Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-12-02 / 48. szám

ezek ellen nem lehet semmi kifogás, érthetően, világosan adják elé ref. hittanunkat, s ezeknek ujakkal fölcserélése ref. egyházunk életkérdése. . . Mivel hallgatott K. J. ur ott, hol szólnia kellett volna, ellenben szólt ott, hol a magasabb érdek hallgatást javalt: övé az érdem, hogy Tóth Ferenc kerületünk nagyobb dicsőségére, ezen mindjárt bemutatandó harmmcadik megjavított kiadást is megérte. A K. J. ur által hangsúlyozott »óvatossága, ott a közelben annyira ráragadt még Kiss Gábor úrra is, hogy Tóth Ferenc népiskolai könyveihez nem mer nyúlni a kritika fegyverével : megelégszik azzal, ha csupán irodalmi, értelmi (?) tekintetben veszi az egyes tételeket vizsgálat alá, melynek eredménye az, hogy 50 kérdést kihagyandónak vél. Igaz ugyan, hogy e methodussal is elfogy szép lassan, mint a holdvilág, de itt nem elég a megnyirbálás, toldozás; mert nem egy alapjában szilárd épület kijavitgatásáról, hanem egy nagyon elavult, a sok kontárkéz foltozgatása által teljesen hasznavehetlenné lett ruhadarabról van szó, melyet legokosabb eldobni. Nem emiitjük fól a majd minden sorban előforduló kisebb-nagyobb sajtóhibát,*) mely egy gyermekeknek szánt tankönyvben magában is elegendő arra, hogy letüntessék a térről* : csupán nyelvtani, értelmi s hittani fogyatkozásait mutatjuk ki a főbb vonásokban. Nyelvtani tekintetben megrovandó : 1. Magyartalansága, mely nyilvánul a) a szenvedő fiiak örökös használatában, többnyire még annak is kettőzött formájában ('„kegyelemből tartattatott meg4

I. r. 101. II. r. 75.) még ott is, hol minden nehézség nélkül elmaradhatna („megkereszteltetett személy* (I. r. 116.) „meggyőzettetett ellenség* (II. r. 154-) I- r

- 67. 77. 78. 112. stb. b) idegen szófűzésben, mint p. o. ismerem lenni (II. r. 53.) c) latin szavak használatában (status, ekklézsia, familia, testamentom, (végrendelet értelmében), consistorium. 2. Írásjelek helytelen alkalmazása vagy ignorálása („és* elibe következetesen (,) „mert* elibe (:) van téve, jelzők, kötszók, mutató névmások, mellékmondatok előtt rttkán van vessző. (Lásd II. r. 33. 37. 47. 48. 55. 57, 108. 109. 116. stb.) 3. A *bóli« „bani*, »hozi*-féle ragozás, mely kétségtelenül a jó nyelvérzékű javítók érdeme, miután Tóth Ferenc ezeket még nem ösmerte, ő a »valót* használta helyettük. („Eszköze a jóerkölcsJem növekedésnek és a yaWásbeli helyesismeretek&e/i/ megerősittetésnek*. II. r. 56. (lásd bőven II. r. 34. 46. 52. 55. 56. 83. 84. 85. 96. 120. 166. s következetesen mindenütt.) 4. Régi, elavult, vagy ma már más érteménynyel biró szók használata: próba („tanú* helyett) II. r. 151. pallérozódás (II. r. 152.) tutor, (II. r. 132.) maradék (»utód* helyett), cikkely, zsinórmérték, hálaadatosság stb. 5. Ujabb szavak esetlen használata s ebből eredő fogalomzavar : »erélyes* erényes helyett (I. 94.) fenyíték, fegyelem h. (II. r. 154.) lélekismeret, lelkiismeret h. (Ide tartozik az „isteni megnyugvás, istenitisztelet*), hallogat, halogat helyett, (II. r. 37. 67, 73.) 6. Ikes-igék ignorálása, p. o. „indíttatsz*, »ellenkezne* stb. (II. r, 29. 48. 155. I. r. 104. I. 11 o. („különbőz*, „erősitetsz*) stb. 7. Közfőneveket is nagy betűvel ir. (1. II, r. 57. 144.) Latszik ezekből, hogy csak nyelvtanilag is 7 halálos bűne van ezen harmincadik javitott kiadásnak. Kíváncsi az ember tudni, hogy a kinevezett 2 t. c. javitó *) Hevenyében 250-et jegyeztem meg. mit javitott hát, mit tisztított ki belőle, mikor még most is annyi benne a szemét ? En azt hiszem, hogy semmit. Kontár kézzel nyúltak bele s inkább rontottak rajta, mint épitének. Az ötvenes évekből eredni látszó silány nyelvészetükkel csak tetézték az öreg Tóth Ferenc fogyatékosságait. Peior medicina morbo. (Vége köv.) Panique. IRODALOM. Debrecenben a város könyvnyomdájában megjelent : Gróf Degenfeld Schomberg Imre tiszántúli ref. egyházkerületi főgondnok emlékezete. Az egyházkerületi tanács megbízásából, irta és a debreceni főiskola imatermében, az egyházkerületi közgyűlés és más résztvevők jelenlétében 1883. év. sept. hó 4. napján elmondta: Kiss Áron, a szatmári ref. egyházmegye esperese. — Szerző ki évtizedeken át tanuja, közvetlen szemlélője, s néha munkatársa volt a dicsőült férfiúnak : első sorban vala hivatva az ő életének megírására. Az egyházkerületi tanács, most már e füzet olvasása után, méltán állithatjuk, igen helyesen tett, midőn épen id- Kiss Áront bizta meg ama dicső élet emlékezetének megörökítésével. Szerző derekasan megfelelt feladatának. Feltünteti előttünk a homálytalan tiszta jellemű főgondnokot, a rendületlen hazafit, a legjobb családapát, a példányszerü magyar gazdát és főurat, e 40 éven át buzgó egyháznagyot, e 23 éven át buzgó egyházkerületi és főiskolai főgondnokot, úgy, aminő tényleg volt áldásos élete egész ideje alatt. Szerző nem cifrázza a szót, arra nem is volt szüksége : gr. Degenfeld Imre életének eseményeiben, mindennél ékesszólóbban beszélnek a híven fentartott tények s azok eredményei ! A Légrádi-Testvérek kiadásában megjelent: Tanítók zsebnaptára az I884. évre. Szerkeszti György Aladár. IX. évf. — E naptár szerkesztője hazánk népoktatásügyének minden mozzanatában irányadó szerepet visz. Meleg érdeklődéssel viseltetik úgy az ügy, mint a tanítói kar iránt, s épen azért nincs oly valamire való esemény e téren, melyről teljesen tájékozva ne volna. Ebbeli ismereteit, s egy-egy év népoktatásügyi eseményeit tárja fel évről-évre jelen naptárban, mely a hazai leggondosabban szerkesztett naptárak egyike. Jelen kötet tartalmát képezik : A tanítók önsegélyezési törekvései Az Eötvös-alap ügye. Fontosabb miniszteri rendeletek A népiskolai törzskönyvek. A népoktatásügy az országgyűlésen. Az egészségügy a népiskolában. Az amerikai népiskolákról. A gazdasági szakoktatás Franciaországban. Az 1882-3. tanév története. A tanítók számara. A tanítónők menedékháza. Az ipariskolák és az ipartanműhelyek. Cimtár. Hasznos tudnivalók. A naptárhoz, napi jegyzésekre alkalmas jó csomó tiszta papiros van meliékelve. Ára 1 frt 20 kr. Ifj. Csathy Károlynál Debrecenben megjelent: Tárca naptár, 1884-re. XVIII. évfolyam. Színezett virágcsokrokkal díszített példány ára 30 kr. Szintén 3 lap kemény-papirosra nyomott egyszerűbb példány ára 20 kr. Egy levélre nyomott példány ára, vékony papiroson 15 kr. Ráth Mór nagyszerű vallalatából, mely Arany János összes munkái cim alatt, nemzeti nagy költőnk műveinek végleges teljes kiadása: ismét három füzet, a 11. 12. és 13 ik tüzet jelent meg. Egy-egy füzet ára 60 kr. Arany János őszes sokszoritási joga újból és kizárólago-