek óta visszatet­széssel és mondhatnám, —a nagy és művelt né­met nemzet és a német tudományos műveltség iránt táplált pietásunknál fogva, — mély fájda­lommal vettük és tapasztaltuk azon ellenható moz­galmat, mely a magyer hazánkban jelentkező rus­sophil szláv és az erdélyi szász-német aspiratiok és nemzetiségi velleitások által támasztatva és a „Gross Deutschthum" fantomja iránt ideges túl­áradással rajongó némethoni chauvinismus által felfuvatva és tápláltatva, több— egyébbiránt igen nagyra becsült és jó szolgálatot tevő némethoni lapok, p. o. a „Stuttgarti ev. Sonntagsblatt" és a berlini „N. Evang. Kirchenzeitung" — a leg­újabban pedig a „d. SchulverciiV' által nyert és nyer folyvást kifejezést. Ezen mozgalom a magyar államot és annak kormányát a hazánk és illetőleg az ev. egyházunk kebelében élő külön nemzetiségű és nyelvű állam­polgároknak, a magyarság érdekében eszközlött elnyomásávalés azoknak nyelvük és nemzetiségük iránt való természetes jogaik és érzelmeik erősza- í kos elfojtásával vádolván, ezzel nézetünk szerint nemcsak, hogy a protestantismus elve és annak egyházi érdeke ellen súlyos vétséget követ el, a mennyiben a külön nemzetiségű aspiraciók izgásban tartásával magyarhoni ev. egyházunkat mint az államellenes nemzetiségi izgalmak fészkét folyvást kompromittálja és azt konzolidálásában ugy mint keresztyén humanitárius működésében is egya­ránt gátolja: hanem egyszersmind a magyar állam és hazánk ellen nemzetközileg is vétkes cselek ménynyel vakmerő támadásokat intéz. Miután a némethoni chauvinismusnak a ha­zánkban magát felütött russophil pánszláv és az erdélyhoni szász-német üzelmek által és azok egye­nes összeköttetésével actióba lépett ezen mozgal­mak és támadások ellen már innen egyházkörünk­ből már eddig is több izben történt felszólalás a némethoni lapokban is, a melylyel a Magyaror­szág és a magyar ev. egyház ellen intézett meg­támadásokat a rosszul értesített némethoni közér­zettől a jobb és igazabb értesülés fóruma elé vittük és ezen felszólalásunk siker nélkül maradt, sőt több izben fel sem vétetett, ennek okáért ha­zánk s ev. egyházunk közös érdekeiben hivatva érzem magamat, hogy mint hazánk ezen vidékén közel ötvenezer, túlnyomólag nagyobb részben Némethonból ide származottt evang. vallású hívek egyházi megalakulásából támadt tolna-baranya­somogyi egyházmegye közakarattal megválasztott esperese, ha nem is egyenes megbízásból, de mégis a nyilvánosság előtt, mely tőlem számot kér­het és hivatalos tapasztalataimból merített legjobb tudomásom szerint az egyházmegyénkben nyilat­kozó közérzetnek nyilt és igaz kifejezést adva, a felvett tárgy iránt a következőkben nyilatkozzam; 1. A magyar állam helyzetének és históriai feladatának felismeréséből hiszszlik és valljuk, hogy az európai keresztyén cultura érdekében e helyen egy erős állami konzolidatio szükséges és ez csak a magyar elem és a magyar nemzet his­toriailag létrejött és érvényre jutott praepoten­tiája mellett, mint magyar állam állhat fenn és teljesítheti culturális feladatát. 2. Ebből íolyólag hisszük és valljuk, hogy a magyarhoni ev. egyház, mely testületi léte és fennállása szerint gyökereivel a magyar állam­életbe fogódzik, első sorban nem politikai intéz­mény, még kevésbé pedig nemzetiségi propagan da, hanem humanitárius keresztyén corporatio le­vén, feladatának helyes felismerése szerint az ál­lamot egységes voltában, konzolidálásában, kultu­rális feladata teljesítésében a maga hitelvei és jogai fenntartása mellett kifejtett erkölcsi erejével segíteni és támogatni tartozik: és az államot eb­beli erkölcsi céljai elérésében nemzetiségi aspira­tiok miatt gátolni akarni: ugy az ev. vallás elvei szerint, mint polgárilag is súlyos vétek. 3. Nyilvánítjuk, hogy magyarországnak tra­ditionális politikája szerint a törvényeknek humá­nus alkalmazása mellett a külön nemzetiségek azon határig, mig azok külországok és nemzetek agitatióinak sodromába nem esnek, vagy azok ténykedései a politikai tüntetések színezetével nem birnak, nyelvük, vallásuk, culturájuk fenntartásá­ban, használatában és kifejtésében semminemű kényszert, erőszakot és megszorítást nem szen­vednek ; az állam hivatalos nyelvét pedig a mi egyházmegyénk ev. vallású németajkú hívei az állam jogai és céljai iránt való odaadással hiva­talos használatul és iskoláiban taníttatásul nem kényszerből, hanem szabad meggyőződésük szerint való készséggel elfogadták és ebből tudomásunk szerint, sem nyelvi, sem nemzetiségi, sem vallási érdekeikben magukat sértve nem érzik. 4. Midőn ugy a német, mint a magyarhoni nemzetiségi chauvinisták meggondolására és meg­ítélésére bizzuk, hogy vájjon a némethon és ha­zánk helyzetét és ev. egyházunk érdekeit tekintve okos dolgot cselekszenek-e és utalva a németho­niakat hazajúknak és a német nemzetnek Posen

Next

/
Oldalképek
Tartalom