Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-12-16 / 50. szám

Mert hogy a civilis házasság ellen elvileg nem lehet kifogás, sőt sok helyen szükségesnek mutatkozott, kétségbe nem vonható, — csak be­hozatala idejét s módozatát kell jól megválasztani, — ez áramlatnak a mi hazánk sem fog ellent­állhatni; elodázni azonban lehet még a dolgot, sőt ezt tenni kötelessége is a törvényhozásnak ; hozza be azt majd akkor, midőn annak épen ugy elé fogott szüksége állani, mint ma az előttünk fekvő törvényjavaslat égető postulatuma a létező körül­ményeknek és valamint erős meggyőződésem, hogy ennek elfogadása lehetővé teendi bevárni ^zon időt, melyben majd a politikai uton megte­endő előkészítése folytán s a közvélemény tisz­tázása, sőt részben vallásos lakosságunk vallásos érzületének megnyugtatása után, minden rázkod­tatás nélkül be fog hozattathatni egy körülmé­nyeinknek minden tekintetben megfelelő házassági, ha ugy fog tetszeni, általános kötelező házassági törvény. — Ellenkező esetben, ha tudnillik visszavetjük ezen t xceptionalis szükségszülte törvényt, ki nem fogjuk kerülni, hogy rövid, ta­lán nagyon is rövid idő alatt nyakunkra nő, mi­től sokan annyira félnek, az a nálunk ma még lényegét és következményeit mentől kevesebbek által ismert külföldről hozzánk importáltatni szán­dékolt házassági törvény, és hiszik a méltóságos főrendek, hogy ha majd az ily alakban kerlilend elibük, hatalmukban álland azt amúgy könnyedén leszavaztatni, mint e maival ma ez céloztatik; — ak­kor nem néhány százezer embernek fog többé érdeke zsidókérdésnek elnevezhető álformában fennforogni, hanem igenis egy erős, ez órában még magát háttérben tartani tudó, tartatni engedő közvélemény térend a főrendiház ellenkezése fe­lett napirendre ; — amint hogy ezen intézet is egyike azon okoknak, melyek engem e törvényjavaslat elfogadására birnak ; — de elfogadom a kormány s képviselőház többi, szintúgy a hármas bizottság által magáénak vallott érveléseit is. Nevezetesen igazságtalanságnak tartom, egy az egyenjogúság alapján az állampolgárok kere­tébe felvett százezerek után számitó osztályát a hon lakóinak azon kényszerhelyzetbe hozni, hogy ha a boldogságot az itt szóban levő vegyes há­zasság utján reményli elérhetni, valamely erkölcs­telen cselekvény nélkül célhoz ne juthassanak ; sőt szerintem nem adhatnák a felebaráti szeretet­nek egyházaink is szebb példáját, mintha a maga helyén annak idejében majd gondoskodnának róla, miként lehessen az ilyen polgári vegyes há­zasságra lépetteket a vallás jótéteményeiben is részesíteni, részemről meg vagyok győződve: erre az én egyházam fogna módot találni,— eltalálná az eskü s áldás ily esetekre alkalmazható íormáját. Egyébiránt annyi lett e tárgyról már el­mondva, hogy hosszasabb előadásommal a mél­tóságos főrendeket fárasztani nem kivánom, csak azon egy meggyőződésemet nem hallgathatom még el, mely szerint a képviselőház előttünk fekvő nagy többséggel hozott törvényjavaslata reám azon be­nyomást is teszi, mintha annak az fs lenne ma­gasztos célja s rendeltelése, hogy egy majdan a korona szentesítése után kettős becset, sőt fényt nyerendő törvény alakjábani tény eloszlása ama hazánkra utolsó időben nehezedett elszemoritó s megszomorító jelenségeit a mai mívelt s felvilá­gosított korszakban alig képzelhetett üldözésnek s vallástürelmetlenségnek. No már hogy egy ilyen törekvését a nemzet képviselőinek miként lehessen épen nekünk magyar főrendeknek meghiúsítani akarni, azt nem értem s még kevésbé vagyok átérezni képes. Ne veszítsük szem elől azt sem, hogy hiszen, ezen múltjára minden tekintetben büszkén visszapilantható főrendiháznak a mostani szervezet melletti létezése vége felé siet, — ki tudja, fog-e még a maihoz hasonló fontos kér­dés nálunk többé szőnyegre kerülni, — határoz­zunk tehát abban ugy, hogy méltó legyen meg­állapodásunk e dicső ház múltjához, mely minden konzervatizmusa mellett sem gátlá az előhaladást ott hol azt szükségesnek látta;—éltünk éjféli 12-ik órája, előtt ne tegyünk hattyú-dalként mi sem olyat, mi az előhaladott, mívelt, felvilágosodott világ előtt, az istennek hála, rég elmúlt előítéletek sötét kö­dében úszott időkre emlékeztethetne vissza. Én tehát őszintén bevallom — de itt termé­szetesen kirekesztőleg csak saját egyéni érzéseimről szólok — hogy lelkiismeretem ítélőszéke előtt nagyobb beszámítás alá esőnek tartanám, ha kono­kul szegülnék e törvény ellen, mint a hogy kárhoz­tatni tudom azon félrevezetett zsidó-iildözésre fel­használt szegény tudatlan embereket, kiknek be­börtönzéseiről naponként kénytelenittetünk hallani. Én tehát e törvényt szükségesnek, méltá­nyosnak, a keresztény felebaráti szeretet kifolyá­sának, a körülményekkeli bölcs megalkuvásnak és sok eddigi bajok és kellemetlenségek megelőző eszközéül tekintvén, azt egész készséggel s leg jobb meggyőződésem szerint fogadom el. Javaslat egy általános helv. hitv. egyházi sta­tisztika érdekében. A polgári politikai téren, nemcsak a közsé­gek, állomások stb. névjegyzékét, hanem az orszá­gos képviselők, megyei tisztviselők, orvosok, gyógy­szerészek, ügyvédek, katonatisztek stb. nevét, ki­nevezését, megválasztatását, halálát stb. lehet olvasni a különféle hírlapokban, nagyobb nemzeti kalendá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom