Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-12-23 / 51. szám

sem hagyták békén, máglyán égették el s porait is szerteszórták. — De a protestáns keresztyénség az ő szellemét örökölte s annak osztályosa. Mi, az általunk szerkesztett, Vasárnap januáriusi füzetében, Zwingli arcképét, életrajzát Farkas József pesti hittanártól, hymnust Szász Károly koszorús költőnktől közöljük s ez által a Zwingli emlékének méltó megünnepléséhez hozzá járulunk. Tisztelettel értesítjük azon hitrokonainkat, kik a Vasárnapnak nem előfizetői, hogy ha karácsonig jelentkeznek, a Vasárnap azon számát, mely Zwingli emlékének lesz szentelve 10 kiért megküldjük, s az egész tiszta jövedelmet nyilvános kimutatás mellett egy Zwingli néven alakuló magyar evangyéliomi irodalmi társulat alakítására felajánljuk. Az Ur kegyelme velünk! Felsőbánya Decz. 14. 1883 Czelder Márton KÜLFÖLD. Ünnepély a bécsi evang. egyháznál. Alig néhány hete, hogy Luther Márton, e nagy reformátor születés napjának 400-ik évfordulója alkalmával rendezett — e nagy emberhez valóban méltó ünnepélyek véget értek. Még mintegy hallani véijük a hanoverai miivész Labor József nagyszerű orgonajátékát, még élénken él az emlékezetben a szép beszéd, melylyel (Trautenbourg) briinni pap, Luther szenvedéseit, küzdelmeit, vitáit, a protestantismus terjedését vázolta, és ritka szónoki hévvel előadta, s a bécsi evang. egyházra, ismét egy nevezetes ünnepnap következett. 1883. decemb. 2-án vagyis Advent első vasárnapján vo!t száz éve annak, hogy a még ma is fennálló díszes templomban az első evang. szertartású istenitisztelet megtartatott. Hogy ez annál ünnepélyesebbé tétessék, sárga-fekete, és piros-fehér zászlók lenglek az épület tetőzetén zöld galyak fonták körül a bejáratot s az ablakokat. A templom belseje szintén ünnepies szint öltött, az oltár, a szószék igen szépen voltak feldíszítve. Az istenitisztelet mint rendesen, ugy ez alkalommal is, d. e. 10 órakor vette kezdetét, a templom zsúfolásig tömve volt közönséggel. Az alkalmi ének eléneklése, az ima — s ezután következő ének elhangzása után Kanka, szentszéki tanácsos és lelkész lépett a szószékre — s rövid előfohász után felolvasta János ev. I. r. 21 s következő verseit, mit alapigéül vett fel. Gyönyörű szónoklatával, a hallgatóság figyelmét egészen lebilincselte, s a közönség tetszését méltán érmelte ki; beszéde az egyházra vonatkozó adatok ügyes csoportosítása, a nevezetesebb események egymás utáni elsorolása, s különösen szép nyelvezete folytán, a legremekebbek közé tartozott. Elég bőven előadta a protestantismus Bécsben folytatott küzdelmeinek s templomszerzésének történetét, mit rövid kivonatban e következőkben bátorkodom ismertetni: 1781 október 13-án mondotta ki II. József császár a megváltó szót, a vallási türelmet. Mindaddig a bécsi protestánsok vallásukat szabadon nem gyakorolhatták »mert állami biztosság okáért, folytonosan rendőri felügyelet alatt állottak, és még magán életmódjukban is ellenőrizve voltak.4

De azért az isteni gondviselés gondoskodott róluk is, és jelölt ki számukra helyet, hol összegyűlve buzgón imádkozhattak a mindenhatóhoz. Ugyanis az evang. vallásúak istenitiszteleteiket a dán és svéd követség épületeiben, a reformátusok pedig a hollandi követségében tartották, hol a keresztelések, esketések, és minden egyéb egyházi szertartások kiszolgáltattak. Egy oly vallás, melynek követői nagyon csekély számmal voltak és idegen hatalmak védelme folytán tartották fenn magukat,II József messzelátó Ítéletében sem volt igen jogos ; mert ez egyrészről idegen hatalmak tényleges beavatkozása volt királyi hatalma és jogaiba, másrészről pedig egyoldalú pártfogása egyes alattvalóknak. A nemes császár tehát vallási szabadalmaival, idegenek beavatkozását alattvalói ügyeiben is, szándékozott megszüntetni. 1782-ik év junius 3-án miután egy előbbi kísérlet nem sikerült, Botzenhard Emánuel egy felhívást intézett a bécsi evang. hívekhez, a melyben tudomásukra hozta, hogy az evang. vallásúak Schartéba (Ffelső-Ausztria) ez év március 4-én egy imaházat állítottak, tehát nagyon célszerű s mintegy kötelességük a bécsi ev.-oknak is hasonlókép cselekedni, annyival inkább, mivel mint előre tudja, erre nézve az udvar engedélyét is megnyerik. E tárgyban a tanácskozások junius 3-ik és 13 kán tartattak Koith Christián Henrik urnái Regensburgerhofban, a mely alkalommal, mint császári megbízott gr. Grávenitz volt jelen, ki az udvari tanács ügynöke Fischerrel együtt megválasztatott a bizottságba, melynek feladata volt az épület megvételért szükséges alapot megszerezni Egy összejövetel alkalmával elhatároztatott: i-ör adakozás végett minden evang. vallású felszólitassék. 2-or a külföldi protestáns fejedelmekhez, iendekhez, városokhoz, községekhez és fiókegyházakhoz kérvény intéztessék. Ez intézkedés oly helyes volt, és annyira sikerült, hogy már 1783. újévre 22,378 frt segélypénzt tudtak kimutatni. A szükséges pénzösszeg részben meglevén, most már azon tanácskoztak, hogy miféle épületet és hol vegyenek, melyik lesz imaháznak célszerűbb ? Kezdetben a Seizerhofra vetették szemöket és remélték, hogy a reformátusokkal egyetértőleg ezen épület megvételére képesek lesznek; a dolog azonban nem sikerült. 1783-február 16-án Grásser közölte az elöljárósággal »miszerint a kormány hajlandó a Königs-Klostert átengedni, és megengedi, hogy annak egy részét az akatholikusok mint imaházat hasznaihassák. Kezdetben az elöljáróság, ez ellen kifogásokat tett, később azonban ez épület megvételébe beleegyezett. A március 13-án tartott árverés alkalmával, az evang. község a 2-ik .számú épületet templommal, és 7 szobával együtt 27,750 frtért vette meg, a reformátusok pedig a 3-ik számút, gazdasági épületekkel együtt, melyeket lerontaniok kellett, az épület többi részét gr. Fries vette meg. Hild építőmester eszközölte a belső berendezést és átalakítást, az oltár felallitásával Kohl szobrász bízatott meg, a szép oltárképet »Krisztus a kereszten4

, mely ma is az oltárt diszití, Lindtner festész 500 frtért készítette. Orgonát is már akkor szerzett a község, a beszüntetett „Nikolai4

zárdáét vette meg, és javíttatta ki 150 frtért. A dán király a községnek szent edényeket (vasa sacra) s szép könyvtárt ajándékozott, és megengedte, hogy a követségi épületet szt. Mihály napig templomul, paplak és iskolául bér nélkül használhassák. Hasonlókép a svéd udvar is oda ajándékozta, a megszűnt követségi kápolnában levő tárgyakat és tőkéket az egyháznak. A kolostorok között, melyek II. József által beszüntettek létezett egy, mely a Szent Klára apáca rendé volt és a mely egy szabálytalan négyszög alakú épülettel bírt. (Ezt vették meg a bécsi protestánsok, s az ev.