Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-04 / 5. szám

nyozza s magát az evangel. egyházzal is érintkezésbe téve, terjeszszen a jövő konvent elé javaslatot. Ezen bizottság tagjaiul gr. Ráday elnöklete alatt kineveztettek-Kovács Alb., Kolozsváry s Körmendy. A fegyencek lelki gondozása s oktatása ügyében már 1879-ben felirat intéztetett a kormányhoz, a melyre, miután 1880-ban megsürgettetett, a f. év tavaszán érkezett miniszteri válasz, melyben előadatik, hogy a nagyobb fegyintézeteknél rendes fegyházi lelkészek gondoskodnak az oktatásról, más fegyházaknál pedig nem alkalmazhat a kormány egyik vallásfelekezet részéről sem rendes lelkészt, miután 40000 frt áll csak rendelkezésére az összes fegyházi lelkészek és orvosok díjazására. Hanem ha a lelkészek némi teendőket végeznek, ezekért az államügyész által esetről esetre bizonyos dij utalványoztatik. A leirat tudomásul vétetett. A fegyházi lelkészek ügyére vonatkozólag kimondatott, hogy azok azon e. megyébe kebelezendők be, melyeknek területén az illető fegyház van, hogy ennek folytán az ily lelkészek is részesei azon jogoknak és viselői azon terheknek, melyekben az e. megye többi lelkészei részesek, 3 hogy papi hivatal üresedése esetén ezek is ajánlhatók, hogy az illető esperesnek a fegyencek vallás-erkölcsi életéről jelentést tenni tartoznak ; másfélől az igazságügyi ministerhez azoknak jobban díjazása és nyugdijképesekké tétele iránt felirat intéztetett. Január 27-iki ülés. Először is a tábori lelkészet ügyében leérkezett miniszteri leirat vétetett tárgyalás alá, melyben az előbbi években tartott konventek felirataira válaszoltatik, hogy a tábori lelkészek száma nem szaporítható; református katonaság alig fekszik oly helyeken, hol református lelkész ne volna, s ott, hol nincs, a budapesti tábori lelkész látogat el. A hol a katonák körül polgári lelkészek papi teendőket végeznek, ezért rendes fizetést ugyan nem húznak, de mint eddig, ugy ezentúl is bizonyos díjban részesittetnek, s a bérkocsi dijat felszámíthatják. Síri beszédet csak tisztek felett tartanak, ezért annak családjától dijaztatnak. A katonáknak eddig is meg volt hagyva az istenitiszteleten való megjelenés, ezentúl még szigorúbb kötelességükké tétetik. A leirat tudomásul vétetett. Több kerület óhajtása az volt, hogy a konvent által kerestessék meg az állami hatóság egy minden felekezet lelkészei által kötelezőleg használandó országos anyakönyvi minta készíttetése iránt, nehogy ennek hiányában valamely lelkész önhibája nélkül az adatok kiszolgáltatása folytán a büntető törvény által sujtassék. Ezért tárgyalás alá vette a konvent ezen a zsinat által hozzá áttett ügyet. Török P. indítványára, a ki kifejté, hogy az állam még akkor nem is gondolt anyakönyvekre, mikor a prot. egyház már ilyeneket használt, s hogy az anyakönyvek nekünk mily drága kincseink, következőleg azokat kezeink közül kiadnunk nem szabad, elhatároztatott, hogy a jövő konventre mindegyik kerület terjeszszen fel egy-egy anyakönyv mintát a nála használatban levőkből, s ezeket összevetve készíttessék egyöntetű anyakönyv. A váci siket-néma intézetre vonatkozólag határoztatott, hogy a jövő konventre mindegyik kerület terjeszsze fel az általa az emiitett intézet részére időnkint tett alapítványok s adományok jegyzékét, hogy azután ezek alapján a most már egy testületet alkotó ref. egyház élvezhesse azon intézet alapszabályai értelmében ajánlási jogát. A néli. Nemeth István tábornok hagyatéki ügyének figyelemmel kisérésére s a négy ref. kerület érdekeinek megvédésére Szilágyi Sándor ügyvéd ur bízatott meg. A zágrábi emlékiratra vonatkozólag elfogadtatott a két prot. egyház püspökeiből és főgondnokaiból alakult értekezletnek azon határozata, hogy a Horvátországban és Szlavóniában levő prot. egyházak továbbra is az anyaországi kerületek- és megyékbe maradjanak bekebelezve, s egyszersmind a dunántúli ker. késznek nyilatkozott — habár áldozatába kerül is — a zágrábi egyházat kerületébe bekebelezni. A konventi ügykezelés és ügyvezetés iránt beadott bizottsági javaslat némi módosítással elfogadtatott. Ehhez képest a konvent tagjaiból a különféle természetű tárgyakhoz képest öt szakbízottság alakittatik; mindegyiknek elnökét s előadóját a convent választja meg. A konvent ügyeit az egyházi elnök, tehát ez idő szerint Török P. kezeli, minden konventi ügy ehhez nyújtandó be, és pedig az ülés előtt egy hóval ; a később beérkezettek tárgyaihatása felett a konvent határoz. Az elnök feljogosittatik, hogy maga mellé egy titkárt vegyen, s azt a teljesítendő munkához képest díjazza. Az évenkint egyszer tartandó rendes konventi ülés idejéül november utóbbi fele tűzetik ki. A mig ezen ügyek tárgyaltattak, megtörtént a conventi bíróságra háromszor ismételten beadott szavazatok összeszámítása. Megválasztattak: Beöthy, Nagy P., Kerkapoly, Révész, Kiss Á., Hegedűs, Filó, Ritook, Fejes, gr. Degenfeld, Kovács Ödön, Vallyi és Balogh I. A fentebb említett öt szakbizottság pedig a másnapi ülésen következőképen alakíttatott meg : 1. A közigazgatási bizottság : elnök gr. Degenfeld, előadó Fejes, tagok: Vállyi, Véghelyi, Szász Domokos, Szentpétery, gr. Ráday, Beöthy, Révész. 2. Közjogi bizottság : elnök gr. Lónyay Menyhért, előadó Kolozsváry, tagok : Ritoók, Beöthy, Pap, Mocsári, Szilágyi Dezső. 3. Iskolaügyi bizottság : elnök Kiss Aron, előadó Kovács Ödön, tagok : Szász Béla, Tóth S., Filó, Csonka, Hegedűs L. 4. Missió bizottság: elnök Kun Bertalan, előadó Körmendy, tagok: Szász Béla, Szabó János, Peterdi, Kántor S. 5. Egytemes nyugdijalap bizottság: elnök Kerkápoly Károly, előadó Kovács Albert, tagok: Benkő, Baksay, Balogh I.