Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-11-25 / 47. szám

értesültem — a berlini és göttingai egyetem is. A ber­lini egyetem következő tudósokat részesített a tisztelet­beli tudorságban: Kirchhoff egyetemi rektort, Kleinert dékánt, a kultusminisztert, Sydow elnököt, Frommel ud­vari lelkészt, az eislebeni Luther-ünnepély ismert szó­nokát, Grell, Pfannschmidt és Lomatsch tanárokat. Az ünnepi beszédet Kleinert theol. dékán tartotta. Gottingában Dr. Ritschl hírnevesebb theol. tanár tartotta Luther felett az ünnepi szónoklatot. Reuter dékán olvasta fel a theol. tudorsággal megajándékozottak ne­veit, ide tartozik: Este generalsup., Ebeling és Wendt tanár Kiéiből. A halle-wittenbergi egyetem az ünnepélyre ünnepi iratot is adott ki — épen, mert Wittenberg is a neve — melyet Jacobi tanárom, egyetemünk képviselője, az eislebeni Luther-tinnepélyen az ottani Lutherünnepéiyt rendező bizottságnak is nyújtott át. Az iratot Dr. Hering tanárom szerkesztette, címe: »Luther tana a felebaráti szeretetről 1519—1521. 4 Az egyetemi Luther-ünnepély programmját az egyetemes diákcommers fejezte be, melynek nagy érdeket kölcsönzött az a tény, hogy azon egyetemünk jelesebb tanárai mellett részt vett mint ünnepi vendég Fliedner madridi lelkész is, az ismert spanyol evangelista, ki nov. io-én estve jött az eislebeni Luther-ünnepélyről Haliéba. Azon vonattal jött vissza Eislebenből e sorok írója is. Tanáraink közül jelen voltak a commersen : Dr. Bore­tius rektor, Köstlin, Riehm, Beyschlag, Hering és Tschackert theol. tanárok, Haym. Ackermann és Schum bölcsészek és orvosok, végül Franke licentiatus theol. — A rektor »Luther érdemeiről a tudomány körül« értekezett. Tschachert »Doktorbeszédében« Luther szellemében azon 5 kérdésre felelt: tMit tesz diáknak lenni»Mit ta­nuljunk?*; »Miért tanulunk ?*; xHogyan tanuljunk s >Hol tanuljunk ?€ . — Az egyes kérdések megfejtésében szellemesen járt el. Riehm az ,uj doktort4 Tschackert tanáromat éltette. Haym. bölcsész pedig Köstlint az ün­nepelt Luthertudóst, kinek kisebb Luther-biographiája e napokban érte a 21 ik kiadást, s angol nyelvre is fordíttatott. (Luther magyar életrajzainál is Köstlin mű­veit kellene fölhasználni, mint azt igen helyesen Baltik tette ,Zsivot Dr. M. Luther® c. művében.) Köstlin tanárom Fliedner lelkész érdemeire utalt, mire Fliedner hosszabb érdekfeszítő beszédében a spanyol evangy. protestán­sokról s azoknál szerzett tapasztalatairól értekezett. Ackermann tanár »Luther érdemeit a természettudo­mányok" körül méltatta. Természetes, hogy a »Luther­b est-Commers« folyamában az agg német császárt, evangy. hitünk védőjét is éltették. (Wir haben keinen römischen, sondern einen deutschen Kaiser !g s így megy tovább.) Az evangyélmi protestantismus két derék vedö­jehez Dr. Schlottmann*) és Beyschlag**) tanáraimhoz gyönyörű szavakat intézett egy egyet, hallgató. Föl jegyzésre méltónak találtam e sorokat: »Schlottmann, Beyschlag und i'ir Andern, Die ihr stolz sein Banner tragt, Euch ein Hoch zum Weiterstreiten ! Bleibet frisch und unverzngi.« Legyen szabad végül az egyetemi Luther-ünne­pély mellett még Halle városi ünnepélyekről is röviden megemlékeznem. Nov. n-én délután diszmenetet, estve pedig „Luthvr-Fest-Concert *-et rendezett a hallet" pol­*) »Erasmus redivivus.« »A német lelkiismereti harc a vatika­nismus ellen.« **) »Ó-katholicismus.« »Berlini beszéd.« »Deutsch-Evange­lische Blätter.« gárság a Luther-jubiláumi év emlékére. A díszmenet, miután a sűrűn föl lobogózott város főbb utcáit bejárta, a Markttéren állíttatott fel. A rendező-bizottság közel a Liebfrauenkirche mellett foglalt állást, hol Luther-emlék­tábláját leplezték le. Staude polgármester a német trón­örökösnek a wittenbergi Luther-ünnepély alkalmával mondott s az evangy. protestantismus lényegét helye­sen kifejező nevezetes szavaira hivta föl az ünneplőket. Förster sup. a felszentelési beszédet tartotta. Az emlék­táblán, melyre számos koszorút helyezett a kegyelet, következő feliratok díszlenek : »Gottes Wort und Luthers Lehr'.« »Dr. Martin Luther A+ il Gottes Wort bleibet in Ewigkeit.« »Des Christen Ilerz auf Rosen geht., »Wenn's mitten unter'm Kreuze steht.« »Errichtet zum Gedächtniss der Reformation, der Kirche bei der 400-jähngen Wiederkehr seines Geburtstages am 10. Nov. 1883.« Még az nap estve Halle városa egyik nagyobb helyiségében »Luther reformátori működését* tüntették föl 10 élő képben. Mesteri rendezője ez ünnepélynek Dr. Richter tanár, a hallei prot. egylet derék elnöke. Láttuk Luthert Eisenachban, az erfurti zárdában, 1520. dec. 10-én Wittenbergben a pápai bulla megégetéséné', a wormsi birod. gyűlésen, a Wartburgon, barátai s családja körében, végül Halléban. Az egyes jeleneteknél természetesen ó-német costiimben jelentek meg a részt­vevők. Luthert és Melanchtont oly személyek — mint hallom — weimári udv. színészek képviselték, kik föltűnő hasonlatosságot mutatnak a reformátorokkal. E jelenetek élénken lelki szemeink elé idézték Luthert mint refor­mátort. A prologot s az egyes jelenetekhez a szöveget maga Richter irta s kitűnően el is szavalta. A hallei közönség kívánatára nov. 14-én még egyszer lett elő­adva a Luther-ünnepi játék, melyhez hasonlót Jénában ís rendeztek. A belépti dijakból befolyt összeg a ter­vezett Luther-templom alaptőkéjének gyarapítására fog fordíttatni. A lipcsei városi tanács 15 ezer, a berlini 100 ezer markot szavazott meg a lipcsei ,egyetemes Lutlier-alap* javára, ezenfelül 50 ezeret a tervben levő berlini Luther­emlékszobor javára. Facta luquuntur! Még egyet. A Luther-ünnepélyek ugy nálunk ma­gyar hazánkban, mint a német földön különösen, bizony­ságot tesznek arról, hogy az evangyelmi protestantis­musból még nem veszett ki az érzék, van még benne élet! Nagy reformátoraink tanítványai között Wittenbergben dicső ,magyar reformátoraink1 1 is szerepeltek, p. o. Dévay, Erdőssy stb. stb. Emlékezetüknek ne szentel­nénk mi is hálaünnepet ? ! Halle. 1883. nov. 16-án. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Protestáns uj képes naptár 1884 ik szökő évre. Szerkesztette Dűzs Sándor, tanár. XXX. évfolyam. Buda­pest. Franklintársulat. Ara 50 kr. A prot. naptár leg­régibb a Franklin társulat összes naptár-kiadványai kö­zött. Keletkezése 1854-ben azon korra esik, a midőn I egyedüli képviselője volt a prot. irodalomnak, tehát út­törő s egyszersmind hézagpótló, nem lévén még akkor sem prot. egyházi folyóirat, sem egyéb protestáns iro­dalmi vállalat. Alapitójának dr. Balllagi Mórnak szerkesz­tése mellett 18 évig folytatta pályafutását, ezután két éven át Dömöter János szerkesztette, jelenlegi szerkesz-I tője Dűzs Sándor már 10 éve vezeti szerkesztését, kitár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom