Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-12-09 / 49. szám

hozta, hogy minden olyan egyház, a mely lelkészének a stólán és természetbeli lakáson kívül 600 frtot nem képes nyújtani, esetről-esetre társittatik, vagy pedig affiliáltatik, ezt mint nagyon üdvös és célszerű határozatot lelkem egész melegével ajánlom az intéző körök figyelmébe. IV. A bihari egyházmegyében van 42 lelkészi állomás. 600 írton alól 13; 300 frton alól pedig 5 fizet lelkészének. Ez egyházmegyében 18 olyan lelkészi állomás van, a mely nem haladja meg a 600 frtot. V. A debreceni egyházmegyében egyetlenegy egyház van, a mely 600 frton alól fizet papjának. VI. Az ér melléki egyházmegyében van 38 lelkészi állomás. 600 frton alól 16; 300 frton alól pedig 5 fizet lelkészének. Van tehát ez egyházmegyében 21, vagyis még a felénél is több olyan lelkészi állomás, mely 600 frton alól fizet papjának. VII. A heves-nagykunsági egyházmegye 24 egyházából csak 3 van olyan, a mely 600 frton alól ad lelkipásztorának. VIII. A nagy-károlyi egyházmegyében van 35 lelkészi állomás. 600 frton alól 7; 300 frton alól 6; összesen tehát 13 egyház fizet 600 frton alól papjának. IX. A méiramaros-ugocsai egyházmegyében van 29 lelkészi állomás. Ezer forinton felül nem fizet lelkipásztorának egy sem. Olyan is mindössze csak hat van, hol a fizetés a 800 frtot megközelíti. 600 írton alól 12, 300 frton alól pedig fizet 9 egyház. Ez egyházmegye 29 egyháza között 2 1 van olyan, a mely 600 frton alól dotálja lelkipásztorát. X. Az alsószabolcs-hajdulcerületi egyházmegye 22 anyaegyháza közt csak 4 van olyan, a mely 600 írton alól fizet lelkészének. XI. A felső szabolcsi egyházmegyében van 85 egyház. 600 frton alól 44; 300 frton alól pedig 20 fizet lelkészének. Ez egyházmegye 85 anyaegyháza közt 64, mondd hatvannégy van olyan, hol a lelkészi fizetés 600 írton alól áll. Az egyházmegyének Kis-Várdán 1883. márc. 23-án tartott gyűlésén egy bizottság azon javaslatot terjeszté be, hogy az 500 frton alól jövedelmező egyházak, részint lelkésztanitók, részint pedig s. lelkész tanitók szolgálatával láttassanak el, kik azonban e tanitói oklevél megszerzésére köteleztessenek. No már itt a két diploma ugyan erősen meg is lesz fizetve! XII. A nagyszalontai egyházmegyében van 43 anyaegyház. 600 frton alól 14; 300 frton alól 4 fizet lelkipásztorának, Ez egyházmegyében 18 van olyan egyház, mely 600 frton alól ad lelkipásztorának. XIII. A szatmári egyházmegyében van 65 anyaegyház. 600 frton alól 32; 300 frton alól pedig 8 fizet papjának. Ez egyházmegye 65 anyaegyháza közül tehát 40 van olyan, hol a lelkészi fizetés a 600 frtot meg nem haladja. Megtoldjam-e felvilágosító jegyzetekkel az itt röviden közlött statisztikai adatokat? Mondjam-e, hogy nemcsak az anyagi existentia, de a lelkészi hivatal tekintélyének érdekében is, melytől a mai társadalom nagyon sokat is megkövetelhet, égető szükség, hogy a lelkészek az egész egyetemes magyar ref. egyházban tisztességesen dotáltassanak ? Azt hiszem, hogy e tárgynál bővebben időznöm immáron egészen felesleges. Azok az optimisták pedig, kik még mindég ugy vélekednek, hogy a lelkészi hivatal csakugyan biztos megélhetést nyújt: vonják le e rövid statisztikai kimutatásból a következtetést magoknak. Hát még az erdélyi és némely tiszáninneni felső vidéki egyházakban hogy állhat velünk e tekintetben a dolog? Nem lenne céltalan munka, hogyha onnan is közöltetnék efféle kimutatás. Szóljunk ez ügyhöz minél többen, elfogulatlanul, jóakarattal és a legnemesebb indulattal. Márk Ferenc, ref. lelkipásztor. TÁRCA. János evangéliumának isagogikai ismertetése. (Folytatás.) Hát Jézusnak lett volna, mint akár egy egyptomi papnak valamely mélyebb titkos tana s ezt megértették volna azok az egyszerű halászok, kik a magvetőről szóló példázatot is megmagyaráztatják magoknak?! A conservativek ilyen természetellenes felvételre is hajlandóbbak, hogysem kimondanák, hogy az evangéliumban Jézus beszédei szükségképeni nyilatkozatai annak az isteni lógósnak, ki a mennyben szemlélteket akarja nyilvánvalóvá tenni és a ki jellemének megfelelőleg nem is beszélhetett másként. E beszédek forrása sok helyütt a történeti hagyomány, másutt az iró kompositiója, ki az elénk állított alakot szavaival is jellemezni akarta s igy lettek mássá e beszédek. Pl. a VI. 51—57 alapgondolata Mát. 26. 26—28-ból van véve, vagy III. 29 hasonlata a Mát. IX, 15, Mc. 2. 10, 20 és Lk. V. 34-re emlékeztet, de itt teljesen megváltoztatva. A hagyományos theología azonban nemcsak Jézus beszédeinek hitelességét akarja, habár erőszakos magyarázáttal is fenntartani, hanem a történetek igazságát, pontosságát s valódiságát is. Hengstenberg kimutatja, hogy az eltérő tudósítások nincsenek el. lenkezésben a synoptikus történetekkel. Pl. hogy János a templom megtisztittását mindjárt Jézus működésének elején mondja el, a synoptikusok pedig a Jeruzsálembe való bevonulás után, ez megtörténhetett kétszer is, itt is, ott is. Csakhogy szem elől téveszti Hengstengberg, hogy a 4. evangelista álláspontján Jézusnak mindjárt egész messiási öntudattal kell fellépni s ezért 97*