Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-12-16 / 50. szám
Mert hogy a civilis házasság ellen elvileg nem lehet kifogás, sőt sok helyen szükségesnek mutatkozott, kétségbe nem vonható, — csak behozatala idejét s módozatát kell jól megválasztani, — ez áramlatnak a mi hazánk sem fog ellentállhatni; elodázni azonban lehet még a dolgot, sőt ezt tenni kötelessége is a törvényhozásnak ; hozza be azt majd akkor, midőn annak épen ugy elé fogott szüksége állani, mint ma az előttünk fekvő törvényjavaslat égető postulatuma a létező körülményeknek és valamint erős meggyőződésem, hogy ennek elfogadása lehetővé teendi bevárni ^zon időt, melyben majd a politikai uton megteendő előkészítése folytán s a közvélemény tisztázása, sőt részben vallásos lakosságunk vallásos érzületének megnyugtatása után, minden rázkodtatás nélkül be fog hozattathatni egy körülményeinknek minden tekintetben megfelelő házassági, ha ugy fog tetszeni, általános kötelező házassági törvény. — Ellenkező esetben, ha tudnillik visszavetjük ezen t xceptionalis szükségszülte törvényt, ki nem fogjuk kerülni, hogy rövid, talán nagyon is rövid idő alatt nyakunkra nő, mitől sokan annyira félnek, az a nálunk ma még lényegét és következményeit mentől kevesebbek által ismert külföldről hozzánk importáltatni szándékolt házassági törvény, és hiszik a méltóságos főrendek, hogy ha majd az ily alakban kerlilend elibük, hatalmukban álland azt amúgy könnyedén leszavaztatni, mint e maival ma ez céloztatik; — akkor nem néhány százezer embernek fog többé érdeke zsidókérdésnek elnevezhető álformában fennforogni, hanem igenis egy erős, ez órában még magát háttérben tartani tudó, tartatni engedő közvélemény térend a főrendiház ellenkezése felett napirendre ; — amint hogy ezen intézet is egyike azon okoknak, melyek engem e törvényjavaslat elfogadására birnak ; — de elfogadom a kormány s képviselőház többi, szintúgy a hármas bizottság által magáénak vallott érveléseit is. Nevezetesen igazságtalanságnak tartom, egy az egyenjogúság alapján az állampolgárok keretébe felvett százezerek után számitó osztályát a hon lakóinak azon kényszerhelyzetbe hozni, hogy ha a boldogságot az itt szóban levő vegyes házasság utján reményli elérhetni, valamely erkölcstelen cselekvény nélkül célhoz ne juthassanak ; sőt szerintem nem adhatnák a felebaráti szeretetnek egyházaink is szebb példáját, mintha a maga helyén annak idejében majd gondoskodnának róla, miként lehessen az ilyen polgári vegyes házasságra lépetteket a vallás jótéteményeiben is részesíteni, részemről meg vagyok győződve: erre az én egyházam fogna módot találni,— eltalálná az eskü s áldás ily esetekre alkalmazható íormáját. Egyébiránt annyi lett e tárgyról már elmondva, hogy hosszasabb előadásommal a méltóságos főrendeket fárasztani nem kivánom, csak azon egy meggyőződésemet nem hallgathatom még el, mely szerint a képviselőház előttünk fekvő nagy többséggel hozott törvényjavaslata reám azon benyomást is teszi, mintha annak az fs lenne magasztos célja s rendeltelése, hogy egy majdan a korona szentesítése után kettős becset, sőt fényt nyerendő törvény alakjábani tény eloszlása ama hazánkra utolsó időben nehezedett elszemoritó s megszomorító jelenségeit a mai mívelt s felvilágosított korszakban alig képzelhetett üldözésnek s vallástürelmetlenségnek. No már hogy egy ilyen törekvését a nemzet képviselőinek miként lehessen épen nekünk magyar főrendeknek meghiúsítani akarni, azt nem értem s még kevésbé vagyok átérezni képes. Ne veszítsük szem elől azt sem, hogy hiszen, ezen múltjára minden tekintetben büszkén visszapilantható főrendiháznak a mostani szervezet melletti létezése vége felé siet, — ki tudja, fog-e még a maihoz hasonló fontos kérdés nálunk többé szőnyegre kerülni, — határozzunk tehát abban ugy, hogy méltó legyen megállapodásunk e dicső ház múltjához, mely minden konzervatizmusa mellett sem gátlá az előhaladást ott hol azt szükségesnek látta;—éltünk éjféli 12-ik órája, előtt ne tegyünk hattyú-dalként mi sem olyat, mi az előhaladott, mívelt, felvilágosodott világ előtt, az istennek hála, rég elmúlt előítéletek sötét ködében úszott időkre emlékeztethetne vissza. Én tehát őszintén bevallom — de itt természetesen kirekesztőleg csak saját egyéni érzéseimről szólok — hogy lelkiismeretem ítélőszéke előtt nagyobb beszámítás alá esőnek tartanám, ha konokul szegülnék e törvény ellen, mint a hogy kárhoztatni tudom azon félrevezetett zsidó-iildözésre felhasznált szegény tudatlan embereket, kiknek bebörtönzéseiről naponként kénytelenittetünk hallani. Én tehát e törvényt szükségesnek, méltányosnak, a keresztény felebaráti szeretet kifolyásának, a körülményekkeli bölcs megalkuvásnak és sok eddigi bajok és kellemetlenségek megelőző eszközéül tekintvén, azt egész készséggel s leg jobb meggyőződésem szerint fogadom el. Javaslat egy általános helv. hitv. egyházi statisztika érdekében. A polgári politikai téren, nemcsak a községek, állomások stb. névjegyzékét, hanem az országos képviselők, megyei tisztviselők, orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek, katonatisztek stb. nevét, kinevezését, megválasztatását, halálát stb. lehet olvasni a különféle hírlapokban, nagyobb nemzeti kalendá.